Eger - napilap, 1934/1

1934-02-07 / 29. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1984. február 7. fl fölómíuelésügyi miniszter a mezőgazdasági kamarák uezetőiuel tárgyalt Hátfőn Káilay Miktől földmű­velési miniszternél megjelentek az crszSg mezőgazdasági kama­ráinak elnökei éi igazgatói. — A tanácskozás a gabonaértéke­sítésről és a gazdáknak nyúj­tandó kivitel kérdéséről szólott. Vay László báró arra kérte a minisztert, hogy a svájci gabona- kivitelt is kamarák bonyolíthas­sák le, hogy az elérhető legma­gasabb árat a gazdák kapják. A megbeszélés értelmében a gazdák javára szolgáló külön­böző intézkedéseket fog a kor- máry a legközelebbi időben élet­beléptéim. Itt említjük meg, hogy ez OMGE igazgató választmánya szerdán akarta tárgyalói a ga­bonaértékesítés tervezetét, most azonban úgy határoztak, hogy ezt a kérdést leveszik a napi­rendről és az úgynevezett »tit­kos bizottság« véglegesen meg­szövegezi a tervet, melyet letár­gyalnak a pénzügyminisztérium­mal is és csak azután viszik az igazgató választmány ülése elé. Közöljük egyúttal, a védett birtokok végrehajtásával kap oiolatosan számos panasz érke­zik különböző helyekre. A nem­zeti egység pártjának gazdasá gi főbizottsága úgy határozott, hogy ezt a kérdést csütörtök délben megbeszéli. Erzsébet-fürdő iszapfürdője megnyílt. Három heti hiábavaló munkát végzett a gyöngyösi számvevőség a kereseti adó haszonkulcsának megállapításával Gyöngyön, február 6. Megírtuk, hogy felsőbb rende­letre a gyöngyösi városi szám­vevőség az érdekelt szakmák képviselőit is meghallgatja a ke­reseti adó kivetése előtt tájéko­zódás céljából. Gyöngyösön ma fejeződött be e 115 sz kma ér­dekképviseleteinek meghallga­tása, amely 3 heti munka ered­ménye. A szakmák haszonkul­csukat 0-tól 25'/«-ig vallották ba, tekintve azonban, hogy ez a ha- ■zonkulos minden adatszerűléget nélkülöz és természetes, hogy mindenki a legkisebb, a valóság­nál alacsonyabb haazonkulciot vallja ez az adókivetésre semmi hatással nem lesz. A fél egysze­rűen bejelenti, hogy hány száza­lékos haszonra dolgozik, erről jegyzőkönyvet vesznek fel, de ez adott vallomás helyességéről meg nem győződnek. Nyilván­valóan nem lehet ez komoly adat. Db akkor miért akaszta­nak 3 hetes munkát az egyéb* ként is túlterhelt számvevőség nyakába ? Vagy csupán a külön­böző szakmák fantáziájára ki­váncsiak? Mert csak azt tudhat­ták meg. Zsúfolt közönség előtt nyílt meg tegnap este az egri ipari továbbképző tanfolyam Eger, február 6. Szerencsésebb ős időszerűbb gondolatot nem is vethetett volna fel az egri Ipartsstüleí, mint sz iparosság műveltségének rend­szeres továbbfejlesztését egy hó­napig tartó tanfolyam keretében. Most bármennyire is bebizonyít­ható buliúrfőlényönk a környező államok között, mégis tagadha­tatlan, hogy ezt a szellemi ér­téktöbbletet a társadalomnak egy aránylag csekély hányada kép viseli i a tömegműveltség még mindig nem áll azon a fokon, ahogy ezt a fejlődő élet köve­telményei megkívánják. Különösen áll ez a gazdatár­sadalomra és iparosságra, amely ez utóbbi időben kezdte sinyleni általános ismereteinek • felké­szültségének hiányát, amikor vi­lágviszonylatban és országos vi­szonylatban is könyörtelen gaz­dasági verseny alakult ki. Be kellett látni, hogy ebb3n a ver­senyben az győz, aki többet tud szakmájában, fiaomebb ízléssel dolgozik, el tud igazodni az élőt bármely körülménye közt és ál­landóan figyeli foglalkozása fej­lődését. Ezért kell különös őrömmel üdvözölnünk az egri Ipartestület kezdeményezését, mert kétség­telenül ez az út az, amely a jobb és biztosabb jövő felé vezeti az ipsronársadalmat, A továbbképző tanfolyam pro- grammja felöleli mindazokat az általános is szakismereteket a- m?lyekre az iparosságnak foltét- len szüksége van a boldogulás­hoz. Az előadók kitűnő szak­emberek, akik általánosságban és részleteiben megvilágítják a szóbanforgó kérdést, különös te­kintettel az iparosság szükség­leteire. Az ipari továbbképző tanfo­lyam olyan sikert ígér, aminőre számítani sem lehetett. Az álta­lános érdekű tárgyakra három­százan jelentkeztek s a szak­mánkénti előadások is zsúfolt termek előtt zajlanak le. Tegnap nyilt meg a tanfolyam 8 belvárosi el«mi iskoláb n »az ellő előadáson ez építőipari szakma vett részt. Popovics Sán­dor építész, mérnök az építő­iparról, Hevesy Sándor építész, városi mérnök pedig az építé­szet fejlődéséről tartott egy-egy órás élvezetes és népszerűén fo­galmazott előadást. Február 6 án Rorény József templomfestő, .festő- éa iparművészet«, 7-én Halmay Sándor testületi jegyző »Ipartörvény« és Lénárt János keresk. iskold tanár »Közgaz­daság«, 8-án dr. Özekkel Ferenc .Ipari betegségek« és Virágvöl­gyi Béla »Számtan« című elő­adásai kerülnek sorra. Csökkentik a törvény­hatósági tisztviselők mellőkilletményeit Eger, február 6. A váróéi és vármegyei költ­ségvetések felülvizsgálásánál a pénzügy- és a belügyminisz­térium a legmesszebbmenő ta- ! kerékossági elvebet igyekeznek ! keresztülvinni. ; Terv szerint az alispánok havi utiátalányfit 30 psngővel csök­kentik. Tíz százalékkal csökken a szóig bírás havi átelánya is. Az 1929. évi törvénycikk 69. szakasza szerint a vármegyei tisztviselőket az állásukban el­érhető legmagasabb fizetési osz­tályban eltöltött ötévi szolgálat után pedig kétszeres személyi pótlék illeti meg, Ez a kétszeres személyi pát­iék úgy alakul, hogy az illető tisztviselő fizetését a kővetkező magasabb fizetési osztály első fokozatú fizetésére egészíti ki. A pénzügyin nisztériumban az a terv merüit fel, hogy a szemé­lyi pótlékra feljogosító várako­zási időt öt évről hét évre, nyolc évről pedig tíz évre emelik fel. A mér szerzett jogokat azonban nem érinti*. Az előző éveknél ünnepélyesebb keretek között megy végbe a fertálymesterek Apollónia-napi eskütétele Eger, február 6. A Negyedmestsri Testület meg­alakulása őta új virágzásba szök­kent Eger évszázadok homályá­ba visszanyúló intézménye: a fertálymesterség. A világháború s az utána következő idők sok szép és hagyományos szokást lekoptattak lassanként ennek az intézménynek külső életéről s voltak negyedek, melyek a leg­jellegzetesebb össsetartő kapcsot, a fertálymeBteri iraktát sem tar­tották meg s csak a puszta cím viselésében merült ki a fertály- mesterség. Az összes volt fertálymesterek összefogása egy közős szerve­zetben, életrevaló új célok kitű­zése és megvalósítása s a pol­gári öntudat új élatre keltése aránylag rövid idő alatt üj színt, új életet adott ennek a patinás, csonka hazánkban most egyedül­álló intézménynek. Talán még a leginkább meg­nyilvánult ez az öntudatra éb­redés a szent Apollónia n -pi es­kütétel rendjének évről-évre ün­nepélyesebbé válásában s az idén, az eskütétel rendjét még az előző éveknél is színesebben, gazdagabb programmal állapí­totta meg a Testület központi választmánya. Évtizedek őta most történik meg először, hogy az uj fertálymesterek fsstőí vi­seletűkben, azáeráncu, pirosbé­léses köpönyegükben vonulnak fal egy csoportban a városhá­zára a templomból. A főczék9iegyházbau a misét raggal 7 órakor dr. Vizy Miklós érseki titkár, a Hatvan IV. ne­gyed uj fertélymestere mondja. Misa alatt az uj fertálymesterek a szentélyben állanak égő gyér-, tyát tartó két-két negyedbeli ke­resztapjuk között. Misa után a menet a követ­kezőképpen alakul meg. A me­net élén a Bornemissza cserkész- csepat zenekara halad, utánuk hárem feriálymeiter viszi a fer- tálymesteri zászlót, nyomukban haladnak az új fertálymesterek hármas sorokban a negyedek rendjében, ezután a csoport után vonulnak fel a volt fertálymes- terek négyes sorokban. A városházi közgyűlési ter­mében a városi nugi.ztrálus három tagja várja a fertály- mesteri testületet. Az eskütétel s

Next

/
Oldalképek
Tartalom