Eger - napilap, 1934/1
1934-02-21 / 41. szám
ÄRA 6 FILLÉR * Szerda ♦ Trianon 15, 1934 február 21 Eger, XL V. évfolyam 41. szám ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA 5 1 P 50 F, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 64 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG» EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON : 118. A magyar városok tíz kívánsága a pénzügy- miniszter előtt Tíz millió pengőt kértek a városok a Speger- kötvéngek visszavásárlására A magyar városok hitelügyi és háztartásibajainak rendezése érdekében memorandumot dolgozott ki a taegyar városok országos kongresszusa, melyet küldöttség nyújtott át Imrédy Béla pénzügyminiszternek. A városok 10 pontban foglalták össze kívánságaikat. Eiső- sorban azt kérték, hogy a gaz- daadős védelemhez hasonlóan a városokat terhelő függő kölcsönök kamatait 5 százalékra mérsékeljék és a pénzügyminiszter sz érdekelt hitelezőkkel karöltve tegye lehetővé, hogy a függő kölcsönöket hosszúlejáratú törlesztésen kölcsönökké alakítsák át. Segítséget kértek arra, hogy a városok a Speyer féle kölcsönök kötvényeit visszavásárolhassák s erre a célra a transfer- alapbői 10 millió pengő rövidlejáratú kölcsönt kértek. Kérték a külföldi kamatezolgáltatárra vonatkozó rendelet hatályának 1934 december 31-ig leendő meghosszabbítását s a külföldi valutában felvett kölcsönökre is kiterjesztését. Mint egyik legsürgősebb segítséget, különösen azt kérték, hogy a forgalmiadé átszervezése következtében a városokat ért Bérelmeket orvosolják. Kérték a rendőrségi hozzájárulás eltörlését, mert a városok legnagyobb része a rájuk kivetett hozzájárulás fizetésére már eddig is képtelennek bizonyult. Eger város háztartásának költségvetésiben például évi 45 ezer pengővel szerepel a rendőrségi hozzájárulás, de ezt az összeget a város már évek óta nem tudja befizetni. Az ÍDségakciőkkal kapcsolatban az a városok kívánsága, hogy az ínségesek megsegítésére fordítandó összegeknek legalább a feléről az állam gondoskodjék. Egyúttal azt kérik, hogy a közmunkák megindításával adják meg a lehetőségét Ennek, hogy minél több munkanélküli munkához juthasson és ezáltal az ínségakoió költségei rtdukálhatók legyenek. Végül kérik azt is, hogy a ház- bir;ok terheit is csökkentsék azzal, hogy a házbirtokot mentesítik a rendkívüli pótléktől és a házakat terhelő adósságok kamatait éppen úgy, mint a mező- gazdasági ingatlannál, 5'5 százalékra mérséklik. Imrédy Bála pénzügyminiszter a küldöttséggel hosszabb megbeszélést tartott s minden egyes pontra kifejtette álláspontját és megadta válaszát. Kijelentette a pénzügyminiszter, hogy teljesen átérsi a városok súlyos helyzetét és határozott ígéretet tett arra, hogy a legnagyobb készséggel siet a városok segítségére. Elsősorban a forgalmiadé fázisrendszerének behozatalával a városokat árt károsodást kívánja orvosolni, da a városok egyéb kívánságai tekintetében is készségesen áir a városok támogatására. >13 1933-ban általában csökkent a húsfogyasztás a megye területén, az állatkivitel azonban emelkedett. Eger, február 20. Schütz Béla m. kir. állategészségügyi tanácsos, vármegyei fő- állatorvos most terjesztette múlt évi összefoglaló jelentését a törvényhatóság elé. A jelentésben érdekes adatok számolnak be a megye állatállományáról és húsfogyasztásáról. — Magállepíthető, hogy az 1933. évi húsfogyasztás általában csökkent az 1932. évi fogyasztással szemben. Egyedül a sertésnél xtutatkozik többlet, 247 darab. Az alábbiakban ismertetjük az 1933. évi húsfogyasztást, zárójelben az 1932, évi számmal: A megye területén közfogyasztásra leváglak 6277 drb. felnőtt és növendék szs>rvagmarhát(1932- ben 7306) 13623 borjút (15,702), 5 bivalyt (8), 42 lovat (77), 3521 juhot (6353, közel 50 százalékos esés), 1100 bárányt (1525), 58 kecskét (37), 4. gödölyét (10), 18,986 sertést (18,739), 56 malacot (119), összesen tehát 43,672 állatot az előző évi 49,866 áílattel szemben. A hevesategyei állatkivitel sokkal előnyösebb képet mutat. 1933-ban 21818 éllatot szállítottak el, részben külföldre, a megye területén lévő marharakodő állotaáeo'iről,1932-bsn ciafe 15,177 állatok Az elszállított állatok közül 60 lő, 3403 szarvasmarha, 2995 borjú, 5247 juh, 40 bárány, 2684 bízott-, 2661 sovány-, 3888 süldősertéeí és 772 malacot. A vármegye állatállománya a következő: 51,109 szarvasmarha, 29,127 lő, 232 szamár, 41 öszvér, 40,412 sertéi?, 50,877 juh, 1092 kecske. Gyöngyös város közgyűlése az Érsekfőpásztor meleg ünneplése közben egyhangúan megszavazta a Szent Bertalan-templom orgonájának építését Tegnap délután 3 Órakor tartotta Gyöngyös város Képviselőtestülete februári rendes közgyűlését. amelynek során a város parlamentje őszinte, meleg ünneplésben részesítette az Er SRkfőpávztort. A Közgyűlés a Szent Bertalan templom új orA közgyűlést Puky Árpád dr. polgármester nyitotta meg, majd Deseő Dénes tanácssok ismertette az orgonaépítés ügyét, az állandó választmány javaslatát. Az új orgona építését Rhger Öltő budapesti orgonagyárosnak javasolja kiadni a választmány, 39 420 pengő összegért. Az ál- hndő választmány a szakértői bizottság véleménye alapján tette meg javaslatát. Az orgonaépítés ugyan nagy terhet jelent a városra nézve, de erre szükség van, elsősorban nemzeti szempontból, mert a Gyöngyös város lakosságának nagy többségét kitevő katolikus hívők hitbuzgőságát emeli és a lelki mEgárősödésnöveli a lakosság ellenálló erőjét a nehéz viszonyokkal szambán. Meg kell építeni az orgonát azért is, mart erre Gyöngyös város polgármestara az egyházmegye Főpásztorának már Korábban Ígéretet tett a ezt az ígéretet & város képviselőtestülete 1927 ben magáévá tette. gonájának megépítése fölött döntött ős ennél a pontnál nyilatkozott meg a testület tagjainak spontán hódolata az egyházmegye ősz fejedelmének emberi ncgysága ős atyai jósága előtt, amelynek melegét olyan gyakran érezte saindig a város népe. Gyöngyös városának as ígéret kőtelező erejét még közgyűlési határozat nélkül is éreznie Kell, mert ezzel is maradandó módon be kell bizonyítania háláját ez az egyházmegye Főpásztorávai szemben, aki nemes szívének sugallatát követve olyan időben sietett fejedelmi gesztussal a hadviseltek földhöz juttatásával a város segítségére, amikor ezzel a gondolattal a kérdés megoldására hívatott kormány még nem is foglalkozott. Éppen ilyen hálára kőtelező gesztusa volt a Főpásztornak a több száz holdas őrteki földbirtoknak a város céljaira valő át« engedése. Ennek hatását és jelentőségét még csak ma kezdi teljes egészében átérezni a város közönsége. Ennek az ezer hold- nyi birtoknak jövedelemtöbblete mér eddig is felülmúlja az orgona- építés költségeit. Ezzel az áldozattal kell a városnak kifejeznie tiszteletét a Főpásztorral czimben, aki egyházfejedelmi székében is mindig
