Eger - napilap, 1934/1
1934-04-08 / 78. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. április 8. bírálatra, amely őciárlásiá fa* jul, a kákán ciomőt keres, kormányintézkedéseket sürgat, de azok hírére az egyéni »szabadysaRsa^aHeBa^sSWXiiflessa^ ság védelméről panaszkodik. Tudással megalapozott, termékeny gondolatokra, társadalmi konstruktőrökre van szükség. Megjött a város 60 ezer pengős államsegélye s kifizették belőle a sürgős adósságokat A kereskedelmi és pénzügy- miniszterek húfcvát előtt 70 ezer pengő államsegélyt utaltak ki Eger városának, ebből tízet idegenforgalmi propaganda céljaira, hatvanat pedig a tisztviselői illetmények folyósítására. Az államsegély most érkezett meg, azonban a pénznek csak csekély hányadát lehetett a tisztviselőknek kiutalni, mert a városnak néhány hiteltörlesztése volt sürgősen esedékes s mivel a közpénztárban nem volt azok fedezetére elegendő pénzkészlet, az államsegélyből elégítettek ki több hitelezőt, akik már perrel fenyegetőztek. A kényszerhelyzetből történt gyors »hitelátru- házál« miatt a tisztviselőket a közpénztár állapota szerint fogják kifizetni, mégpedig először a kisebb, majd a nagyobb tisztviselők kapják meg illetményüket. fl Bokréta Szövetség akciót indít a rózsaszentmdrtoni népszokások megmentésére Rőzaaszentmárton, ápr. 7. A Magyar Bokrétaszövetség, amely azzal a céllal alakult, hogy a pusztuló magyar népszokások és népművészet végső letűnését megakadályozza, az ország minden vidékén kutat konzerválásra érdemes népi kultúra után. Hevesmegye területén, amely aránylag gazdag még ily ón értékekben, különösképen nagy jelentősége van ennek ez akciónak ■ eléggé fel nem becsülhető Paulini Bálának, a Gyöngyösbokréta rendezőjének érdeme, aki most sorra járja a községeket, hogy propagandát csináljon a népviselet, népszokások megtartásához. Szervező útja során most Rő- zsaszentmártonban járt, ahol a népkulturát megcsodálta, meghallgatta a gyermekkórust és akciót indít, hogy legalább bizonyos ünnepeken a népviseletet hordják. Egyébként Paulini néhány nap múlva Gyöngyösre megy, hogy az ottani Bokrétát megszervezze. Eger közönsége és ifjúsága lelkes fogadtatásban részesítette Eckhardt Tibort Eger, április 7. Az a hatalmas érdeklődés, a- mely napről-napra nőtt Eckhardt Tibor mai, szombati előadása iránt, méltón mutatkozott meg a Magyar Revíziós Liga alelnö- kének délelőtti fogadásán. A pályaudvarra nagy tömegben vonult ki a város közönsége s a jogáezifjűság teljes számmal a revízió békés bajvívójának üdvöziétére s lelkes éljenzés Gyógyszertárban kapható. köszöntötte a fél 10 órai budapesti gyorsvonatot. A vonatból Eckhardt Tibor, dr. Petro Kálmán és Rakovazky : Tibor országgyűlési képviselők ; szálltak ki. Az érkezőket a Re* j víziős Liga egri csoportja nevében dr. Urban Gusztáv üdvözölte lelkes hangon. Történelmünknek viharos szá zadai — mondta többek közt — bőven termették a hősöket u az új idők, új harcok új hősöket kívánnak. Integritásunk modern hősei ma zakatoló expresseD, de még zakatolőbb magyar lélekkel robognak ki Londonba, Párizsba, Milánóba és szerte a nagy világba, hogy ott előadőaiztalok- nál vívjanak igazságunkért. Áldott, ki a magyar igazság nevében jő, ezerszer áldott, ki az összeomlott raagysr épületnek csak egy vakolattörmelákéből is bizonygatja a nagy világon szerte széjjel, hogy az magyar volt és magyar lesz. Az üdvözlésre Eckhardt Tibor rövid beszédben válaszolt, melyben hangsúlyozta, hogy örömmel fogadta az egri jogászifjú- ság meghívását, mert a revíziós küzdelemben nagy feladat hárul a magyar ifjúságra. A vendégek ezután dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő lakására hajtattak. Hasznos tudni hogy Sglimidthauerf Igmándi keserűvize valódi áldás gyomor és bélbajosoknak. Halálának 100 éves fordulóján illik emlékezni Kovács Jánosról, aki házat épített „elszegényült földiéinek“ és 12 ezer ezüst forintokat hagyott alapítványul a szorgalmas diákoknak Eger, április 7. Április 12-én lesz száz esztendeje, hogy nagy Becs városában, az esti harang után meghalt Kovács János, egri polgár, a »gyűrűn és szalagon függő nagy polgári érdempénz« tulajdonosa, ahogy ma gyászjelentésére írnák. Száz esztendő őta elvegyült poraival a bécsi temető és ma inár nem sokat emlékeznek rá Egerben ; legfeljebb azok motyognak hálát, akiket a szegényház kin szigetére vetett ki a gondoskodás, — ha ugyan tudják, hogy ki építtette fejük fölé a hajlékot. Meg elmondják nevét a jó egri polgárok is, ha hőbe hóba föltekinten6k a házra, amelynek oromzatáról kopott dicsőséggel szólal a fölírás: Kovács János, elszegényült földiéinek. Bár ott tartunk már, hogy az emberek ritkán tekintenek fölfelé, pénz után kutatnak a földön ■ szemléletük lecsapódott, mint a füst; még kevésbbé pillantanak visszafelé, az időbe, ahol pedig nemes férfiak nemes példái látszanak ki az esztendők sűrűsödő pókhálói mögül. Elmondják nevét, és eltűnődnek: vájjon ki lehetett ? Mert kevesen tudják, akik tudják is, régivágSsű emberek inkább. Nem új zokszó ez, így írt már 1895 böD, 39 évvel ezelőtt Szabó Ignác, egri jogakadémiai magán- s nyug. főgimn, rendes tanár, a városi levéltár hites rendezője, aki rövid füzetet bocsátott sajtó alá, hogy városunk közönségét Kovács Jánossal, Eger egyik leg- tiazteietreméltőbb szülöttjével ■ legnagyobb jőltevőjével közelebbről megismertesse. Ebből a füzetből segítünk tudatni Kovács János életének rövid történetét. Ki volt Kovács János? Kovács János 1764 ben születeti Egerben, apja házában — (hogy hol volt ez a ház, még kiderítetlen), aki kistanácsbeli polgár volt s több évekig szolgált, mint ssalombírő a ugyancsak Jánosnak nevezték. Kovács János serdülő éveit ugyancsak a szülői háznál töltötte s itt végezte elemi, gimnáziumi és bölcsészeti tanulmányait. 17 éves korában Béciba ment, hogy az egyetemen a törvényi tudományokat megtanulja. Azután néhai gróf Bánffy György későbbi erdélyi gubernátor házában működött a gyermekeket tanítván magyar és német nyelvre, ebédért és vacsoráért, 6 drb császári aranyakért havonta. Később 6 excellenciájának házi tiioknokja lett s szolgálta dicséretesen 15 esztendeig Kolozsvárott. Hű szolgálataiért ifjabb Bánffy György gróf, cs. és kir. kamarás, altábornagy 300 bécsi értékű forint évi nyugdíjjal jutalmazta. 1798-ban herceg Pálfty Károly udvari főkancellár hívta meg nevelőnek unokái mellé Bécabe. Itt 20 évet töltött a család olyan megelégedésére, hogy a legnagyobb elismerésben, kitüntetésben és fejedelmi jutalmazásban részesítették. Herceg Pálffy Antal 10 ezer ezüst pengő forintnyi jutalmat biztosított. Kovács János tanítói és nevelői munkájának a császári udvarban is híre terjedt. I. Ferenc császár és király magához hivatván, megbízta, hogy Ferdi■ nánd trónörökösnek és testvéreinek : Rajcer és Lajos főhercegeknek a magyar nyelvből és irodalomból oktatására, mely fejedelmi megbízatásnak 18 éven át oly buzgalommal ős eredménnyel felelt meg, hogy a császár érdemeinek elismeréséül 1827-ben a gyűrűn és szalagon függő nagy polgári arany érdeméremmel tűntette ki m a magyar kir. udvari kancelláriához udvari ágenssé nevezte ki. Mit tett Kovács János. Kovács János tehát tanított. Grófok, hercegek és királyok leikébe irta a magyar nyelv furcsa formáin keresztül egy ideszakadt fajtának a szellemét. De életének vannak más tanítá-
