Eger - napilap, 1934/1

1934-04-15 / 84. szám

Eger, XL V. évfolyam 84. szám ABÄ 10 FILLER ♦ Vasárnap ♦ Trianon 15, 1934 április 15. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA i 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR É K PÉ N ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 8. TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118. Az 1933. évi egri városi gazdálkodást a pénztelenség jellemezte, — állapítja meg a főszámvevő a zárószámadási jelentésben Eger, április 14. Ma tárgyalja Eger váró« ház­tartásának éa alapjainak 1933. évi zárőazámadáaát a vároai képviselőtestület. Kakuk Jenő városi főezámvevő terjedelmes jelentést készített, amelyben rész­letesen megokolja a számadás egyes tételeit. — Általában — jegyzi meg a íőszáaavevö — egész 1933. évi gazdálkodásunkat áthatotta a nyomasztó gazdasági helyzetből fakadó pénztelenség. A bevételi források lényegesen megapadtak ■ a minden vonalon keresztülvitt takarékosság mellett is a súlyos pénztári helyzet következtében a legszükségesebb kiadások fe­dezésére sem állott kellő kész- pénzkészlet rendelkezésre. Csak akkor is annyit költöttünk, a- mennylt a mindenkori pénztári helyzet megengedett. Ezzel a megszorítással elértük, hogy a múlt év végén mutatkozó 6370 pengő pénztári maradvány 13,447 pengőre növekedett, annak elle­nére, hogy szenvedő hátralékunk a múlt évi 692,417 p-röl 460,656 pengőre csökkent. A jelentés a következőkben tünteti fel a zárőszámadási ered­ményt: a költségvetési szükség­lettel és fedezettel szemben a tényleges előírás a bevételnél 1.354 293 pengő, a kiadásnál 1310,232 pengő, marad tehát záróstámadási többlet 44,060 pengő. A cselekvő hátrálék (amivel a városnak tarioznak) és a szen­vedő hátrálék (amivel a város tartozik) évi mérlege kedvezőbb e múlt évinél, mert míg a múlt évben a szenvedő hátrálék 695954 p.; a cselekvő hátrálék 1,130.273 pengő volt. 1933 ban a szenvedő hátrálék 460.656 p, a cselekvő hátrálék 933.919 pengő, tehát a város követelése több, mint 100 százalékkal haladja meg tartozását. A helyzet azon­ban az, hogy míg a követelések nehezen mozdíthatók, az adós­ságokat fizetni kell s a befolyási eredmény évről évre osökken. Mindenesetre azonban biztató — mondja a jelentés, — hogy e téren 1933 ban a további romlás megállt, sőt a javulás némi jele mutatkozott. A vagyonmérlegnél a jelentés 22 millióra értékeli a város va­gyonát, ézzel szemben a város adósságait 5 millió 412 ezer pengőben állapítja meg. A vízvezetéki és csatornázási alapnál a bevételek összege 3 millió 367,578 pengő, a kiadá­soké 3 millió 386,781 pengő, a tűlkiadás tehát 19 ezer pengő. KÉPTELEN TERVEK Gyöngyös város ősi birtokának, ENGS PUSZTÁNAK ELCSATOLÁSÁRÓL Egészen szokatlan meglepetést okozott Gyöngyös város vezető­sége éa polgársága közölt a 11.-én Gyöngyösön tárgyaló mi­niszterközi bizottság tájékozta­tása, hogy szándékukban áll Gyöngyös város ősi birtokát, Encs-pusztát Gyöngyöstől elcsa­tolni. Gyöngyös város természetesen ősi jogán ragaszkodik encipusz- tai birtokához, amelyben az 1618 évben kelt az egri káptalan, mint hiteles hely által kiállított ere­deti donáoiós levél is megerősíti. Ezt a tulajdonjogát Gyöngyös város 1890 ben kelt szabályren­deletével újból és hBtározottan kifejezésre juttatta. Rövid vizs­gálódás után igen könnyű meg­állapítani, hogy ez a tervezett elcsatolás egyedül Györgyösha- lász községnek lesz az érdeke, mert hiszen azt a tervet han­goztatták, hogy ezt a területet Gyöcgyöshalászhoz csatolják. A községek háztartásainak felül­vizsgálatánál azt állapították meg, hogy Gyöngyöshalász köz­ség vagy rosszul gazdálkodik, vagy szorult helyzetben van, de a legfurcsább az, hogy ezen a helyzeten oly módon akarnak segíteni, melyre a közigazgatási rendszerben még példa sohasem volt ő* amely Gyöngyös város szempontjából egyenesen jog­fosztást jelent. Nem értjük miért kell GyÖDgyöehalász baján éppen és egyedül Gyöngyös városnak segíteni? Magyarországon 3465 közület tartja fenn magát, váj­jon mennyiben volna igazságos, hogy egy közületnek anyagi romlása esetén ne aránylagosan osszák el, hanem egyetlenegy városra hárítsák át a terhet. Nem hisszük, hogy bárkinek is ez volna a véleménye Gyön­gyös város helyzetéről, hogy módjában volna más megszorult községnek önállóan való meg­segítése. Nagyon jól tudja min­denki, hogy 17 évvel ezelőtt Gyöngyös várost tűzvész pusz­tította el, melyben az értékek 30 %-a semmisült meg. A tűz­vész utáni konjunktúrán időket Gyöngyös nem használhatta fel töke gyűjtésére, hanem a rom- badőll várost állította helyre. Restauráló munkálatok folytán részben újjáépített és réBzben felújított 8 templomot és kápol­nát, 22 új utcát létesített, 50.000 m3 földmunkát végeztetett, elké­szíttette a vízvezetéket, a villa­moshálózatot, felépíttette a tűz­oltó laktanyát, 49.000 m2 maka- dámutat burkoltatott be, Nagy tévedés azonban azt hinni, hogy ahol minderre telt, ott jut Gyöngyöshalász segíté­sére is, mert Gyöngyös város­nak 3 millió pengő adóssága van. Vájjon ilyen anyagi helyzet­ben és ekkora munka után mi­vel szolgált rá Gyöngyös városa, hogy a miniszterközi bizottság kötelezettségeket kizárólag az ő terhére állapítson meg? Mert nézzük meg mivel van jobb hely- 1 — Az idő. A Meteorologiai In­tézet jelenti ma déli 12 órakor: délkeleti légáramlás mellett változó felhőzet. Északon, keleten még esők lehetségesek, a nappali hő­mérséklet jelentéktelen csökkenése zetben Gyöngyös váron, — mint Gyöngyöshalász, — számarányok szerint. Gyöngyöshalász község­ben minden egyes lélekre jut 2 kát. hold föld és a 2000 lakosú község évi földadója, melyek alapján a községi pótadót sze­dik 22.000 pengőt tesz ki. Gyön­gyös városnak 21.000 lakója van, 1 lélekre 7a kát. hold föld sem jut és a tízszerte lakottabb vá­ros földadója mindössze 28.000 P, tehát alig 30 %-kal több, mint Gyöngyöshalászé. Az egyedüli érv, melyet ez el­csatolás mellett felhozni igyekez­nek az, hogy Enoi-puszta szer­vileg nem függ össze Gyöngyös város közigazgatási tarületéve!. Tény, hogy közvetlen kapcsolat nine?, azonban a távolság olyBn jelentéktelen, hogy erre ered­ménnyel valóban nem lehet hi­vatkozni. E körülmények ismeretében Gyöngyös lakossága körében rendkívüli elkeseredést szül ma­ga a terv is anélkül, hogy való­színűnek tartanák annak kivi­hetőségét. A törvény sérelme nélkül ugyanis ez az elosatolás egyáltalán nem valósítható meg, mert Encs nem önálló puszta, hanem szerves tartozéka Gyön­gyös városának és a törvény az elcsatolást csak magasabb ren­dészeti és közigazgatási érdek­ből, egyes kivételes esetekben engedi meg. Már pedig sem köz- igazgatási, sem közrendészeti ér­dek nem kívánja, hogy Gyön­gyöshalász háztartását Gyöngyös város polgárságának megterhe­lésével igyekezzenek rendbe­hozni. Igen érthető tehát oz elkese­redés és tiltakozás, meiy a város vezetőségének köréből és az egész polgárság helyeslésével hangzik. A gyöngyösi polgárság tudja, hogy a város polgármestere kellő eréllyel fogja megvédelmezni bz ilyen törvényt sértő kísérletek­kel szemben Gyöngyös vitális érdekeit. várható. Egerben a ma reggeli hőmérséklet 7'8 C., a talajmenti minimum 3'4 C, a tegnapi maximum 18'3 C fok volt. A légnyomás 766'8 mm., emelkedő irányzatú.

Next

/
Oldalképek
Tartalom