Eger - napilap, 1934/1

1934-01-31 / 24. szám

Aba 6 fillér ♦ Szerda ♦ Trianon 15, 1934 január 31 Eger, XL V. évfolyam 24. szám ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EQT HÓNAPBA « 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKB SZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA l.SZ. TELEFON: 118. A 3 pengő 42 filléres dollárhoz arányosítják Egorben a víz- és csatornadíjakat Eger, január 30. A legu'őbbi városi közgyűlés­hez Radii Károly indítványt terjesztett a víz éa csatorna díjak leszállítására. Az indít- váryttevő képviselő hivatkozott arra, hogy sz sranydollár meg­szűntetésével és a p.pirdoilár fokozatos áresésével Eger város 500.000 dolláros Speyer kölcső- ■ nőnek terhei már az 1933. évben 273.000 pergőről 105 000 pen­gőre csökkentek, ez a városnak 168.000 pengő megtakarítóit eredményezett. Ennek daoára múlt évi indít­ványa alapján, mindössze a 60 százalékos otstornailletéket szál- liották le 40°/» ra, azt is csak 1934. január elsejétől s csupán 48.000 pengő összegben. Tekintettel arra, hogy az ame­rikai Egyesült Államok kongresz- szusának pénzügyi bizottsága a dollárt 40'/s-kel az eredeti pari­tás alatt stabilizálta, amit a kongresszus is magáévá . tett s ezzel a p^pirdollár 571 P. he­lyett 3 42 P. árfolyamú lese, ha ugyan nem fog még jobban esni; elérkezettnek látja ilyen körülmények között, hogy a vá­ros a víz és oiatornaill8táhet ugyanezen arányban a közgyű­lés utáni hőnap 1-től ismételten leszállítsa, akár a víznél az alapdíjakbt, akár a csatorna­illetéket megfelelő százalékos arányban. Az indítvány megokolása sze­rint kétségtelen, hogy a város súlyos pénzügyi helyzetben van, jövedelmeinek, a forgalmi és ke­reseti adónak igen tekintélyes részétől elesett, mégis a város fontos érdeke, hogy a legna­gyobb közterhek alatt roskado­zó háztulajdonosok segítségére siessen a víz- és csatornailleték leszállításával addig, amig nem lesz késő. A háztulajdon nagy­része el van adósodva, a vízdíj terheit tulajdonképen már két­szeresen viseli, amennyiben e- miatt a lakbéreket a vízdíj két szeresével is mérsékelni kellett, ráadásul a vízdíjat a lakbérhez csatolták és házedő alá vették, ami ugyancsak a házbirtok terhe. Az indítványt a város elöljá­rósága elfogadásra ajánlotta a képviselőtestületnek, azzal, hogy a gépűzemek végezzék el az arányszámítást és mivel a víz- és csatornadíjak ügye kapcso latban áll a költségvetéssel, a leszállítás a pótadó mérséklésé­ben jusson ki fejesét re. Ez ellen a megoldás ellen élén­ken tiltakozott felszólalásában Ridi! Károly. Tudomása szerint ugyanis a belügyminiszter azért küldte most vissza a város 1934. évi költségvetését átdolgozás vé­gett, hogy Tyler cép«zövetségi biztos szándéka szerint szükebb keretekre térve a pótadót 10 százalékkal szállítsák le. A pót­adót minden körülmények közt le keli szállítani, ne kapcsolja tehát össze ezt a város a víz díjak leszállításával, mert ilyen megoldás kevésbbé előnyös a háztulajdonosokra. Ugyanezt hangoztatta dr. Heller Sültei kép­viselő is. Schiller János a kül­városi nép kívánságát tette szó­vá, hogy ne kelljen a vízért fi­zetni ott, ahol nincs vízvezeték. Az indítványt, Kánitz Dezső­nek, az egri háztulajdonosok el­nökének, továbbá bíró Ferenc és társainak hasonló értelmű in­dítványait a képviselőtestület az üzemi igazgatósághoz utalta a számítások elvégzésére, egyben kimondotta, hogy a víz- és csa­tornadíjak leszállítása nem kap­csolható Ö8*ze a pőtadó kőtelező csökkentésével. Ugyancsak indítványt terjesz­tett elő Radii Károly a villany­díjak leszállítására is, olyan­formán, hogy a gépüzemek igaz­gatósága igyekezzék megálla­podni hitelezőivel a fennálló kölcsönök fizetési batáridejének két évről négy-öt évre terjedő meghosszabbítására. Így az évi terhek csökkentessenek s alka­lom nyílik a villanydíjak más­fél vagy 2 filléres leszállítására. A képviselőtestület ezt az in­dítványt is elfogadta. fl kormány nem szándékozik meguáltoztatni a pengő értékét Teljesen beavatott helyről ar­ról értesülünk, hogy a kormány­nak a pengő értékmegvál oztatá- sára nincs szándéka. Kij lentik, hogy a p ngő mai árfolyamá­nak fentartá»át eddigi pénzügyi politikájához híven tovább is követni fogja a kormsry. Az ez eppod-dom t*hát, ninth Bath len I<tván debreceni beszédé­nek hatása alatt a pengő érté­kének m°gállapi>áta körül a kormány valami ilyenfále válto­zást tervezne, vagy uj pénzügyi politikát szándékozna folytatni, nem helytálló. Ilyen értelmű nyilatkozatot tett Imrédy Bála pénzügyminiszter is. Suvlch államtitkár és a bolgár miniszterelnök Magyarországra (önnek februárban Két előkelő külföldi politikus érkezik februárbau Búd pestre. Suvich olasz külügyi államtit kár február második hetében ér­kezik, hogy viszonozza Gömbös miniszterelnök és Kánya külügy­miniszter római látogatását. Su vich Mussolini megbízáséból jön előreláthatólag február 18 körül. Musenov bolgár miniszterelnök ugyancsak februárban érkezik Budapestre,hogy visszaadja Göm­bös miniszterelnök szófiai láto­gatását. Musanov miniszterelnök vezére a bolgár revíziós mozga­lomnak és ezúttal is ő volt az, aki visszautasította a kisántfinl csalogatásait, amikor nem csat­lakozott a Balkán-szövetséghez sem. Suvich látogatásának érdekes politikai háttere is van s buda­pesti útját összefüggésbe hozzák a nemrégiben Becsben folytatott tárgyalásokkal. Már akkor is sző volt ről8, hogy ha Dollfuis kancellárral eredményre vezet­nek a m> gbeszélések, Suvica Bu­dapestre is ellátogat hasonló ser- mészo*Ű*árgy lások folyt»tá»ára. fl gyöngyösi Kultúrházat márciusban adják át rendeltetésének Tegnap már jelentettük, hogy a gyöcgyösi katolikus Kulturbáz építését teljesen befejezték s az intézményi hamarosan átadják nemes hivatásának. Alkalmunk volt P. Herman Hermenegild vezetésével megtekinteni a Kul- turházat, amely a ferencesek s a város polgárságának áldozat­készség-bői mintegy 100.000 pen­gős költséggel épült fel a egyike az újjászületett Gyöngyös leg­szebb kulturális ér ékeinek. Az épületet egy 290 négyszög- öles telken emelték, emeiyet mint­egy 7500 pengő értékben a fe­rencesek ajándékoztak a Kultur- ház számára. Az összes építőéi költség 1C0.000 pergő volt, mint említettük s ezt az összeget a gyöngyösi társadalom megértő szereltéből teremtették elő. Az épületben van egy 20 méter hosz- szú és 4 méter széles díszterem, amelyhez stínpad is tartozik, sülyesztett zenekari résszel. A földszinten tágas előtér, az egye­sületek és az énekkar számára he'yiségek s az emeleten ugyac- ciak tágas termek vaunak, ame­lyekben ezidőszerint a Kaszinó nyert elhelyezést. P. Hermenegild elsaondotla, hogy mozit is szeretnének be­rendezni a főleg az ifjuiág ré­szére tartani előadásokat vasár­naponként. A Kulturházat ün­nepélyes külsőségea között ad­ják át rendel elésének március­ban s a megnyitó jövedelmét teljes egészében a Patroné Hun­gáriáé szobrának felállítására fordítják. Egyébként pedig a Kulm ház jövedelme a szegé­nyeké lesz a mint a középkori szerzetesi intézmények egy tő­két reprezentál, amely állandó alapja a szegény-segélyezésnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom