Eger - napilap, 1934/1

1934-02-08 / 30. szám

1934. február 8. EGER-GYÖNGYŐSI ÚJSÁG 3 A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatója nyilatkozik a 20 pengős búzaárról Eger, február 7. Megemlékeztünk a miskolci gazdegyűléiröl, amelynek ten­gelyében a 20 pengő* búzaár bizton á*a állott. Hogy olvasó* inkát erről a nagyjelentőségű mozgalomról részletesabbea is tájékoztassuk, lapunk munkt- táraa felkereste Balogh Istvánt, a HevesmegyeiGazdaiági Egye­sület igazgatóját, aki ez akció­ról a következő felvilégosíiáeo- kat adta: A gazdatáriadalom már évek óta panaszolja, hogy a buzaér- tékeiítés rendezésa minden esz­tendőben az utolsó órára ma­radt és már csépeltek tok he­lyen, mikor a bolettarendelkezé- seket a kormány kiadta. Az idén idejekorán mozgalom indult ez értékesítés rendezése érdekében, és 8nnek során ve­tődött fel az a terv, amely a boletta kiküszöbölése mellett a búza belföldi árszínvonalát egy, a termelési költségekkel arány­ban álló színvonalon kívánja megállapítani. Ez a színvonal 18—20 p ngő között mozog, és itt valahol, ezen az árszinten lesne a szokványbuza minima­lizált ára megállapítandó. A hal- fogyasztás ezen árakon nyerne ki >légítést, az exportra kerülő árut ezen szereznék be. A kivitel természetesen min­denkor a kiviteli lehetőségek ál­tal megszabott árakon történne, a minimális ár és export ár kü- különbözetének kincstári meg- téríésével. Az árkülönbözet meg­térítésére fenntartanák az 1933. évben a bolettaalap részére biz­tosított jövedelmeket: felemelt szénádé, társulati adó, kávé, tea és egyéb gyarmatáru adók, to­vábbá a múlt évi költségvetésben is felvett állami értékesítési költ­ségfedezet. Ezek végösszege mintegy 26 millió pangót tesz ki, viszont a számítások szerint összesen 30 millió pangó kellene ahhoz, hogy az idei eratás ex- portfelealegét, árkülönbözettel alátámasztani lehessen. A mu­tatkozó 4 millió pengő hiányt valőszíoűleg a valutafelárakból lehet fedezni, igy a bolettával kapcsolatos őrlési adó is elejt­hető lenne, ami magával vonná azt, hogy alig drágulna meg a nem termelő közönség lisztje. Az elgondoláshoz tsrtozik még az is, bogy a kivitelt lebonyolító Fulura és 30—35 nagyobb ga- bonacég szindikátusba tömö­rülne, ami a lebonyolítást és financirozást exportviszonylat­ban jelentősen megegys-zerüsí- tené. Az általános felfogással szem­ben ennek az akciónak, amely­nek megalapozottsága a várható kis termésen adódóit, nemcsak a gazdikat, hanem az általános jólétet is é*intő előnyös oldalai vannak. Nevezetesen a gazda- jövedelmek gyarapodása a gazda fizetőképességét előnyösen nő- véli, de növeli a búiabérért bérbeadóit birtokok tulajdonosai­nak jövedelmét ir, ami újabb jelentős erőforrást nyit meg. ReDdbe hozná a cséplőgéptulaj­donosok elesett táborát és ismét akcőképessá tenné a vidéki malmokat. Mindezen közvetlenül érinteti tényezők mellett a korpa­ár emelkedése előnyösen befo­lyásolná a takarmánycikkek árait is, amelyek a korpa árához iga­zodóan emelkedőének,szóval egy mérsékelt általános áremelkedés állana elő a tervezet hívei sze­rint. Sajátságos, hogy a mező­gazdaságban magában is van­nak ellenzői ennek a tervnek. Az ellenzők egy része elvi ala­pon áll ée nem akarja az árakat befolyásolni, hanem a gazdák legegyszerűbb és legigazságo­sabb megsegítését, a szintén bb. 35 milliu psngönyi főldadőteher eltörlését kívánja, ami nemcsak a búza, de minden mái terményt termelő gazdán is segítene. — Az ellenzők másik része az állat- hizlalást félti, amely ma az ala­csony terményárak miatt lukra­tiv, da ha a takarmánymagvak ára emelkedik, a bizlalási tevé­kenység, mely pedig exportunk­nak egyik jelentős tétele, vissza fog esni. A Mvetast tervek még meg­tárgyalás alá kerülnek, de máris ügy látszik, hogy a gazda és bériőtársadalosi általában őröm­mel fogadja a búza-árszínvonal emelésére irányuld mozgalmat. Remélhető az is, hogy a valuta- gazdálkodás kapcsán térítés alá kerülő felárakkal ez állatexport továbbra is biztosítható lesz. Mindenesetre a boletta félsikeré- bez képest ennek a tervnek a megvalósítása nagy haladást je­lentene. Halálba üldöztek egy szihalomi gazdát a rossz szellemek. Eger, február 7. A közeli Szihalom községben Csík Pál földművest tegnap la­kásán felakasztva, holtan talál­ták. Csík öngyilkossága nem keltett meglepetést a faluban, mert a szerencsétlen ember már régebb idő óta üldözési mániá­ban szenvedett. Az volt a fixa ideája, hogy a rossz szellemek üldözik és tönkre akarják tenni. Az éjszaka ugyiáUzik ismét ro­hamot kapott és beteges félelmé­ben felakasztotta magát. Egri hölgyek dicsérete .,. Mit ír a fővárosi sajtó a hóvirág-mozgalomról Eger, február 7. Az egri hóvirág mozgalom eredeti gondolata országos fel­tűnést keltett. Ahogyan egyre több gomblyukban jelenik meg a finom, fehér jelvény, egyre több újság emlékezik meg róla, vidéken, fővárosban, valameny- nyien a tisztelet és elismerés hangján. Egyik budapesti lap például a következőket írja: » A mai idők krónikásának,ami­kor a kéziratpapíroisal szembe- bámulva azokat a társadalmi jelenségeket vetíti képzelete elé, amikkel a hölgyek modern világa áraszt el bennünket, — hangja bisié fanyar lesz, a jőizándék ellenére is cinizmus fogja el. Amikor a mai nő életét nézi, csak a kozmetika titokzatos mű­helyét, a divatbábok ficánkolt- ■át, 8 b-idzi-szalőn rejtelmeit és a golfpályák zöldjét látja. Ezek­kel hadakozik, mert ezeket látja, ezek lebegnek a nagyváros ref­lektorfényóban. És milyen őröm­mel kapja el tekintetét ettől a látványtól, amikor egy szerény, harmonikus kép űnik szemei elé, egy kedves kép, ami a női ma- gasabbrendűséget, az igazi nő típusát tükrözi vissza. Most Eger küldött nekünk ilyen ejándekot. Az egri hölgyek, akik az udva­riasság gesztusait, a társadalmi élet külső formáit is a jótékony­ság szolgálatába tudták állítani. — Okolicsányi Imréné, Heves vármegye alispánjának felesége * Számos női bajnál a ter­mészetes «Ferenc József« kese­rüvíz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. A nőor­vosi klinikák bizonyítványai tanú­sítják, hogy a rendkívül enyhe ha tású Ferenc József vizet külö­nösen a szülészeti osztályon a leg jobb sikerrel alkalmazzák. HÍREK Társadalmi naptár. Február 10: Este 8 órai kezdettel az állástalan tanítók és tanítónők műso os estje a Városi Szín­házban. Február 10: Az Egri Polgári Asz­taltársaság szokásos farsangi vacsorája a Keresztény Iparos­körben. Február 10: Az Egri Torna Egye­sület táncestélye a Koronában. Február II: Az Egri Katolikus Legényegylet nagy jelmezbálja este fél 9 órai kezdettel. Február 12: Az Egri Dalkör, a Szent Klára Vegyeskórus ős az Egri Zeneegyesület együttes farsangi műsoros estje a Városi Színházban. * Öregedő egyéneknél ha az erek meszesednek, Igmándival se­gíthetnek, s évekkel tovább élhet­nek. indította el és szervezte meg azt az akciót, amely felmenti a fér­fiakat attól, hogy télnek évadján kalap-emeléssel köszöntsék az ismerős hölgyeket, ha . . . igen, ha megszerzik ehaz a jogot a bis, gomblyukban viselhető hó­virág jelvéoy megvételével, ami­nek ára bét pangó, de persze, az adakozó kedve szerint lehet több is. Az akció megindult, lel­kes követőkre talált, hóvirág- jelvényei urak sétálnak az egri utcákon, tiszteletadő meghajlás­sal üdvőzlik a hölgyeket ... ős közben gyűlnek a két pengők, amik tekintélyes összeggé női­nek és áldozatos eszközeivé vál­nak a szegények megsegítésének. — Az egri hölgyek lemonda­nak a bók-teljes, hédolatos kö­szönési formáról, lemondanak egy már törvény erejű társadal­mi szokásról, azért, bogy meg* símogassák a könnyes arcokat. Magragadőan szép elhatározás ez, amit a nemesszí vü egri höl­gyek a jótékonyságáról ismert, kedves alispánné vezetésével megvalósítottak. Gyönyörű p§I- da, amire hisszük — a többi magyar asszony szíve is rezo- nálni fog. Foroghat a világ, le­hetnek, akik beleszédülnek kar­jaiba, de ez igazi női lélek, asz- •zonyi szív nem változik, csodá­ié vó erejét nem koptatja a kor szele. Ezt mondták el nekünk néma gondolatban az egri höl­gyek. Mély tiszteletünk érte az elismerő«.« — Az egri Ipari továbbképző tan­folyam előadásai. Az egri ipari to­vábbképző tanfolyam előadásai során Korény József akadémiai templomfestö tartott tegnap nép­szerű előadást a festő- és ipar­művészetről. ■ Február hő 7-őa Ipartörvény és közgazdaság cí­men Halmay Sándor testületi jegyző, és Lénárt János keres­kedelmi tanár tartanak előadást. 8 án Számtan címen Virágvölgyi Béla, Iperi betegségek címen dr. Csekkel Ferenc vármegyei tiszti főorvos adnak elő. — Nagysikerűnek ígérkezik az Egri Katolikus Legényegylet vasár­napi jelmeze8bálja. Az Egri Kato­likus Legényegylet fiatalsága se­rényen készülődik a február 11-i nagy jelmezbálra. Ennek a nagy és pompás intézménynek minden alakulata résztveiz a rendezés­ben és a jelek szerint a farsang egyik legnívósabb bálja lesz a szombati jelmezestély. A Legény- egyletet nemcsak komoly mun­kájában, hanem a vígasság ide­jén is felkeresik a város előkelő­ségei, szép példáját edva ezzel ez egészséges társadalmi össze­fogásnak. Az iparoslányok és le­gények nagy gonddal készülnek az estélyre ■ előrelátbatőlag szin- pompás képet fog nyújtani a jel­mezesek felvonulása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom