Eger - napilap, 1934/1
1934-02-28 / 47. szám
jfl JK n KJ MLLU< Eger, XL V. évfolyam 47. szám # Szerda ♦ Trianon IS, 1934 február 28. ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA s 1 P 50 F, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG« EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118. Megkezdődnek az ínség« munkák Egerben A szellemi ínségmunkát már csak szűkebb keretek közt folytatják. Tanácskoznak a földművelésügyi minisztériumban az idei búzaértékesítésről Eger, február 27. Az ínségakció lebonyolításának mficodik részéhez érkezik rövidesen az ínségbizottság. A támogatást eddig rendesen folyósították a rászorultaknak s most sor kerül a segélyek ledolgozására. A bizottság kiadta az utasítást a mérnöki hivatalnak a munkálatok előkészítésére. Eddig a várban folytak ásatások, ét rövidesen megkezdik a régi A kormány tagjai ma délelőtt Gömbös Gyula elnökletével minisztertanácsra gyűltek össze, a- melyen számos, a parlament elé kerülő törvénytervezetet is megbeszélték, majd folyó ügyeket tárgyaltak, Szóba került a minisztertanács sorén Gömbös Gyula római látogatása is, 8m°lynek Eger, február 27. A sokat emlegetett, de már- már feledésbe merült és kudarccal végződő kisipari és kiskereskedelmi srgélyhitelakciő most újból az érdeklődés homlokterébe kerül egy kereskedelemügyi miniszteri nyilatkozat kapcsán. Annak idején éles támadások érték a kormányt, amikor köztudomású lett, hogy az egész fuldokló magyar kisipar és kiskereskedelem megmentésére mindössze 120 ezer pengője van a kormánynak s a városok, községek ugyanannyival kötelesek támogatni az akciót, ha azt akarják, hogy kisiparosaik, vagy kereskedőik részesüljenek ennek az alamizsnának is alig nevezhető hitelnek kétes értékű áldásaiban. Most a kereskedelemügyi miniszter egy nála járt küldöttségpolgári iskola tornacsarnokának diákszállóvá való átalakítását. A Szent Rozália kápolnához is beosztotta a város a közgyűlési- lég megígért ínségmunk ásókat. A szellemi ínségmunka ezzel szemben márciusban már szünő- bea lesz. A szellemi munkásokat már csak erősen korlátozott számban foglalkoztatják a városházán, meri az előirányzott 6000 pengő« fedezet kimerült. időpontját valószínűleg március 12 ben állapítják meg. Ma délután a Ház is ülést tart és folytatják a fővárosi javaslat vitáját, amelyhez az ellenzék részéről körülbelül 20 képviselő iratkozott f6l. így, ha nyolcórás ülések nem lesznek, a vita a jövő hétre is kitolódik. nek kijelentette, hogy ezt a 120 ezer pengős összeget 200 ezerre emeli a kormány, mert lehetővé akarja tenni, hogy azok a kisiparosok, akik bankszerű fedezettel nem rendelkeznek, hozzájussanak az üzemük folytatására szükséges tőkéhez. Ilyenformán, ha a városok is hasonló emelést visznek keresztül, 400.000 pengő áll majd rendelkezésre a a kisipar megmentéséhez. A kereskedelemügyi miniszter kijelentése igen szépen hangzik erről az űjabb elhatározásról, csupán azt felejtették el kifejteni az illetékesek, hogyan képzelik a »bankszerű fedezettel nem bíró kisiparosok üzemének folytatását* abból a 60—80 pengőből, amely a legkedvezőbb esetben jut egy ilyen OTI hátralékos, adók és a megélhetés gondjai alatt roskadozó kisiparosra. Budapest, február 27. Ma délután nagyfontosságú értekezlet lesz a földművelésügyi minisztériumban, amelyen megkezdik a ta nácskozásokat az idei búzatermés értékesítéséről. A tárgyalásokba bevonják az OMGE-t is. A tanácsko Eger, február 27. A hevesmegyei földtulajdonosok szervezkedése, mint ahogy erről már megemlékeztünk, Szentív ány Farkas kezdeményezésére erőteljesen folyik. Mivel a szervezkedést, a gazdatársadalomnak jelek szerint legnagyobb háború utáni megmozdulását osztatlan érdeklődés kíséri, munkatársunk felkereste Balogh Istvánt, a HGE igazgatóját, aki a szervezkedés oka és céljai felől a következőket mondotta: A mezőgazdaságnak több, részletekre tagolt érdekképviseleti szerve van. Országos szervek az OMGE, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, amely megában foglalja a GEOSz-t, a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségét, további szerv a kerületi kamarákra felépített Országos Mezőgazdasági Kamara. Az előbbiek, az országos és a vármegyei gazdasági egyesületek autonóm érdekképviseleti szervek, melyek önkéntesen belépett tagokból állanak, a kamarák viszont kényszertársulások, amelyeket törvény hivott életre. Mindkét testület illetve szervezet hivatása az egyetemes magyar gazdasági élet fejlődésének érdekében való tevékenység. Ebből kifolyólag ezek a szervek a földdel kapcsolatos mindennemű gazdálkodási, termelési, értékesítési, jogi, hitel kérdéssel foglalkozni kötelesek, határozataik és cselekvésük pedig mindég a gazdálkodás egyetemes érdekeit tartja szem előtt. Viszont nyilvánvaló, hogy e magasabb szempontból történt összefogás és közös érdekeken zások kiterjednek a belföldi és külföldi forgalomra egyaránt és a búzaárak mesterséges emelését célozzák a mezőgazdaság talpraállítása érdekében. Illetékes körökben nem tartják lehetetlennek a 18 pengős búzaár kialakulását. belül még vannak olyan érdekek is, amelyek ez itt egy« befogott gazdasági tényezők között ellentétesek. Elég rámutatnunk a földbirtokos ős bérlő, földbirtokos, vagy bérlő és gazdatiszt közötti elemi ellenérdekekre. Ezek a belső érdekellentétek hozzák létre a különböző célegyesüléseket, melyek eddig sem és ezután sem támadják az eddigi egyesületek munkáját, hanem részfeladatok megoldására vállalkoznak. Ezek között azonban mindeddig nem szerepel a földtulajdonosok egyesülete, holott éppen a mai időkben észlelhetően igen-igen fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy a föld tulajdonosai a földet közelről érintő kérdésekben minden befolyástól mentesen és saját érdekeik szerint juttathassák kifejezésre véleményüket és kívánságaikat. A föld problémái a tulajdonjogból kifolyólag a nemzeti érdekek egész halmazát jelentik. A föld tulajdonjoga nyújt biztosítékot az agrárszocializmus és bolsevizmus ellen, a föld tulajdonából,műveléséből él a nemzet- fenntartó magyarság négyötöde. Ennek a négyötödnek a föld tulajdonjogával eggyőforrott érdekeinek kifejezésre juttatása lesz az űj szerv feladata, amely nem kíván gazdasági, üzemi, kereskedelmi kérdésekkel foglalkozni, ellenben a földet terhelő adók, a földtulajdonból eredő jövedelmek, a földnek, mint hitel- fedezeti tényezőnek és vagyon- konzerválő befektetési lehetőségnek az égető kérdéseit fogja Folytatják a Házban ma délután a főuárosi töruényjauaslai uitáját Négyszázezer pengőre emelik az állam és a városok a kisipari segélyhitelkeretet A Hevesmegyei gazdasági Egyesület Igazgatója nyilatkozik a gazdák szervezkedéséről
