Eger - napilap, 1934/1

1934-04-13 / 82. szám

Aba 6 fillér Eger, XL V. évfolyam 82. szám ♦ Péntek ♦ Trianon 15, 1934 április 13. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA i 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 8. TELEFON: 11. KI ADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118 A földművelésügyi minisztérium nem zárkózik el a gyümölcs­telepítési kölcsön másodhelyü betáblázásától Eger, április 12. j A földművelésügyi miniszter a ■ült évben kezdte meg gyü- mölcitelepitéai programmjät, s- melynek keretében 2000 holdnak nemes gyümölcsfajtákkal való beültetését határozta el s erre a célra félmillió pengő hosszú­lejáratú kölcsönt állapított meg a gazdák részére. A múlt évben azonban a gazdák csak 800 hol­don kezdték meg a telepítést s az 500 ezer pengős hitelkeretből még 320 ezer pengő rendelke­zésre áll. A minisztérium, amint 8zt már megírtuk, talajvidékenkint s ég­hajlati viszonyok szerint ország szerte megjelölte az Országos Pomologiei Intézet szakvélemé­nye alapján, hogy egyes vidé­keken milyen gyümölcsfajták ül- tethetők. Hevesvármegye terüle­tére általában szilva, alma és j őszibarack termelésére ad köl­csönt a minisztérium. Egerben azonban csak szilva, Gyöngyö­sön őszibarack és mandula szá­míthat állami támogatásra. Az 5'5 százalékos, 20 évi lejáratú kölcsön almánál 200, szilvánál 336, őszibaracknál 640 pengő le­het holdanként. A múlt évben a hitelakció azért nem sikerült eléggé, mert a föld­művelési kormány első helyen való betáblázáshoz kötötte a köl­csön folyósítását s területileg is nehéz feltételeket szabott. Az elsőbelyű táblázás kellékét az idén kiboosájtott rendelet is ma­gában foglalja, azonban, úgy látszik, a hitelakció a múlt évi­nél is gyöngébben sikerült, mert mint értesülünk, a minisztérium olyan esetekben, ahol a másod- helyű betáblázás még megnyug­tató biztosítékot nyújt, nem fog j elzárkózni a kölcsön folyási- * tása elől. Petro Kálmán interpellációjában élesen kikelt a rézgaliokartel ellen Budapest, április 12, A képviselőház tegnap dél­utáni ülésén folytatták a közép­iskolai javaslat vitáját, majd a napirend megállapításánál a szovjetszerződést vetette fel Fá­bián Béla, hangoztatva, hogy ezt a kormánymegállapodást a társadalom nem vette tudomásul. Az interpellációk során Petro Kálmán dr. a rézgálickartel túlka­pásait tette szóvá s a kormány közbelépését sürgette. Ebben a kérdésben, mondotta, a szőlősgazdák és a napszámo­sokon keresztül az ország egy- nyolcada van érdekelve. A réz­gálickartel hallatlan prepotenoiá- vei és restséggel becsapta a kereskedelmi minisztert, amikor elfogadtatta vele árkalkulációját. A rézgálic előállításához 26 kilo­gram réz, 66 kilogram szénsav szükséges. Tavaly 42 pengő volt a rézgálic ára, de ezt sikerült 70 pengőig feltornászni a kariéi­nak.— Az idén a miniszter úgy állapította meg az árakat, hogy aki 100 mázsás tételekben veszi a rézgálicot, annak a számára 42 pengd egy mázsa, 50 mázsás tételekben 43, 25 mázsás tételek­ben 46, annál kisebb tételekben 47—50 peDgő a rézgálic gyári ára. Az eladási ár ezzel szemben 44 tői 52 pengőig terjed. Ez a rendelkezés február 20-án lépett éleibe, mire 19-őn eltűnt a keres­kedésekből az összes rézgálic. Február 22-én erre új kérvényt adott a rézgálickartel és hivat­kozott a réz árának emelkedé­sére, valamint arra, hogy a Nemzeti Bank 20 százalékos valutafelárat számít fel. Mire a miniszter négy nap alatt 2 P-vel emelte fel átlag a rézgálic árát. A rézgálickartel nagyobbrészt belföldi rézből és nem külföldi rézből állítja elő a gálicot, tehát nem szabad valutafelárat számí­tania. A kartel horribilis nyere­séghez jut, mivei az eladott mennyiség 50 százaléka kilőn­kint kerül forgalomba, azaz 54 pengős áron. így a gálic átlag­ára 52 50 pengő, amin a kartel­nek 40 százalékos nyeresége van. Hol a kisember védelme? A nagygazdák sokkal előnyöseb­ben tudják beszerezni a gálicot, mint a kisemberek. Miért ez a 10 pengő differencia, hol a szo­ciális gondoskodás ? — A kisgazdáknak nincsen pénzük, hogy már áprilisban ki­fizessék azt a rézgálicot, amit augusztusban fognak felhasz­nálni. Megállapította, hogy ez olasz gazda 32, a magyar gazda pedig 52 P rázgáliccal permetez. A mezőgazdasági kamara részé­ről báró Diőszeghy titkárt bíz­ták meg ezzal, hogy ellenőrizze a rézgálickartelt, hogy betartja-e azokat a feltételeket, amelyeket a minisztertől kepott. Legutóbb a gazdaérdekeltségek képviselői­nek a kartel Klein nevű igazga­tója azt mondta, hogy csak lár­mázzanak a gazdák, mi nem fé­lünk senkitől. Szükség volna ar­ra, hogy báró Diőszeghy ráte- gye a kezét Kleinre és a kartel- prepotenciára. Most újabb tár­gyalás volt a főldaaivelésügyi miniszter iniciativájára. A gazdák azt kérik, hogy 44 pengős nagykereskedő áron 150 vágón rézgálicot biztosítsanak május 15 ig tartó jelentkezési ha­táridővel a gazdák számára. De kérik ezt is, hogy ha a kartel ebbe nem megy bele, akkor a minisztar a szőlősgazdák érde­kében intézze el, hogy 500 vá­gón vámmentes olcsó rézgálic jöjjön be az országba. S akkor rögtön el lesz intézve az egész kérdés. Kéri a minisztert, hogy biztosítsa a lehető legnagyobb kedvezményt a gazdák számára. Az interpellációt kiadták a föld­művelésügyi miniszternek. Megállapodott a cseh delegáció a magyar kompenzációra vonatkozólag A cseh delegáció megállapo­dott a magyar kiküldöttekkel a cseh-magyar árukompenzáciőra vonatkozólag. Eszerint Magyar- ország 15 millió értékű szenet importál Csehországból, aminek ellenében mi 13 millió értékű mezőgazdasági terményt . és 3 millió értékű iparcikket szállít­hatunk Csehországba. A közigazgatási bizottság és a kisgyűlés hétfőn tartja áprilisi ülését Eger, április 12. Hevesvármegye törvényható­ságának közigazgatási bizottsá­ga április 16-án, hétfőn délelőtt 10 órakor rendes ülést tart. Az ülésen felolvasásra kerülnek a hivatalos jelentősek, ezeken felül néhány dologi végrehajtás sze­repel a tárgysorozaton. Délelőtt 11 órakor a kisgyűlés tart ülést. Hosszú idő óta ez az első kisgyűlés, amely előtt Eger városának egyetlen határozata sem szerepel. Gyöngyös is csak két pontban foglal helyet, ha­szonbérleti ügyekben. A völgyzárógát építése előtt megmérik a Mátra vizeit Gyöngyös, április 12. A mátrai völgyzárógát nagy­jelentőségű építkezésével kapcso­latban sok fontos körülményre kell figyelemmel lenni. Minde­nekelőtt hozzávetőlegesen meg kell állapítani, hogy mekkora vízmennyiségre számíthatnak a gát megépítésével s ez a víz ele­gendő lesz-e a mátrai intézmé­| nyék ellátására. 1 Hogy ezeket a kérdéseket tisz­tázzák, a napokban elkészítik azt a berendezést, amelynek se­gítségével a völgyön átvonuló patakok vizét hetenként több­ször, szabályos időközökben meg­mérik s ezek az adatok szolgál­nak alapúi a további számítá­sokhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom