Eger - napilap, 1934/1

1934-03-04 / 51. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. március 4. ffiMa9nBTO«nsm.lX&!I9KaiiailMaUir,KttlRlfiaHäl£0t!ift^^ Beszélgetés Miss Elma Pratt amerikai testőművésznővel, aki egri iskolásgyerekek rajzaiból kiállítást rendez Amerikában Eger, március 3. i Érdeken vendége voli a minap Eger városának: Mifs Eísaa Pratt amerikei festőmüvősznő, aki már másodízben járt itt a Bükk alján. Az elmúlt év szep­temberében amerikai festők na* > gyobb csoportját — az laterna- j tional Shool of Art (Nemzetközi Müvésziakole) növendékeit — hozta ide, hogy tanulmányozzák a nép müvénzetét, szokásait s a bennük fellelhető festői elemek­kel bővítsék ismereteiket. Azóta a müvésziskola bejárta a környező államokat, de Misa Eima Pratt útja különvált a többiétöl. Visszatért Egerbe, hogy egy rendkívül érdekes mű­vészi kísérletezéshez anyagot gyűjtsön B egy Ciztk nevezetű bécsi professzor ötletét bizonyító j erő vei ruházza fel. Ez a pro- j fesszor nevezetesen azt mondta, bogy a gyermekek munkájában több az erő és eredetiség, mert művészi ösztöneik szabadon ér­vényesülnek a képzelet műkö­désében és a formai kifejezés­ben. Ez a sok igazságot tartalmazó elmélet Amerikában nagy elis­merésre talált és a Western Arts Association (Nyugati Művésztár- saság) kebelében 800—1000 tag­gal nagyobb csoport alakult fes­tőművészekből, tanárnőkből és tanítónőkből, akiknek az a cSljuk, hogy a világ gyermekmű­vészetének termékeit ösazegyüjt- sék és azokból kiállításokat ren­dezzenek. Misa Elma Prattot az egri Koronában kereste fel munka­társunk, ahol, elutazása előttié­vén, éppen rendezgette az Eger­ben szerzett anyagól. Kérdé­sünkre készséggel válaszolt és figyelemreméltó véleményt mon­dott a magyar rajzoktatás rend­szeréről és a mezőkövesdi nép­művészet hanyatlásáról. — Az a törekvésünk — mon­dotta, — hogy egyik állam is­merje meg a másik kultúráját. Mi mindenüvé elmegyünk és ki­cseréljük gondolatainkat azok­kal, akik szeretik a művészetet. Különös kedvvel járjuk a kelet- európai országokat, mert itt ma­radt meg leginkább érintetlenül a népművészetek ősi forrásé. Ezeknek a népi művészi termé­keknek az a jelentőségük is megvan különleges értékük mel­lett, hogy felfrissítik, megtermé­kenyítik a képzett művészek fantáziáját, gyarapítják szín és formakincsét. Magyarországon már többször jártam s hálával kell elsősorban megemlékeznem a kormány és a hatóságok meg­értő támogatásáról. A Western Arts Association megbízásából járok itt, hogy ösezegyüjtsem a gyermekek rajzait és festmé­nyeit. Az anyagot New-Yorkba küldöm kiállítási intézetünknek, amely 30—40 nagy város mú­zeuméiban, könyvtáraiban és is­koláiban rendez belőlük állandó kiállítást. A lengyel anyagot már megszereztem ■ most került sor Magyarországra. A bécsi Gizek professzor adta az ötletet, hogy érdemes a gyeraoekművé- szettel foglalkozni, mert minden befolyástól mentes értékeket ta­lálhatunk bennük, amik éppen úgy, mint a népművészet, igen egészséges hatással lehetnek a festészetre. Kíváncsiak voltunk : mit csinálnak a gyermekek Euró­pában ? — Bár nem pedagógiai szem­pontból nézem a dolgot, észre kellett vennem a magyar rajz- oktatás hibáját, amely abban van, hogy kötött programmal dolgozik. Itt a gyermekek sokat másolnak — képről. Amerikában azt mondjuk, hogy a gyermek dolgozzék szabadon, mert más­ként nem látjuk a lelkét, képze­letének gazdagságát. Az ilyen munkában nincs eredetiség, de nincs öröme sem a gyermeknek. Természetesen itt nem a tanerő a hibás, hanem a rendszer. — Kimentem ez egri külváros legszegényebb negyedébe, ahol a múlt évben olyan nagy volt a nyomor, hogy a gyermekek bort kaptak reggelire. Papirt, festéket adtam a gyermekek ke­zébe, dolgozzanak, amit aksr- nak. Szebbnél szebb rajzok, fest­mények kerültek ki kezük alól és igen sok őstehetaéget találtam köztük. Eredeti formák, keleti színezés. — Voltam Mezőkövesden is és szomorúan lláttam az igazi nép­művészet hanyatlását. A gyer­mekek ott is másolnak. Amilyen szép a matyó művészet pár meg­maradt régi darabja, olyan ke­véssé értékes a sablónos uj irány. Azt csinálják, aminek keletje van s a gyermekek fejlődését is a megszokott formák közé szorít­ják. Ez nagy hiba, mert így a matyó művészet értékállandósá­ga csökken. Szabód festésnél ott is, valamint Szentistvánban, caivBÍgukbsn és művészi értékű képek készültek. Mindent össze­véve nagyon örülök, hogy ilyen értékes anyagot találtam Magyar- országon Amerika számára. S valóban: a szoba falán pompás színekben, bűbájos el­képzelésekben : disznók, gólyák, virágok, házak, lány-legény, psr- *ze a lány elöl (Kovács Erzsi 8 éves rajzolta), a legény utána bárom szál piros rózsával. És sorra mind, a Ludnai Böziik, Lepras Erzsik, Király Lícik szívet gyönyörködtető mester­kedései, amik talán holnap, vagy holnapután Newyork legelőke­lőbb múzeumának anyaga lesz­nek. (por) I ffiasiiio§fiMliii hogy icIiiBiidfiiauer keserűvize, gyorsan elhárítja a sok evéstől és ivástól eredő kellemetlen érzéseket. * Pál Károly divatáruházá­ban női bőr retikült, aktatáskát, utazóbőröndöt nagy választékban és igen olcsó áron vásárolhat. Egy amerikai kórház főorvosa lapunk híradása ngomán érdeklődött az új altatásl eljárás felől Még az elmúlt nyáron történt, hogy beszámoltunk srről az űj narkoúzálő eljárásról, amelyet az Irgalmasrend egri kórházá­ban próbáltak ki igen nagy si­kerrel. Ez az új elaltetási mód forradalmasítja az eddigi nar- kotizálási eljárást n amellett, hogy feltétlenül biztos, veszély­telen, a betegeket megkíméli az eddig használt narkotisálő sze­rek kellemetlen hatásaitól. Ezzel a cikkünkkel kapcsolat­ban igen érdekes levelet kép- tünk a pannsylvániai Johnstown- ből. A levelet az ottani magyar plébános, Sasváry Ferenc írta, aki annak idején lapunkból ér­tesüli az Irgalmasok kórházában végzett evipam-nálriumoi nar- kotizálásról ■ megemlítette azt a johnstowai Mercy Hospital főor­vosának, az ugyacoiak magyar származású Babáck Mártonnak is. A főorvos kérésére a plébá­nos most hozzánk intézett leve­lében részletesen érdeklődik az uj narkotizálás felöl, mert Ba­báck főorvos bs akarja vezetni ezt a módszert a Mercy Hospi­talban is. A plébános levelét eljuttattuk az Irgalaaasok kórháza sebész­főorvosához, aki most részlete­sen tájékoztatni fogja Babáck Mártont az evipamnátriumos nar­kózisról. — Az egri Keresztény Iparoskor kulturdélutánjának műsorán két egy- felvonásos, több zeneszám, ős Fejér Bála joghallgató előadása szerepelnek. Az előadás délután 5 órakor kezdődik, belépődíj nincs, adományokat köszönettel fogadnak a színpad javára. Kon­ferál Lanther János örökös fő­rendező. Halálos szerencsétlenség a gyöngyösi lignitbányában Beomlott a tárna és a lezuhanó szén eltemetett egy vájárt Gyöngyös, március 3. Tagnap délután telefonon je­lentették a gyöngyöli readőr- kepitányságnak, bogy a lignit- bányában tárnaoailás következ­tében halálos szerencsétlenség tőr éit. A kapitányságtól nyom­ban rendőri bizottság szállóit ki a helyszínre, megkezdte a ta­núk kihallgatását a a tragédia részleteinek tisztázását. A halálos ezarecciétlsnség le­folyását a vizsgálat adataiból a következőkben lehet rekonstru­álni : Délelőtt negyed 12 őrskor az Auich Izidor él Deutsch Pál tulajdonát képező bányában egy 5 tagú munköic;oport dolgozott. A munka úgy folyt, hogy a bá­nyászok először tölgyfagerendák éa deszkák segítségével támo­gatták alá a tárnaszerű munka­helyüket, majd a kitermelt lig­nitet hárman csillékre rakták, hogy hátratoiják. Ezalatt Juhász Ferenc és Sza­bó György vájárok a palaréte­geket távolították el. Miközben hirtelen hátr&ugrots s Juhászra ia rákiáltott, hogy vigyázzon, mert baj van. Juhász pár lépést visszafelé futott, de Szabő György még lámpáját akarta magához venni e os a kásedelmeskedás életébe került a szerencsétlen bányásznak. A tető ugyanis hatalmas ro­bajjal több méter hosszúság­ban beomlott s maga alá temet­te Szabő Györgyöt. Juhász se- gálytiáltásaira a távolabb fog­lalatoskodó három bányász a szerencsétlenség színhelyére fu­tott s a négy ember hamarosan kiszabadította Sz&bőt a ráomlott kő alól, akkorra azonban a vá­jár már halott volt, A rendőri bizottság megálla­pította, hogy a rendkívül súlyos zúződások éa fulladás okozta a halált. A szerencsétlenség ügyében a bányakapitányság is vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy a 47 éves bányász halálá­ért kit terhel felelősség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom