Eger - napilap, 1934/1

1934-02-22 / 42. szám

Aba 6 fillér Eger, XL V. évfolyam 42. szám ♦ Csütörtök ♦ Trianon 15, 1934 február 22. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR É K PÉ NZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 55H GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON : 118. Magyarországba érkezett Suvich külügyi államtitkár Az egész ország szimpátiája és rokonérzése kiséri Suvich olasz külügyi államiitkárt ma­gyarországi utján. A bécsi gyors­vonatot, amelyhez az államtitkár szalonkoctiját kapcsolták, Győr­ben óriási tömeg fogadta, annak ellenére, hogy erősen havs zott. A magyar és olasz lobogókkal díszítettpályaudvaron a kormány nevében Nagy Pál főispán kö­szöntötte az államtitkárt, aki francia nyelven köszönte meg az üdvözlést, majd kiszállott ko­csijából és bamutattatta magá­nak a megjelent győri előkelő­ségeket. A vonat 10 óra 35 perckor a közönség lelkes éljenzése köz­ben indult tovább Budapest felé. A fővárosban negyszabátú elő készületeket tesznek Mussolini képviselőjének fogadására. Seré- di Jusztinján bíboros hercegprí­más ma reggel Esztergomból Budapestre utazott, hogy talál­kozzék az olasz küldöttség tag­jaival. A Keleti pályaudvaron Göm­bös Gyula miniszterelnök a kor­mány tagjainak élén megjelent Suvich fogadására. Az osztrák-magyar monarchia helyreállítása mellett foglaltak állást a francia lapok Paris, február 21. A francia közvélemény érdek- j lődésének előterében Ausztria és vele együtt Kőzép-Eurépa kér­dése áll. Egyes párizsi lapok már nyíltan hangoztatják, hogy a megoldás legkézenfekvőbb le­hetősége az osztrák-magyar mo­narchia helyreállítása és Ottó trőnraülteiése lenne. Az Intrasigeant vezércikkben foglalkozik ezzel a kérdéssel s azt írja,hogy »a szabad osztrák- magyar monarchia visszaállítása Ottó jogara alatt olyan meg­oldás lenne, amelyet nem lehet egyszerűen elutasítani.« A cikk részletesen megvizs­gálja mindazokat a lehetősége­ket, amelyek alkalmasak lenné­nek a német-osztrák csatlakozás megakadályozására és arra a következtetésre jut, hogy az ausztriai nemzeiiszooialista moz­galom akkor kapná meg a leg­erősebb ütést, ha Ottó elfoglalná a trőnt. A lap szerint állítólag Olasz­ország is azt szeretné, ha újból féltámadna az osztrák-magyar monarchia. A vezércikkíró azon a véleményen van, hogy »az ifjú uralkodót mind a két nép szí­vesen fcgadná« és hogy »Ottó kétségkívül ellensúlyozni tudná a tiszta osztrák-mBgyar politi­kával a német inváziót«. A Paris Soir szintén az osztrák problémának szenteli vezércik­két és sürgősen felszólítja ez osztrák kormányt, hogy vigye már panaszát a Népszövetség elé. »Érthetetlen, — írja a lep, — miért nem kérte már Ausztria a népszövetségi tanács rendkí­vüli ülésének összehívását, holott Dollfuss kancellár ezt már he­tekkel ezelőtt megígérte. Most már nem lehet késlekedni többé, mert holnap talán már minden hiábavaló lesz«. Hasonló haDgon ír a francia kormány félhivatalosa, a Temps is. A párisi sajtónak ez a meg­lepő és határozott állásfoglalása a monarchia mellett, — egyes felfogások szerint — alighanem sakkhúzás akar lenni a most fo­lyó olasz—magyar—osztrák tár­gyalásokkal szemben. Valószínű­nek látják, hogy Suvich olasz államtitkár budapesti útjának jelentőségét próbálják gyöngíte­ni és bizonyosra veszik, hogy Benes keze működött közre ezeknek a tárgyalásoknak nyil­vánosságra hozatalában. Előkészítik a városi tiszt­viselők fizetésének rendezését Eger, február 21. A magyar városok országos kongresszusának állandó bizott­sága legutóbbi ülésén több olyan határozatot hozott, amely közel­ről érinti a városi tisztviselőket. A kongresszus ugyanis a belügy­miniszterhez fordul az illetmé­nyek ügyében s kérni fogja, hogy a városi tisztviselők pót- illetményét a folyó évi költség­vetések tárgyalása kapósán erre az évre hagyja változatlanul, mert különben n-gy sérelem ér­né a városi tisztviselőket. Nem tudjuk, az egri pótillet- ményekkel lesz-e még eredmé­nye ennek a megmozdulásnak. Nagyobb gyakorlati eredményt várunk attól a batározetiől, hogy a kongresszus elnöksége a kü­lönböző kategóriájú városi tiszt­viselők kóréból értekezletet hív össze, amelynek az lesz a fel­adata, hogy a városi tisztvise­lők fizetésének megnyugtató mó­don leendő rendezését sürgősen elkészítse. Megtalálták a gyöngyösi gimnázium 1634-böl való zászlóját Gyöngyös, február 21. Érdekes relikviát találtak meg a véletlen közreműködésé­vel Gyöngyösön. A gimnázium­nak, amely fennállása 300 éves fordűlóját készül megünnepelni a tavaszon, egy régi zászlóját fedtz e fel az elmúlt napon. Amikor az intézet jelenlegi hajlékába költözött át, a régi épületből több, hasznavehetet­lennek minősített tárgyat, ame­lyeknek elszállítását az új ház­ba fölöslegesnek tartották, a Menházba vittek át. Később ezeket a holmikat onnsn is ki­selejtezték és sokat a szemétbe dobtak. így került a lim lomok közé egy régi zászló is, amelyet azonban Bakó Szilárd magához vett és megőrzött. Most visszaadta a lobogót a gimnáziumnak, ahol megállapí­tották, hogy a zászló valőszíuű- leg még 1634 böl, az intézet ala­pítási évéből való. A rajta levő kép Szent Alajost, a gimnázium védőszentjét ábrázolja. Az egri viz- és villanyénak leszállítását nem lehet elodázni Válasz Ringelhann Béla műszaki fő­tanácsos nyilatkozatára Az Eger—Gyöngyösi Újság február 15-i számában megdöb­benéssel olvastuk Ringelhann Bála műszaki főtanácsos, üzemi igazgatónak azt a kijelentését, hogy a zárószámadások elké­szültéig nem lehet a vízvezetéki­éi villanydíjak leszállítását ke­resztülvinni. A műszaki főtanácsos űr el­zárkózó nyilatkozatára legyen szabad megjegyeznem a követ­kezőket : A város háztulajdonosai, ami­kor a villany- és vízvezeték díjai­nak leszállítását kérték beadvá­nyukban, maguk is tisztában voltak az egri városi gépüzemek eu'yos anyagi helyzetével. Ép- .pen ezért javasolták, hogy egy kiküldött külön bizottság, meg­felelő szakértők bevonásává], vizsgálja meg a helyzetet és a körülmények figyelembe vételé­vel keresse meg a díj-mérséklés módját. A háztulajdonosoknak és a vízdíj, valamint a villany- terhekat viselő többi polgárság­nak nem az a fontos, hogy mit mond majd a gépüzemek záró- számadása és mennyi a díjhát- rálék, hanem legelsősorban az a döntő körülmény kíván, sőt pa­rancsol itt gyors és határozott intézkedést, hogy ae elszegénye­dett egri polgárság képtelen vi­selni a mai víe- és villany dí­jakat, tehát megfelalően le kell azokat mérsékelni. Egyébként is a vízdíjakat snár eredetileg az-

Next

/
Oldalképek
Tartalom