Eger - napilap, 1934/1

1934-03-15 / 60. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÜJSÄG 1934. március 15. Elkészült a víz- és villanydíj­leszállítás végleges tervezete A gyöngyösi képviselőtestület közgyűlése Gyöngyös, március 14. Tegnap délután tartotta Gyön­gyös város képviselőtestülete Puky Árpád dr. polgármester el­nökletével rendkívüli közgyűlé­sét, amelyen több kisebb ügyet tárgyaltak. A közgyűlést némi késedelemmel kezdték meg, mert a magisztrátus és a képviselők nagy része Makrányi Gyula dr. tanácsnok édesanyjának temeté­sén vett részt. Puky Árpád dr. polgármester bejelentette a közgyűlésnek, hogy a víz- és villanydíjleszállítás tervezeti teljesen elkészült, de a közgyűlésbe nem tudta behozni az elöljáróság a városházán fo­lyó hívatalvizsgálat mialt, amely annyira lefoglalta a tisztviselő­ket, hogy nem tudták a közgyű­lésre előkészíteni az anyagot. Ezután elparentálta Rozenfeld Emilt, akinek közéleti szereplé­séről kegyeletes szavakkal em­lékezett meg s előterjesztésére érdemeit jegyzőkönyvben örökí­tene meg a képviselőtestület. Detsö Dénes a Magyar Sísző­vetség átiratát ismertette, amely­ben a Szövetség köszönetét mond a városnak a mátrai versenyre felajánlott tiszteletdíjáért, majd 8 darab HVRT részvény meg­vételét határozta el a közgyű­lés. Feltűnően sok* mátrafüredi vil­latelek bérleti szerződés is sze­repelt a tárgysorozaton, amelye­ket egyhangúlag fogadott el a képviselőtestület. Ezután Kovács István jegyző jelentette be, hogy a heti állat­vásárt a polgármester a közgyű­lés jóváhagyásának reményében a kormánybiztos-telep melletti fatelepre helyezte át, ahol köze- lébb esik a vágőhídhoz. Az in­tézkedésért Toldi József mon­dott; köszönetét a polgármester­nek. A Move mátravidéki lövész­versenyének támogatására 200 pengőt szavazott meg ezután a közgyűlés, majd elhatározta, hogy a város havi 1 pengős tagdíjai belép a Magyar Bokréta-Szövet­ségbe. Nagy károk mutatkoznak az őszi vetésekben a vár megye területén Eger, március 14. A törvényhatóság közigazga­tási bizottságában most terjesz­tette be jelentését Hevesmegye gazdasági állapotáról vitéz Fluck ftusztáv vármegyei gazdasági felügyelő. Megállapítja a jelen­tés, hogy több község határában érzékeny károk mutatkoznak az őszi vetésekben. Különösképen Űjlőrincfalva, Mezőtárkány, Ti- szanána, Kétútköz és Besenyő- telek határában igen nagymére­tűek ezek a pusztulások. Itt ugyanis a vetések, amíg a mé­lyebb fekvésekben a föld ned­ves volt, igen szépen1 zöldültek, míg a föld kiszáradásával egy­idejűleg a bűza elszürkült és tel­jesen tönkrement. A kár nem fbitokban, ■ hanem teljes táblák­ban észlelhető. Mintatöveket a felügyelőség felülvizsgálás vé­gett beküldött és telefonon tett jelentést a kárról. A tavaszi munkák folyamat­ban vannak mindenfelé. A len­magtermelésre vonatkozóan meg­nyugtatja a jelentés a gazdakö­zönséget s hangsúlyozza, hogy ez a termelési ág jövedelmező lesz az idén is. Felgyógyul a Széchenyi uccai autóbuszgázolás áldozata Rendet kell teremteni a gépjárművek közlekedésében. Eger, március 14. A Széchenyi uccai autóbusz gázolás áldozata Pénz Erzsébet súlyos sérüléseivel napok óta változatlanul életveszélyes álla­potban fekszik az Irgalmasok kórházában. Ma virradóra álla­potában már némi javulás mu­tatkozott és az orvotok remélik, hogy ha komplikációk nem jön­nek közbe, megmenthetik az életnek. Ezzel a balesettel kapcsolat­ban vetődik fel most ismételten az a kérdés, amely már eszten­dők óta kísért Egerben: a jár­művek közlekedésében rendet kell teremteni. A városi vámhá­zaknál mindenütt ki van füg­gesztve, hogy a város belső te­rületén csak 10 kilométeres se­bességgel közlekedhetnek a gép­járművek. Nyugodtan meg lehet állapítani, hogy ennek a rendel­kezésnek egyetlen géperejű jár­mű sem tesz eleget, még a köny­nyebb teherautók sem, sőt látni kocsikat, amelyek 40—50 kilo­méteres óránkénti sebességgel száguldanak végig az uccákon. Hogy ez a szabálytalanság megtörténhetik, annak legfőbb oka, hogy a főuccSn a rendőr­legénység alaosoDy létszáma mi­att alig van két őrszem s így a kocüvezetők szabadon szágűl- dozhatnak, kényük-kedvük sze­rint. Valamilyen intézkedést, még pedig szigorút és minél előbb kellene foganatosítania a ható­ságnak, hogy ez az állapot meg­szűnjék, mert kivált a belvárosi szűk uccákon, főként a Széche­nyi uocán már eddig is csak különös véletlen volt, hogy na­ponta nem történtek halálos autőgázolésok és karambolok. Nem engedélyezte a rendőrség a március 15-i ünnepségnek a szabadban való megtartását Gyöngyösön Gyöngyös, március 14. Mint jelentettük, Gyöngyösön a város közönsége a Hanisz téren, a revíziós ^országzászlő előtt szándékozott megrendezni a március 15-i ünnepséget. Ennek azonban váratlanűl akadálya támadt, amennyiben az állam- rendőrség gyöngyösi kapitány­sága értesítette a rendezőséget, hogy]az ünnepségnek a szabad­ban való megtartását nem en­gedélyezi. Ilyenformán intézkedés történt, hogy az ünnepély színhelyét a városháza közgyűlési termébe tegyék át. A rendőrségnek ezt az intézkedését nem tudjuk meg­magyarázni. A március 15-i ün­nepség nem politikai nagygyűlés, különben is ma annyira nyu­godtak a viszonyok, hogy rend­zavarásról, — kivált Gyöngyö­sön, — tartani nem lehet Min­denütt az országban szabadban rendezik a március 15-i ünnep­séget s érthetetlen, hogy a rend­őrség éppen Gyöngyösön támaszt ez ellen kifogásokat. Dr. Urban Euszta'u jogakadémiai tanár előadása Trianonról Eger, március 14. Az Erdélyi Férfiak Egyesüle­tének az ősszel megkezdett nagy­sikerű előadássorozatában teg­nap dr. Urbán Gusztáv jogaka­démiai tanár tartott mély és tar­talmas gondolatokban bővelke­dő előadást a trianoni békeszer­ződésekről. Az előadó értekezé­sében, a történelmi visszatekin­tés után rámutatott arra a két­ségbeejtő tudatlanságra, amellyel ezeréves egységünket megnyo­morították azok, akik még ha­zánk térképével, földrajzi hely­zetével sem voltak tisztában. A nemzetiségek évtizedes agitáciőja és magyarellenes propagandája juttatta ide Európa legtökélete­sebb egységét, Nagymagyaror- szágot. Előadása befejezésében utalt arra: csak nevetséges rabulisz- tika vagy szánalmas erőlködés tarthatja azt a felfogást, hogy a szerződések megváltozhatatla* nők. Az erőszak által, zöld asz­talnál kicsikart aláírásokkal nem lehet egy nép, egy földrajzi és történelmi egyiég jövőjét lehe­tetlenné tenni. A nagyszámú érdeklődő kö­zönség lelkesen ünnepelte dr. Urbán Gusztávot mindvégig ér­dekes és aktuális értekezéséért. Egri dal-e az „Érik a búzakalász“ Egy öreg fővárosi parkőr érdekes szerzői jogi pere Eger, március 14. Az utóbbi időben nagy vita, sőt pör is van folyamatban az ■Érik a, érik a buzakalász« kez­detű nóta körül, amelynek szerzői jogát vitatják. Ez a pör és ennek a pörnek eldőlte Egert igen kö­zelről érdekli, mert a pörben folyó nóta állítólag itt született nálunk, 1894-ben. A pórt Csajághy Gyula 70 esz­tendős budapesti parkőr indí­totta a Rozsnyay cág ellen, mert beleegyezése nélkül kiadta nó­táját <s forgalomba hozta. A per- iratb 1 a következőképpen bon­takozik ki a nőta érdekes his­tóriája. 1894. év elején, a Kaszinó épületében, az Egri Iparosok Önképző és Olvasó Köre a »Be­tyár kendője« c. darab előadá­sára készült. Buzi Zsófi szerepét Steiner Szidike, ma Widder Ár­pád felesége kapta. Buzi Zsófi azonban a darabban előforduló régi betétdalokkal nem volt meg­elégedve, mire a rendezőség en-

Next

/
Oldalképek
Tartalom