Eger - napilap, 1934/1

1934-04-08 / 78. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. április 8. bírálatra, amely őciárlásiá fa* jul, a kákán ciomőt keres, kor­mányintézkedéseket sürgat, de azok hírére az egyéni »szabad­ysaRsa^aHeBa^sSWXiiflessa^ ság védelméről panaszkodik. Tu­dással megalapozott, termékeny gondolatokra, társadalmi kon­struktőrökre van szükség. Megjött a város 60 ezer pengős államsegélye s kifizették belőle a sürgős adósságokat A kereskedelmi és pénzügy- miniszterek húfcvát előtt 70 ezer pengő államsegélyt utaltak ki Eger városának, ebből tízet ide­genforgalmi propaganda céljaira, hatvanat pedig a tisztviselői il­letmények folyósítására. Az államsegély most érkezett meg, azonban a pénznek csak csekély hányadát lehetett a tiszt­viselőknek kiutalni, mert a vá­rosnak néhány hiteltörlesztése volt sürgősen esedékes s mivel a közpénztárban nem volt azok fedezetére elegendő pénzkészlet, az államsegélyből elégítettek ki több hitelezőt, akik már perrel fenyegetőztek. A kényszerhely­zetből történt gyors »hitelátru- házál« miatt a tisztviselőket a közpénztár állapota szerint fog­ják kifizetni, mégpedig először a kisebb, majd a nagyobb tisztvi­selők kapják meg illetményüket. fl Bokréta Szövetség akciót indít a rózsaszentmdrtoni népszokások megmentésére Rőzaaszentmárton, ápr. 7. A Magyar Bokrétaszövetség, amely azzal a céllal alakult, hogy a pusztuló magyar nép­szokások és népművészet végső letűnését megakadályozza, az ország minden vidékén kutat konzerválásra érdemes népi kul­túra után. Hevesmegye területén, amely aránylag gazdag még ily ón ér­tékekben, különösképen nagy jelentősége van ennek ez akció­nak ■ eléggé fel nem becsülhető Paulini Bálának, a Gyöngyös­bokréta rendezőjének érdeme, aki most sorra járja a községe­ket, hogy propagandát csináljon a népviselet, népszokások meg­tartásához. Szervező útja során most Rő- zsaszentmártonban járt, ahol a népkulturát megcsodálta, meg­hallgatta a gyermekkórust és akciót indít, hogy legalább bizo­nyos ünnepeken a népviseletet hordják. Egyébként Paulini néhány nap múlva Gyöngyösre megy, hogy az ottani Bokrétát megszervezze. Eger közönsége és ifjúsága lelkes fogadtatásban része­sítette Eckhardt Tibort Eger, április 7. Az a hatalmas érdeklődés, a- mely napről-napra nőtt Eckhardt Tibor mai, szombati előadása iránt, méltón mutatkozott meg a Magyar Revíziós Liga alelnö- kének délelőtti fogadásán. A pályaudvarra nagy tömeg­ben vonult ki a város közönsége s a jogáezifjűság teljes számmal a revízió békés bajvívójának üdvöziétére s lelkes éljenzés Gyógyszertárban kapható. köszöntötte a fél 10 órai buda­pesti gyorsvonatot. A vonatból Eckhardt Tibor, dr. Petro Kálmán és Rakovazky : Tibor országgyűlési képviselők ; szálltak ki. Az érkezőket a Re* j víziős Liga egri csoportja nevé­ben dr. Urban Gusztáv üdvözölte lelkes hangon. Történelmünknek viharos szá zadai — mondta többek közt — bőven termették a hősöket u az új idők, új harcok új hősöket kívánnak. Integritásunk modern hősei ma zakatoló expresseD, de még zakatolőbb magyar lélekkel robognak ki Londonba, Párizsba, Milánóba és szerte a nagy vi­lágba, hogy ott előadőaiztalok- nál vívjanak igazságunkért. Ál­dott, ki a magyar igazság nevé­ben jő, ezerszer áldott, ki az összeomlott raagysr épületnek csak egy vakolattörmelákéből is bizonygatja a nagy világon szerte széjjel, hogy az magyar volt és magyar lesz. Az üdvözlésre Eckhardt Tibor rövid beszédben válaszolt, mely­ben hangsúlyozta, hogy öröm­mel fogadta az egri jogászifjú- ság meghívását, mert a revíziós küzdelemben nagy feladat hárul a magyar ifjúságra. A vendégek ezután dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő lakására hajtattak. Hasznos tudni hogy Sglimidthauerf Igmándi keserűvize valódi áldás gyomor és bélbajosoknak. Halálának 100 éves fordulóján illik emlékezni Kovács Jánosról, aki házat épített „elszegényült földiéinek“ és 12 ezer ezüst forintokat hagyott alapít­ványul a szorgalmas diákoknak Eger, április 7. Április 12-én lesz száz eszten­deje, hogy nagy Becs városá­ban, az esti harang után meg­halt Kovács János, egri polgár, a »gyűrűn és szalagon függő nagy polgári érdempénz« tulaj­donosa, ahogy ma gyászjelenté­sére írnák. Száz esztendő őta elvegyült poraival a bécsi temető és ma inár nem sokat emlékez­nek rá Egerben ; legfeljebb azok motyognak hálát, akiket a sze­gényház kin szigetére vetett ki a gondoskodás, — ha ugyan tudják, hogy ki építtette fejük fölé a hajlékot. Meg elmondják nevét a jó egri polgárok is, ha hőbe hóba föltekinten6k a ház­ra, amelynek oromzatáról kopott dicsőséggel szólal a fölírás: Kovács János, elszegényült földiéinek. Bár ott tartunk már, hogy az emberek ritkán tekintenek föl­felé, pénz után kutatnak a föl­dön ■ szemléletük lecsapódott, mint a füst; még kevésbbé pil­lantanak visszafelé, az időbe, ahol pedig nemes férfiak nemes példái látszanak ki az esztendők sűrűsödő pókhálói mögül. El­mondják nevét, és eltűnődnek: vájjon ki lehetett ? Mert kevesen tudják, akik tud­ják is, régivágSsű emberek in­kább. Nem új zokszó ez, így írt már 1895 böD, 39 évvel ezelőtt Szabó Ignác, egri jogakadémiai magán- s nyug. főgimn, rendes tanár, a városi levéltár hites rendezője, aki rövid füzetet bocsátott sajtó alá, hogy városunk közönségét Kovács Jánossal, Eger egyik leg- tiazteietreméltőbb szülöttjével ■ legnagyobb jőltevőjével köze­lebbről megismertesse. Ebből a füzetből segítünk tu­datni Kovács János életének rö­vid történetét. Ki volt Kovács János? Kovács János 1764 ben szüle­teti Egerben, apja házában — (hogy hol volt ez a ház, még kiderítetlen), aki kistanácsbeli polgár volt s több évekig szol­gált, mint ssalombírő a ugyan­csak Jánosnak nevezték. Kovács János serdülő éveit ugyancsak a szülői háznál töltötte s itt vé­gezte elemi, gimnáziumi és böl­csészeti tanulmányait. 17 éves korában Béciba ment, hogy az egyetemen a törvényi tudomá­nyokat megtanulja. Azután néhai gróf Bánffy György későbbi er­délyi gubernátor házában mű­ködött a gyermekeket tanítván magyar és német nyelvre, ebéd­ért és vacsoráért, 6 drb császári aranyakért havonta. Később 6 excellenciájának házi tiioknokja lett s szolgálta dicséretesen 15 esztendeig Kolozsvárott. Hű szol­gálataiért ifjabb Bánffy György gróf, cs. és kir. kamarás, altábor­nagy 300 bécsi értékű forint évi nyugdíjjal jutalmazta. 1798-ban herceg Pálfty Károly udvari főkancellár hívta meg nevelőnek unokái mellé Bécabe. Itt 20 évet töltött a család olyan megelégedésére, hogy a legna­gyobb elismerésben, kitüntetés­ben és fejedelmi jutalmazásban részesítették. Herceg Pálffy An­tal 10 ezer ezüst pengő forint­nyi jutalmat biztosított. Kovács János tanítói és neve­lői munkájának a császári ud­varban is híre terjedt. I. Ferenc császár és király magához hi­vatván, megbízta, hogy Ferdi■ nánd trónörökösnek és testvérei­nek : Rajcer és Lajos főhercegek­nek a magyar nyelvből és iro­dalomból oktatására, mely feje­delmi megbízatásnak 18 éven át oly buzgalommal ős eredménnyel felelt meg, hogy a császár érde­meinek elismeréséül 1827-ben a gyűrűn és szalagon függő nagy polgári arany érdeméremmel tűn­tette ki m a magyar kir. udvari kancelláriához udvari ágenssé nevezte ki. Mit tett Kovács János. Kovács János tehát tanított. Grófok, hercegek és királyok leikébe irta a magyar nyelv furcsa formáin keresztül egy ideszakadt fajtának a szellemét. De életének vannak más tanítá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom