Eger - napilap, 1934/1
1934-03-17 / 61. szám
2 1934. március 17. EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG zetét ismertette. Az átányi bíró most láttamozott egy munkát- szerződést, amelyben egy hevesi földbirtokos május- és júniusra havi 20 pengőért fogadott fel munkáot. Az ország érdeke — mondta Piósz — hogy rend és nyugalom legyen. Innen bérem a földbirtokos urakat, hogy ne használják ki a munkásság szorult helyzetét és legalább olyan bért adjanak nekik, amiből szűkösen meg tudnak élni. Dutkay Pál (közbeszól): Név- szerint ki kell szerkeszteni az ilyen földbirtokosokat. Mi van az erdőtelki Benes-ügguel? Hedry Lőrino dr. főispán; Ilyen iráDyű volt az a panasz is, amit a múlt ülésen vetett fel Krisztián Imre s amelynek kivizsgálásáról a bizottság jelentést kért a mai ülésre. A panaszok némelyike valóban mulasztásokon alapul, ezek azonban olyanok,aminők általában másutt is előfordulnak. Az a panasz, hogy Benes földbirtokos a részes cukorrépát nem vette át a cselédektől, c<ak később, amikor az megfagyott, vette meg jóval kisebb összegért. Megvizsgáltuk a szerződést és kitűnt, hogy a birtokos nem köteles, csak jogosult átvenni a répái, de az sincs kikötve, hogy mikor. Az 1934-st szerződés már sokkal jobb és a munkásság érdekeit teljesen megvédi. A birtokosnak sok volt a termése, azért nem tudta átvenni a részes répsmennyiség felét. Ezt közölte is a munkásokkal. Azóta a répaügy a hevesi járásbíróság előtt van s majd az dönteni fog. Egy bizonyos: a munkásoknak meg kell nézni, hogy mire szerződnek. Az igaz, hogy Benss a perben álló munkásokat el- bociájtotta, de ez ellen nem lehet semmit sem tenni. (Gosztony Andor közbeszól: Én felfogadtam őket.) Való, hogy voltak elmaradt napszámok, de Benes kijelentette, hogy ez nem az ő egyéni mulasztása, itt valamelyik alkalmazottjának túlbuzgóságáról van szó. A béreket azóta már kifizették. A borban velő bérfizetésre a munkásokkal szóbeli megállapodás történt. Ez törvénybe ütközik, mert borral nem lehet fizetni, sajnos azonban ez az abúzus más birtokosoknál is megvan. Egyébként dr. Benes György szociális érzésű birtokos, száz családnak ad megélhetést és nagyon sokszor segélyezi szegény munkásait. Krisztián Imre megköszönte, hogy a vizsgálatot lefolytatták. Ismerteti Benesnek az »Eger— Gyöngyösi Ujság«-ban megjelent nyílttéri nyilatkozatát amelyben felszólítja, hogy a múlt bi zottsági ülésen felhozott vádakért kövesse meg. Kijelenti, hogy ö Bauest nem is ismeri és személyes becsületében nem akarta ■érteni. Da ismerve a munkásság nehéz helyzetét és felszólalásában a közérdek, a munkások védelme vezette. Ezért sem ün- ünnepélyesen, sem közönségesen nem kér bocsánatot. A répaügyre az a megjegyzése, hogy ha Benes előbb szólt volna részeseinek, azok el tudták volna adni jó áron a répát. Az a véleménye, hogy a birtokosnak nem •zabBd a kultúrálatlan emberekkel olyan kétértelmű szerződést kötni, amelyből a munkásnak hátránya származik. A munkabérek kifizetésével még 1932 és 33-ra maradtak el. Nem hallgathatja el azt sem, hogy a kihallgatások előtt több munkástól nyilatkozatot akartak kivenni, hogy nem is beszéllek Krisztián Imrével, vagy ha beszéltek is, be voltak rúgva. Benes kaiz- nárja sokszor embertelenül bánik a munkásokkal, arra vonatkozólag adatai vannak. Általában a vizsgálat adatai nem mindenben felelnek meg a valóságnak. A birtokában lévő bizonyítékokat át fogja adni a főispánnak. Gosttony Andor védelmébe vette Bauest, mert a cukorrépánál a munkaadó nem független. Ha Benes nagyobb szeszkontin- genst kapott volna, át tudta volna venni a részes répát. Vagylagos szerződés kötése nem ütközik közerkölcibe. Adódhatott volna olyan helyzet, hogy a munkátok használhatták volna ki a szerződéit. Plósznak válaszolva kéri, hogy a munkásság is tekintsen a birtokosok nehéz helyzetére. A vitát ezekután a főispán lezárta, megállapítván, hogy a szónokok negyon elkalandoztak ős politikai színezetű felszólalás is hangzott el, jóllehet politika a bizottság hatáskörén kívül esik. Utasítani fogja a főszolgabírá- kat, hogy a munkásság érdekére fokozott gonddal ügyeljenek a jövőben. Az őszre kiírják a mezőgazdasági kamarai választásokat Hónapokkal ezelőtt híre járt már, hogy a kormány hamarosan megciinálja a mezőgazdasági kamarák reformját s így az idén esedékes kamarai választásokat már meg sem tartják, hanem elodázzák addig, amikor a reform már életbe lép. Arról volt ugyanis sző, hogy a kormány reformtervezete szerint a jövőben a kamarai kerületi beosztás helyett vármegyei kamarákat fognak felállítani. Most úgy értesülünk, egészen megbízható forrásból, hogy a kormány egyelőre elejtette ezt a reformtervét és a kamarai választásokat az idén szabályszerű időben mear fogják ejteni. Ezzel együtt eloszlanak most már mindazok a kombinációk, amelyek a választások elodázásán s az űj kamarai szervezeti reform terven épültek fel. A zöldhitel kérdését minél előbb meg kell oldani a kormánynak A tavaszi mezőgazdasági munkálatok megkezdésével ismét napirendre került a zöldhitel kérdés. Az elmúlt évben ez az akció nem járt eredménnyel, mert a Pénzintézeti Központ ragaszkodott hozzá, hogy a kölcsönt október 17-ig vissza kell fizetni ■ így sem a gazdák, sem a vidéki bankok, —amelyeknek garanciát kellett volna vállalni a kölcsönökért, nem vették igénybe a hitelt. Az idén ezt a helyzetet még az is komplikálja, bogy az uj gazdavédelmi rendelet által létesített védett birtokokra uj kői- osont nem lehet betáblázni, ebből tehát az következik, hogy a védett birtokosok zöldhitelt nem is vehetnek igénybe. Miután igen sok a védett birtok, az ország gazdatársadalmának igen tekintélyes része kerülne hátrányos helyzetbe, ha csak ebben az irányban nem történik valamilyen intézkedés. Az idő azonban igen sürget s ezt a problémát minél hamarább meg kell oldani, mert a vető- magbeszerzésnél s általában a tavaszi munkák lebonyolításánál szükség volna a kölcsönre s a rendelet késelkedéae már most is nagy pondot okoz a gazdáknak. Eger város közönsége nagy lelkesedéssel ülte meg a Nemzeti Ünnepet Több mint háromszázan vettek részt a Kaszinó bankettjén Eger, március 16. Eger város közönsége ünnepi érzésekkel idézte vissza tegnap a márc usi idők szellemét. Az ünnepélyek sorrendjét a 14. Dobó István honvédgyalogezred zenekarának takarodó]'a és zenés ébresztője vezette be. A fellobo- gőzott uccábon reggel nagy tömegek vonultak a főszékesegy- házba, ahol 9 órakor Novák Sándor apát, kanonok plébános mondott ünnepi szentmisét. A misén megjelentek a hatóságok, testületek, társadalmi egyesületek teljes számmal. Délután 4 órakor a polgárság nagy tömegben gyűlt össze a Kossuth téren rendezett ünnepélyre. Az Egri Dalkör Huszthy Zoltán országos társkernagy vezényletével a Himnuszt into- nálta, majd Mécs István közigazgatási tanfolyamhallgatő szavalta el nemes tűzzel Petőfi Nemzeti Dalát. Az ünnepi beszédet Ne* meesek Aurél városi tanácsnok tartotta. Lendületes szavakkal mutatott rá a negyvennyolcas események erkölcii és nemzeti tartalmára. A szabadságharc ti- táni küzdelmében nem a győzelem volt a legfontosabb erkölcsi tartalom, hanem azok a bámulatos erők, amelyek a nemzet sajátosságai: az egész világot ciodálatbaejtő küzdőképesség,— halált megvető bátorság, a fanatikus hit, amely szabadság- hőseinket jellemezte. A negyven- nyolcas események jelentősége ezekben van: a példaadásban, a legnagyobb veszély közepette hinni, akarni és küzdeni tudásban, a haza szcrstetében, a testvér megbecsülésében, a magyar faji tulajdonságok megmaradásában, a nemzetei védő és fenntartó erők továbbélésében. A nagysikerű beszéd után a Szózat fejezte be az ünnepélyt az Egri Dalkör előadásában. Este nyolc órakor az Egri Kaszinó nagy társasvacsorát rendezett nagytermében. A bankett az eddigi hagyományos bankettek kereteit messze felülmúlta. A százesztendős egyesület ebben is megmutatta, hogy életének új virágzásához érkezett. A város társadalmának rendje, egymás mellett élő polgárainak egyetértő békessége nyilvánult meg ezen a vacsorán, amelynek több mint háromszáz terítékénél öss- szegyültek a vezető tényezők, középosztály, polgárság és katonaság egyaránt. Az első pohárköszöntő gyönyörűen faragott, költői lendületű szavai dr. Kálnoky István városi tanácsnok szájából hangzottak el. Az ünnepi szónok tökéletes rétori formákba öntött gondolatokkal világította meg a 86 év előtt mároius eszméit amelyek a változott időkkel az űj magyar szabadságküzdelmet táplálják. Hatalmas taps fogadta a pohárköszöntőt, majd Fejér Béla, a Jogakadémiai Kör elnöke mutatott rá a fiatalság bátor szó- kimondásával azokra a külömb- ségekre, amelyek a magyar reformkorszak és a mai magyar élet közt fennállanak. Vázolta a magyar ifjúság időszerűprogramját a polgári rendet továbbfsjlesz-
