Eger - napilap, 1934/1
1934-04-11 / 80. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. április 11. ▼an sző. Bejárta az önzés szőlő- vidékekéi és a szőlőtermelők panaszainak, bajainak alig van ma nagyobb ismerője a Házban nálánál. Nem az érdemek elismerése szól egyedül Petro Kálmán megválasztása mellett, hanem az érdekek józan felismerése teszi szükségessé, hogy Eger képviselője helyet kapjon az egri mezőgazdasági bizottságban. Mert bizonyos, hogy bekerül a vármegyei bizottságba, s onnan kiküldik a Mezőgazdasági Kama rába. Milyen előnyt jelent az egri gazdáknak, ha Petro Kálmán a képviselőház mellett még egy szakérdekeHségi szervezetben is felveheti a harcot a gazdák boldogulásáért— erről beszélni sem kell, hiszen ez a tény, ismerve az egri képviseld eddigi munkálkodását — önmagáért beszél. Csak azt említjük meg, hogy a Mezőgazdasági Kamara eddig nem törődött a szőlőtermelési érdekek védelmével olyan mértékben, aminőben ez kívánatos és szükséges lett volna. Ma több, mint egymillió ember él a szőlőtermelésből és megállapítható, kogy ennek az egymillió küzdelmes életű magyar gazdának a sorsa háttérbeszorult a Mező- gazdasági Kamarában, amely elsősorban a búzagatdálkodás érdekeit képviselte. Petro Kálmán kamarai tagsága azonban biztosítja a szőlős* gazdatársedalmat arról, hogy a jövőben másként lesz, mert a kamerában helyet foglal egy tág látókörű, a szőlősgazdák bajait alaposan ismerő ember, aki szót mer és tud emelni ott, ahol kell. Mindez azonban a csütörtöki választáson fordul meg. A második cioport 1800 választóján £11, hogy átlátva saját jől felfogott érdeküket, megválasztják-e a bizottságba Eger képviselőjét. Itt félre kell most tenni minden más szempontot; mindenki gondoljon arra, hogy ez a válazz- tás túlnő a helyi kereteken, ha Petro Kálmánt beviszi a bizottságba, mert Eger képviselője nemcsak az egri gazdáknak, ha nem egymillió magyar gazdának és szőlő után élő embernek hathatós szószólója lesz a Mező- gazdasági Kamarában. Ezeket tartottuk szükségesnek a mezőgazdasági bizottsági választás elé boosájtani. — Az idő. A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Élénkülő nyugati szél, változó felhőzet. Több kelyen, főleg északon eső, vagy zivatar. A hőmérséklet csökkenése várható. Egerben ma reggel 71 C., fokot mértek, a tegnapi maximum 18 4 C., az éjszakai talajmenti hőmérséklet -j-3 C. fok volt. A légnyomás 740 6 mm., gyengén emelkedő irányzatú. Csapadék: nyomokban kevés eső. Az Eger—Gyöngyösi Újság társasutazások rendezésével elő akarja segíteni a megyei idegenforgalmat Eger, április 10. A hétvégi kirándulások általános kedveltsége adta meg különböző egyesületeknek, alakulatoknak azt ez eszmét, hogy tagjaikat olcsó és változatos programmű társasutazásokra vigyék az ország egyes részeire. Ezek a nagyobböra testületek kebelén belül rendezett társasutazások csak azok számára adnak módot az olcsó hétvégi üdülésre, akik tagjai az utazást rendező egyesületeknek. Az Eger—Gyöngyösi Újság olvasóinak és előfizetőinek kíván szolgálatot tenni akkor, amikor elhatározta a nyár folyamán ilyen társasutazások megrendezését. Ezzel a ténnyel a vármegyei vándor-idegenforgalmat is élénkíteni akarjuk, amikor a megye —JgJLISJ 11 ....................... t ávolabbi részéről Egerbe, a Mátrába stb. rendezünk társas- utazásokat, olcsón, kényelmes autóbuszokkal. Ha lapunk olvasói megkedvelik ezeket a társasutazásokat, a- melyek már természetüknél fogva is sokkal kedvezőbbek és olcsóbbak a vonaton, vagy egyedül rendezett hétvégi kirándulásoknál, akár útiköltség, ellátás, vagy szállás dolgában, akkor a nyár folyamán a Balatonhoz, Aggtelekre stb. is indítunk társas autóbuszokat. Legközelebb már közölai is fogjuk egy ilyen társasutazás programmját, időpontját és részvételi díját, amelyet úgy igyekszünk megállapítani, hogy mindenki számára elfogadható legyen. Kiendszabályozni kell a kofák vásárlását a gyöngyösi piacon Egy régi városi szabályrendelet értelmében a viszontelárű- sitó kofák a termelőktől reggel 8 óráig nem vásárolhatnak a piacon. Ennek az üdvös intézkedésnek oka az, hogy a hatóság meg akarta akadályozni a kofák árspekulőciőját és árfelhajtását, ami különösen a kisebb mennyiségben piacra hozott primőröknél tapasztalható, ha ezt a rendszabályt nem tartják be. A termelői és forgalmi ár között igen nagy és aránytalan különbségek állnak így elő és sem a termelő, sem a vásárló nem látja hasznát ennek a rendszernek. A gyöngyösi piacon azonban ma az a helyzet, hogy a kofák akkor vásárolhatnak, amikor akarnak. Ezt az állapotot meg kell szüntetni minél előbb és érvényt kell szerezni annak a bölcs szabályrendeletnek, amsly megakadályozza, hogy a termelő esetleges nagyobb hasznát a közvetítő kofa kapja, termő- szelesen a keresletnek megfelelő még igen tekintélyes hozzáadással. Április végén tovább folytatják Füzesabonyban a bronzkori ásatásokat Tompa Ferenc dr. a füzesabonyi település jelentőségéről. Eger, április 10. Több ízben méltattuk már a füzesabonyi bronzkori ásatások eredményét, amely magára vonta az egész tudományos világ figyelmét. A Laskó patak melletti domb ma is ontja még magából a becsesebbnél becsesebb leleteket s hogy eddig teljes mértékben nem sikerűit feltárni az egész telepet, csupán pénzhiány volt az oka. Most azonban ismét megindul a munka április végén a Laskó patak partján s április 30-án már Füzesabonyban lesz Tompa Ferenc egyetemi tanár, aki a munkálatokat eddig is vezette. Hogy a külföldi tudományos körök milyen érdeklődést tanúsítanak a füzesabonyi bronzkori teleppel kapoiolatban, mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy az új ásatás folyamán Füzesabonyban lesz a mainzi Römisch Germanisches Zentral Muzeum igazgatója is. Tompa Ferenc dr. egyébként a Magyarországban nyilatkozott a füzesabonyi ásatásokról s a következőket mondotta: — Ezt a nevet, — mondotta többek között, — ha a nyelve törik is bele, hamarosan meg fogja tanúlni a világ minden valamire valő ősrégésze, sőt valósággal kultuszt csinálnak majd belőle: úgy fogják emlegetni, hogy »Füzesabonyer Kultur,« vagy »the culture of Füzesabony,« majd meg »civilisation de Füzesabony.« — Akárhogy is nevezik majd, minden szakember ugyanazt fogja érteni alatta. Az abonyi Öregdombon átlagban 2 méter vastag kultűrréte- get találtunk. A magasabb pontok felé az altalaj is párhuzamosan emelkedik, a bronzkori lakosság tehát már eredetileg is egy kis emelkedésre telepedett. Még ez sem óvta meg attól, hogy a megmaradó patak romba ne döntse házaikat, száműzvén egy időre a telepeseket. A vesszőből font és kívül belül betapasztott ház omladékai, meg a mindent elborító sár és iszap magasította a dombot és a helyhez hűségesen ragaszkodó, visszatérő telepes megint csak megépítette rá a kunyhóját. így azután három lakőréteget is találunk az abonyi dombon, még pedig mindig ugyanazokkal a leletekkel. A falu élettartama tehát aligha lehetett nagyobb 8—4 emberöltőnél. Az eddigi eredmény nyolcvan láda. Talán még a leieteknél is fontosabb, hogy a földben mutatkozó karúlyukak, meg az itt-ott megmaradt lesározott padló alapján teljes mértékben rekonstruálni tudjuk az egyes lakóházak és velük együtt az egész telep képét. A 6—8 méter hosszú és 4—5 méter széles házaknégyszöletűek. Éppen azért nagy meglepetés ért bennünket a mostani őszi ásatásunk alkalmával, amikor ezek mellett leit kerek, illetőleg kissé ovális házformát is találtunk, amelynek éppen ebben a kultúrában szokatlan alakja újabb probléma elé állított bennünket. Növeli a megoldás nehézségét, hogy a patkós alakú lesározott tűzpad ezekben is megvan. Ha tehát nem lakóház, — amelyhez különben kisebb terjedelmük nem is egészen megfelelő, — akkor csak műhely, vagy áldozati szentély lehetett a rendeltetésük. Ez az istenáldotta lelőhely azonban bizonyára megadja majd a módot ennek a kérdésnek a megoldására és így annál teljesebb képet nyerünk a 3000 éves bronzkori falu életére és kultúrájára vonatkozólag. Ezt a célt szolgálják a leletek is, még pedig olyan bőséggel, hogy idáig már vagy 80 láda enyagot szállítottunk a Nemzeti Múzeumba, pádig a feltárásban még csak a dombnak alig egy ötödéig jutottunk el és minden keveset mondó anyagot még helyben kiselejtezünk.
