Eger - napilap, 1934/1

1934-05-27 / 112. szám

Ä B fl 10 FILLÉR Eger, XL V. évfolyam 112. szám ♦ Vasárnap ♦ Trianon 15, 1934 május 27. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 64.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG« EGER, LÍCEUM, FSZ. 8. TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118. A boldoggáavaUott kultúra. (dr. k. e.) Olykor, mikor min­deneknek izükségük van, ömlő ▼áraikban állván, újabb eröií- téire, mikor a tökéletes élet pél­dáit akarja a világ elé gyújtani, Boldogokat avat az Egyház. Abban a nagyszerű mennybéli rangsorban, ami évezredek eleje őta kialakult, a Boldogok tiszte­letreméltó helyet foglalnak el és jelentőségük éppen manapság nőtt meg, amikor a pápa a min­dennapi élet kis hősei közül avatja az új szenteket. Nem sértő és nem tűnik ve­szélyesnek a boldoggáavatás té­nyét átprofanizálni a világi élet­re a magyar kultúra nagy ünnepe alkalmából, amelyet a gyöngyösi gimnázium háromszáz éves ju­bileuma jelent. A magyar műve­lődés és az egyetemes haladás egyformán érdekelt abban a boldoggáavatásban, amit a hű­séges fiák szíve rendez a gyön­gyösi gimnáziumnak, vele a kö­zépfokú oktatás nagy szellemi értékeinek a halott és élő nem­zedékek nevében. Annál is közelebb férő ez a vonatkozás, mert a gyöngyösi öreggimnázium termeiben először a jezsuiták reverendája suhogott s mint általában a magyar kul­túra kezdetén papi ruhákba és papi elmékbe csomagoltan érkez­tek meg erre a földre a nyugati műveltség első szállítmányai, a középosztály nevelő iskolái is a katolicizmus szellemi beruházá­saihoz tartoznak az első magyar Univerzitással együtt. Szép egy polgári boldoggá­avatás, még itt a magyar tájon is, ahol pedig még a boldogságot is nehéznek teremtette az Isten. A történelem nagy nyugtalan­ságai közben, vérben hullámzó vetések fölött hangzottak min­dig a tudomány szavai a Duna, Tisza mellett és nem egyszer fordult, hogy a verekedésben kettétört kardok markolatába szűrtük a tollat, csak ráérő idő­ben, egyéb világhistőriai elfog­laltságunk közben. Szinte való­színűtlen, hogy megfogant, meg­született és az elsők közé nőtt a magyar kultúra; a sebtiben fel­kapott toll hatalmas fegyver lett a kard helyett, a szem, mely a világ legjobb célzója volt, átlátja a mikroszkópok és csillagvizs­gálók csöveit s a hadifortélyo­kon kiköszörült elme a könyvek igazságait keresi és uj értékeket talál bennük. A magyarság szelleme ma öle­sen magasodik fel a Balkán fö­lött és Kelet kapujában s ahogy átnyúlik az időn, meglátszanak rajta a régi iskoláknak, a három­százéves gimnáziumoknak, a min­dennapi élet kis hőseinek formáló kezei. Ima, a mi nehéz boldog­ságunk. íme a jboldoggáavatő ünnep értelme és jelentősége, Eger, május 26. A pénzügyminisztérium ebben az évben feltűnően sok statisz­tikai kimutatást kért be a pénz- ügyigazgatőságoktől éa adóhi­vataloktól. A nagy számon kí­vül feltűnő volt még az is, hogy a rendelkezés olyan adatok be­szolgáltatását is kérte, amelyek eddig nem szerepeltek a szoká­sos statisztikában. Külön kimu­tatás készült a kereseti, jöve­delmi helyzetről és ezeken kí­vül fel kellett tüntetni összesítve a családi állapotot, a gyermekek A mátrai üdülőhelyek, a sza­natórium és Parádfürdő felül­vizsgálása céljából a belügymi­nisztérium egészségügyi osztá­lyának egy népes bizottsága ér­kezik ma Gyöngyösre. A tíz tag­ból állő bizottságot Schölte ál­lamtitkár vezeti. Meg fogják te­kinteni Mátrafüredet, Mátraházát ős elsősorban a Horthy Miklós szanatóriumot, majd Párádra Eger, május 26. Néhány nap őta munkások dolgoznak Eger egyik idegen­forgalmiig érdekelt mellékutcá­amely megméri a magyar kul­túrtörténet nagy értékeit és meg- dicsőíti azokat. S nemcsak azért, mert illik és szokás ilyenkor, hanem mert szükség is van rá: meglátjuk a tanulságot a példáből, ami adó­dott az ünnep fényességében. Ez a tanulság egyik oldalon a tovább fejlődés és fejlesztés mun­káját követeli, másik oldalon pe­dig a nevelés területére mutat s erős jellemek, tartós egyéniségek kialakítását sürgeti, amelyekre nagy szüksége van a gerincében megtámadott és megerőtlenedett magyar értelmiségnek. számát éa a vagyoni helyzetet. A pénzügyminisztérium, úgy- látszik, pontos képet akar sze­rezni az egész ország vagyoni ős jövedelmi állapotáról, de egy­úttal az adősalanyok teherbíró képességéről is. Ebből illetékes helyen arra következtetnek, hogy valamilyen adőreformféle készül a pénzügy­minisztériumban. Ez ugyan még messze van, de a tömeges és szokatlan adatokra kitérő sta­tisztikák távoli, halvány képei már az uj adóigazgatásnak. mennek út, ahol szintén felül­vizsgálják a fürdőt. Gyöngyösnek egyébként a ju­bileumi ünnepségeken kívül is mozgalmas vasárnapja Ígérke­zik. A filléres gyorsok utasai és a csepeli polgári iskola növen­dékei jönnek a Mátrába. Az is­kola tanúlői három napig ma­radnak a gyöngyösi hegyek kö­zött. jának, a Tárkányi Béla utcának burkolatán. A város házi keze­lésben végzi a munkát és pár n8p múlva már készen is lesz a betonalapú aszfaltburkolat. Ismeretes, hogy a város na- gyobbarányű útépítési program- mot dolgozott ki, hogy rendbe­hozza a belváros siralmas álla­potban lévő útjait. Tavasszal 280 ezer pengőt kértek a kereske­delmi minisztériumtól fedezetűi, azonban a minisztérium 1934-re nem tudott már kielégítő intéz­kedést tenni, mindössze 10 ezer pengőt adott az idegenforgalom fejlesztésére. Részben ebből a pénzből, részben pedig a szoká­sos útfenntartás összegéből épí­tik át a Tárkányi utcát és való­színűleg sor kerül a Jókai utca megépítésére is. Bár a város is látja, hogy a többi belvárosi utak forgalmi szempontból fon­tosabbak, azok megépítése mind többe kerül az említett útvona­lakénál. Ugyancsak a megvalósításhoz közeledik a nyilvános illemhely kérdése is, amelyre vonatkozó­lag három terv merült fel. Egyik a taxiállomás mögött, másik a Líceum jobb frontja mellett akar földbesüllyesztett illemhelyet lé­tesíteni, utóbbit a MAVART meg­álló pavilonnál, azonban legjobb a harmadik, amelyik a Líceum előtti park hátsó részében kí­ván felállítani egy magasépít- ményű illemhelyet. Ebben a meg­oldásban megnyitják a park déli és keleti rácsozatát, a parkbeli utak folytatásaként. Ezek a ter­vek a június elején tartandó városi közgyűlés elé kerülnek döntés végett. Mégis Tiszapolgár kapja meg az új Tisza-hidat Az a harc, amelyet már 1929 őta vív három község: Polgár, Dob és Dada az új Tiszahídért: véget ért. Az illetékes miniszté­riumok eldöntötték a küzdelmet s meghajolva az észszerű érvek előtt, az új hid megépítését Ti- szapolgárnál határozták el. Ezek szerint Tiszapolgáron megépítik az új hidat, amely a közúti és a vasúti közlekedés lebonyolítására egyaránt alkal­mas lesz. Tiszadob pedig állan­dó ponton hidat kap. Az épí­tés megkezdésének idejét az Adóreformra készülnek a pénzügyminisztériumban Miniszteri bizottság vizsgálja felül a mátrai üdülőhelyeket és Parádot Néhány belvárosi utat házilag megépítenek Egerben Rövidesen sor kerülhet a nyilvános illemhely felállítására is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom