Eger - napilap, 1934/1
1934-03-07 / 53. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. március 7. Személyes tárgyalások folynak a kereskedelmi minisztériumban Eger idegenforgalmi jövőjéről Frank Tivadar városi tanácsnok a héten Budapestre utazik. Vasárnapi számunkban adtunk hírt arról a kereskedelmi miniszteri kijelentésről, hogy a miniszter Egert idegenforgalmi gócponttá akarja tenni és ennek a szándékának megv ilőísííására különböző tervek készülnek. Bizonyos, hogy nemcsak történelmi ás művészeti nevezetességek, de a mindennapi praktikum: a nyaralás éa üdülés szempontjából is kivételes adott helyzete van Eger városának. Kellemes kiimája, gyönyörű vidéke, az itt található oIc%ő megélhetés, a jővízű, gyógyhatású fürdők egyformán üdülő és nyaralő- városeá jelölik Egert a első helyre állítják a magyar városok között. Az a céltudatos idegenforgalmi propaganda, agsely évek óta folyik ez illetékes és támogató tényezők részéről o amelyet filléres gyorsok indítása, idegenforgalmi szempontból érdekes események megrendezése realizálnak, — a felsőbb intéző körök figyelmét is a város felé terelték. Nagyjelentőségűnek kell tekintenünk a kereskedelmi miniszter nyilatkozatát, mart olyan körülmények kapcsolódnak hozzá, amik a kimondott sző valóra váltását a legnagyobb mértékben igazolják. Ezt mutatják szók a tárgyalások, aaaik azt eredményezték, hogy az összes budapesti középiskolák növendékeit tanulmányi kirándulásra hozzák Egerbe s még fontosabb az, hogy a miniszter személyes tárgyalások útján akar tudomást szerezni a város kívánságairól, terveiről és ezért magához kérette Frank Tivadar városi tanácsnokot, az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjét. Frank Tivadar a hét közepén utazik fői a minisztériumba s a személyes tárgyalások bizonyára sokat fognak lendíteni Eger idegenforgalmi helyzetének kialakulásán. A szőbakerülő tervnek egyik része az Egerbe irányuló kedvezményes lehetőségeket (filléres gyorsstb.) foglalja magában,másik részük azonban oda hat, hogy megteremtsék a fizető vendégek városát Egsrbeu. Sokat jelent a város kereskedelme szempontjából negyobb tömegű idegen rövid látogatása is, de az idegenforgalom igazi haszna és jelentősége abban lesz, ha májustól októberig állandó üdü lő és nyaraló tömegeket sikerül ide irányítani. Egészséges gondolat volna például tisztviselő családok elhelyezése a városban, már etek azért is, mert tisztvi- selővárosrő! van sző s így a fizető vendég-mozgalom könnyebben meghonosodnék. Ezek a megfontolások bizonyára nagy szerepet fognak játszani a minisztériumbeli tárgyalásoknál s különösen az utóbbi gondolat az, amelynek meg- j valósításáért sokat tehet a ke- ! reskedelmi miniszter. Az agrár Magyarországon nincs védelem a gazdaság számára a kartelek ellen Eger, március 6. Tegnap bírt adtunk róla, hogy a rázgálickartel, szembehelyezkedve a kormány által nemrégiben nyilvánosságra hozott árakkal, nem hajlandó ezt a fontos permetező-anyagot olyan áron bocsátani a szőlősgazdák rendelkezésére, amely még mindig igen- igen tekintélyes, a polgári haszonnál jőval nagyobb nyereséget biztosítana számára. A nyerészkedő kertel és a gazdák között tehát áll a harc s akik ismerik az egrár-Magyarorszá- gon uralkodó állapotokat, azok előtt nem lehet kétséges ennek a megütközésnek eredménye. — A miniszterelnök kijelentése ellenére sem, aki azt mondta nemrégiben, hogy >ha az ipar és a mezőgazdaság érdekei kerülnek egymással szembe, akkor az iparnak kell engednie.« Az ipar most sem fog engedni, mint ahogy nem engedeti a miniszterelnök kijelentése előtt sem. A kartel azzal mentegeti eljárását, hogy a „földmívelésügyi miniszter rendeletének kiadása óta a réz ára emelkedett éa a Nemzeti Bank az akkor 13 százalékos felárral kalkulált devizát ma már 20 százalék felárral bocsátja rendelkezésre. Keserűséggel kell regisztrálnunk ezt a tényt ia, — amely ugyan még mindig nem menti a kartel eljárását. Jól tudjuk, bogy olyan időket élünk, amikor a Nsmzeti B n's. mindent tehet, de mégis tekintettel kellene lennie arra a sok millióra, amit a magyar gazdatársadalom a bankzárlat óta a devlzabeszolgáitatás révén a kedvezményezett iparok számára leadott. Jól tudjuk, hogy a kormány kezében a gyárakkal szemben két fegyvsr van. Az egyik a deviza, a másik a külföldi gálic behozatalának vámelengedés útján lehetővé tétele. De a kereskedelmi minisztériumban ebben a kérdésben a legközvetlenebbül érdekelt szőlősgazdák képviseletét senki sem hallgatta meg a itt is saegbosz* szúlta magát az a magyar agrár- életben gyakran visszatérő jelenség, hogy gazdaérdekeket igen sokszor olyanok képviselik, aPBfiHBBBMBB WJlJUMBBg kik sem nem gazdák, sem nem érdekeitek. Meg vagyunk róla győződve, hogy a rézgálio belföldi ára nyomban tisztességes nívóra szállana le, ha a kormány 500 vagon vámmentes permetezőanyag behozatalát lehetővé tenné. Da arról is meg vegyünk győződve, hogy ez nem fog megtörténni, Es«rt Magyarországon a miniszterelnök kijelentésével szemben, »ha ez ipar és mezőgazdaság érdekei kerülnek egymással szembe, Ekkor e mezőgazdaságnak keli engednie.« Megjelent a rendelet a negyvenszeresen leiül eladósodott gazdák kamat- kedvezményéről Eger, március 6 A pénzügyminiszter rendeletben szabályozza azt a kérdést, hogy a negytsnszerssen felül eladósodott gazdák különleges fizetési kedvezményt milyen módon biztosíthatnak a maguk számára. Ezek értelmében az a gazdaadős, aki igénybe akarja venni a kedvezményi, március 15 ig köteles írásban kijelenteni szándékát a védeti birtokok felügyeletét ellátó helyi bizottságnál. Minthogy azonban a bizottság irodai teendőit az adóhivatalok látják el, a kérvényeket ide kel benyújtani. 1 A szóban forgó különleges kedvezmény igénybevétele esetében a gazdaadős a birtok kataszteri tiszta jövedelmének minden koronája után számított 10—10 filléreket, valamint tartozásai után a tiszta jövedelem 30-Bzoros és 40-szeres szorzata közé eső rész után számított 4°/o-os kamatokat postatakarékpénztárt befizetési lapon az adóhivatalnak köteles beküldeni. Országos tanoncügyi kiállítást rendeznek a magyar tanoncoktatás jubileumi évfordulója alkalmából Eger, március 6. Május 18 án lesz ötveu esztendeje, hogy Ferenc József szentesítette az 1884. évi XVII. törv. cikket, amely a kötelező tanonciskolái oktatást elrendelte. Ez a törvény nagy mértékben fejlesztette a magyarországi íanoncok- tatást, lendülettel tőrt előre a nemzetnevelő munka, sba a háború a rohamos fejlődést derékba nem tört, ma minden bizony- nyál még kiemelkedőbb volna a magyar iparosoktatás európai viszonylatban is. Az ötven éves forduló alkalmából az Iparoetanoncisbolai Tanítók ás Tanárok Országos Egyesülete és a Budapest Székesfővárosi Iparostsnonciakolai Tanítók és Tanárok Egyesülete június hő 16-től 24-ig a budapesti városligeti Iparcsarnokban, a tavaszi Nemzetközi Vásárt követően igen érdekes, nagyszabású tanoncügyi kiállítást rendes, amely egészen újszerű látnivalóival, mint a legelső ilyen jellegű kiállítás be fogja mutatni a magyar tanoncok eleiének hű tükrét ettől a perctől kezdve, amikor a pályaválasztás gondja előtt töprengve megállnak, egészen a segéddé való felszabadulásig. A kiállítás első része be fogja mutatni a tanoncok helyes pályaválasztásának elősegítéséi célzó intézményeket. A kiállítás többi részei bemutatják a tanoncok műhelyben folyó életét, iskolai életét, a tanoncoktatás mai módszerét, a tanoncok érdekeit szolgáló szociális intézmények működését, laventeoktaíást, korszerű testnevelést. Külön csoportot alkot a cserkészianoncok kiállítása és a kereskedőtanonciskolák, amelyek szintén bemutatják a maguk ifjúságát és ez iskolákban folyó oktató- és nevelőm unka félszá- aadoí eredményeit. A jubileum tervei közé tartozik az iparoséi kereskedőtanonciskolák őtven éves történetének megírása ős kiadása is. A mozgalom előkészítésére Förstner Tivadar m. feir. iparoktatási főigazgató elnöklésével szervezőbizottság alakult s a kiállítás iránt nemcsak a szakkörökben nyilvánul meg igen nagy érdeklődés, hanem meleg szeretettel karolták föl azt a magyar iparosság és a kareskedő- tárasdalom testületéi, a hatóságok Í<5. A magyar tanoncoktatás félszázados évfordulójának ünnepségeit ős kiállítását szervező bizottság címe: Budrpest, VIII., Szentkirályi ucca 12. szám. Mindennemű érdeklődéssel és kéréssel ide kell forduld.
