Eger - napilap, 1934/1
1934-01-09 / 5. szám
EGER-GYÖNGYÖSI UJSÄG 2 1984 janu i » »sssffSBRaMsss^aaMi biztosítás tartaléktőkéit kész házak vásárlására szándékozik fordítani ahelyett, hogy uj épületeket létesítene s ez által munkaalkalmat teremtene az építőipar számára. A munkavállalók rétzérói uj* bél megismételték az otromba vádakat, hogy az iparotok le- vonják munkásaik béréből a társadalombiztosítási járulékokat és nem fizetik be, más szóval ellopják a munkátok pénzét. A kisiparosság vezetői ez eddig szerzett tapasztalatok alapján megállapították, hogy a já- ru'ékok befizetése tekintetében uj módszert kell kieszközölni s ez nem lehet más, minthogy a munkások a kezükhöz kifizetett munkabérekből saját maguk fizessék a járulékokat s mentesítsék az iparosokat az alól, hogy az OTI-nak ingyenes, végrehajtásokkal, bírságokkal, sőt elzárással fizetett pénzbeszedői le gyének. Ha a munkásság köteles a járulékokat befizetni, az iparosokat nem lehet tovább sikkasztással vádolni, a munkaadók p dig mentesülnek olyan kötelezettség alól, amely nekik semmi előnyt nem nyújt, csak indokolatlan áldozatokat követel tőlük. A kérdés ilyen formában meg oldható, a munkaadóknak mindössze annyi szerepet kell juttatni, hogy olyan munkást nem állíthatnak alkalmazásba, aki nem tudja igazolni, hogy legutóbb esedékes járulékát befizette. Az iparosság mindent elkövet, hogy ezt a kérdést ilyen formában minél előbb rend zze az OTI. a mesterebed az összes mesterek és iegécyek részére adassék (Pozsonyi és székesfehérvári kőművesek és kőfaragók oéhl. 5. art. — Ctáhvári takácsok oéhl. 6. art.). Sót egyes eéhlevelek intézkedése szerint a masterszéket és az özv. mestsrazéket is meg kellett hívni a mesterebédre (Ná- metprőnai posztős céhl. 4. art.— Varga céhl. 4. art.—Ordentliches Verseichnis der ... Sohnicde ... 1659). A mesterebád elköltésénél mindig határtalan jókedv uralkodott, azonban az illemről nem volt szabad megfeledkezni. «Aki evésben, ivásbau illetlenül viselkedik, büntetessék meg !» — mondja a németprőnai posztős céhl. 4. art. — Varga céhl. 4. art. Az illemsértöt 2 forintra büntették (u. ott.). A mestereebéd búcsúztatóval (Abdánkén) ért vé get. A búc.űztatőt vagy a céh- mester vagy a legjőzanabb s legokosabb mester mondta. Mindenkinek csendben kellett meghallgatnia. Ha azonban valamelyik mester a kelleténél többet talált felönteni a garatra sa búosúziaio «lau ouiaugavai beszelt, vagy enyelget, vagy helytelen- kedett, vagy beleszólt, két font viaszt tartozott a templom részére fizetni (u. ott.). Mesternek a fia, aki céhbeli saesíerláDyi vett feleségül, a legtöbb céhnél a mesterebéd adóstól fel volt mentre. Az egri szabó céhl. 5. sriikulusaaz iiyearől azt mondja, bogy az illető »a remek szabáson kívül, kedveskedésnél egyébbel semmivel sem tartozik.» Ha azonban mesternek alia nős céhbeli mesternek a lányát vette el, mindennek csak a felét fizette, vagy amint akkor mondták, csak »fél oéhvel tartozott« (Egri szabó céhl. 5. art. — Pozsonyi és fejőrm agyéi takáoiok céhl. 7. art. — Németprőnai varga oéhl. 5. art,). A mesterebád után a remekelt legény már njugodl lélekkel fordult a városi hatósághoz, hogy a város polgárai közé való felvételét kérje, az az polgárjogot szerezzen. Ha ezt kieszközölte, akkor már semmi akadály sem gördült a mesterek közé való felvétele, tehát a mesteravatás elé. A Népszövetség megkezdte Magyarország pénzügyeinek tárgyalását Ä pénzügyminiszter nem ad újabb adófizetési kedvezményeket. A Népszövetség pénzügyi bizottsága a holland Jansen elnöklete alatt a kora délutáni órákban megkezdte Magyarország és Bulgária pénzügyeinek tárgya lását. A tárgyaláson Magyarországot Imrédy Béla pénzügyminiszter képviseli, akit a N mzeti Bank igazgatója kisért elGanfbe. Imrédy Bála pénzügyminiszter egyébként elutazása előtt érdekes nyilatkozatot tett, ame'y bét szempontbői érinti a magyar pénzügyi életet. A bankok osztalék politikáját említve a miniszter kijelentette, hogy helyesnek látja, ha a pénzintézetek nem adnak íz idén osztalékot, hanem azt belső megerősödésükre fordítják, annál is inkább mivel a gazdarendelet nagy terheket rő a bankokra. Az adóhátralékok fizetésére biztosított ötéves részletfizetési kedvezménnyel kapcsolatban megjegyezte Imrédy Béla, bogy a már adott kedvezményi kiszélesíteni nem hajlandó, sőt a leg szigorúbb intézkedéseket lépteti életbe azok ellen, akik a kedvezmény feltételeinek nem tesznek pontosan eleget. A mesterebéd vagy mesterasztal. Irta: Richter Mátyás. (Folytatás.) Egyik-mfisik céhlevél meghatározta, milyen értékű mesterebédet adjoa a remekelt legény, így a vármelléki takácuaesteree ( oehl.6.artikulu*a szerint a mester- j ebédnek 6—7 forint értékűnek kellett lennie. Aki nem adott ebédet, köteles volt ennyi pénzt a céhládába tenni. Némelyik céhlevél még azt is előírta, hány fogásból álljon a mesterebéd. így pl. a németprőnai posztós céblevél (4. art.) becsületes ebédel kívánt, amely 8 fogásból álljon, aztán legyen 8 pint bor és 6 ckó sör. — A kováci-oéb jegyzékébe a XVIII. század közepén ezt írta ba a céhjegyző: Becsületes céhünknél a remekelt legény mesterebédjón legyen 12 font marhahús, 12 font borjú- vagy birkahús, 12 font sertéshús, azonkívül legyen tyúk- hús, pacal meg más hús is. Külön sültnek pedig legyen 12 font marhahús vagy birkahús vagy malac vagy lúdhúi.Legyen hozza buza&euyér, kalács és sütemény. Azonkívül 18 pint bor és két akő sör (Ordentliches Verzeichnis der ehrbaren Zunft und Z eh der Schmiede zu Deutsch- Proben. 1659). A múlt század közepén a német prőnai mészárosoknál a mesterebéden a következő menü volt: 1) Mazsolaszöllőleves marha- nyelvvel. 2) Sonka. 3) Sartéshúi. 4) Nyűlpscienye. 5) Tészta. 6) Sütemény. Ezenkívül bor, sör és mézzel édesített rozspálinka. (Ethnographia, XXVIII. évf.1917. 257. I.). Egyik-másik oéhlevél megengedte, hogy a remekelt legény a mesterebédet pénzzel megválthassa, így a pozsonyi és fejérmegyei takácsoknál (6. art.) 20 forinttal; a győri és székesfehérvári fazekasoknál (12. art.) 3 tallérral. A fölöitökömet vagy uzsonnát, illetőleg merendát vagy kis ebédet azaz kis asztalt ciakis a mesterek részére adták, a mesterebédet is legtöbbször ciak ezeknek, voltak azonban oéhle- velek, amelyek elrendelték, hogy Az egri háztulajdonosok lokozott erővel folytatják küzdelmüket a túlzott közterhek ellen A belügyminisztérium nem akarja jóváhagyni az Egri Háztulajdonosok Egyesülete alapszabályait. Eger, január 8. Az érdekszövetségbe tömörült egri háztulajdonosok az utóbbi esztendők alatt több ízben erőteljes mozgalmat indítottak ez elvit élhetetlennek talált közterhek ciökkentésére és más sérelmes rendelkezések módosítására. Az akciók azonban nem jártak eddig eredménnyel Elnökük: nagyeciéri Kánitz Dszső vezérigazgató tegnap délu’án a további teendők megbeszélése végett értekezletre hívta egybe a mozgalom vezetőit, akik hozott Eger város legtekintélyesebb polgárai szerepelnek. Az értekezleten az eliök beszámolt arról, bogy a háztulajdonosok még 1934 április 4-én szabá yszérű beadványban kérték a belügyminisztertől az Egri Háztulajdonosok Egyesülete a- lapszabályaiaek jóváhagyását. A jóváhagyás többszöri sürgetés és előkelő személyek részéről történt közbenjárás ellenére sem történt meg, sőt azt a szóbeli értesítést kapták, hogy nem is történhetik meg. Memorandumban kérték a kormánytól a házakét sújtó példátlanul magas terhek csökkentésé», a város háztartásának, üzemi terheinek felülvizsgálására és a városi közterhek elviselhetőbb, igazságosabb elosztására kormánybiztos kiküldetését. A minisztérium azonban mindmáig nem intézkedett. Kérték a váróitól a vízfogyasztási dí] és a vízvezetéki terhek (Speyer kölcsön stb.) kü- löaválasztását és az üzemi díjak leszállítását A mozgalom azon- ben nem hozott megfelelő eredményt. A helyzet egyre rosszabbodik, de a vízdíjak és csatorna- díjak együttes összege egy négy- szobáé, konyhát, fürdőszobás lakásnak még ma is változatlanul 25) peDgőt tesz hí évente. Ezeket az elviselhetetlen terheket nem bírja tovább viselni a város polgársága, de nem bírják elsősorban a háztulajdonosok, akiket katasztrófába sodort a vízvezeték és a villany. Ha mint egyesület most nem is léphetnek fel érdekeik védelmére nem hagyhatják abba a megkezdett mozgalmat ős meg kell találniuk a célravezető utat. Az ügyeiket mindenkor szives készséggel magáévá tevő dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő támogatását ezután is kérve, a városháza, e ha kell, az országgyűlés és a sajtő nyilvánossága utján kopogni kell azokon az ajtókon, amelyek eddig nem nyiltafe ki a háztulajdonosok méltányos kívánsága előtt. A megjelentek osztatlan helyesléssel fogadták az elnök ki-
