Eger - napilap, 1933/2
1933-11-28 / 223. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1983. november 28. ■ ágnak, a mi körünkben szerep léiével indult meg. Ezt méltán tekinthetem a legnagyobb jubileumi ajándéknak, mert az a kitüntetés, hogy ök, a nagyok, velünk a kicsinyekkel, kezet fogtak, tízeaztendöa munkánk értékének eliimeréaét jelenti. De jubileumra mutat a mai gyűiéa tartalma ie. Elöizőr ii ódában felharsan az ajkon a magasztaló izőzat, hogy felaza- kadjon azívünkben a hődolatos éa diciöítö érzelem a nagy író iránt; aztán eljött közénk e napra életének folytatója, dicióiőgő- nek boldog büszke örököse, hogy az apja leikétől leikedzetten megmutassa azt a múlt idők mélyéről kiásott nemes törzset,amelynek a mi Mesterünk a vezérhajtása. Végül a Iegfőképsn jubileumivá avatja e gyűlésünket egy űrinö, akit mi erre az ünnepünkre tartogattunk és nyertünk meg. Igazabban, az eszmekőzössSg jogán nagyobb hivatottsággal senki ■em ülhetne ma a felolvasó székbe, mint ö, a nagy alkotóművész. Nem az íráa formájára, nem életritmusra, nem a lélekerc azonosságára egy ő Gárdonyival, hanem életérzésben, életlátásbaD, az egészséges és életrehivatott magyar faj erőtényezöjének felismerésében és a magyar jövő útjának megmutatásában találkozik a két nagy szellem. Ezért Ót nemcsak mint nemzetünk életsorsának művészettel intézőjét, nemcsak szellemének oiodálható képviselőjét, de mint Gárdonyinak eszmeközösiégban küzdő társát is köszöntőm őt. Lelkemnek ebhez az alázatához más érzések is járulnak jubiláns gyűlésünkön : a hála a mi egyetlen gondviselő védnökünk iránt, a hivatalos Eger iránt, mert nehéz torában is érA Gárdonyiak. — Gárdonyi Géza életrajzának első fejezete. — Gárdonyi Géza ősei nem a családfák erdeje. Nincs sok vén törzse, se lombja, se ifjú hajtása. Páncélos lovagok, biriokszer- ző ősök nem éltes e néven. De nem éltek Ziegler néven sem, mely névből a Gárdonyi návát- magyarosodott. Gárdonyi Géza ősei arcképosarnokéba csak üres aranyrámák aggathatők s nagy gondolkodás és utánjárás mellett e rámákra legfeljebb ha itt- ott egy-egy nevet is ráilleszthetek, de azt se tovább a jő Pajzs Annánál, aki Gárdonyi Gáza versének címe szerint: »öreganyám öreganyja«. A legősibb családi emlékünk Pajzs AnnaBÍr- köve és sírkőirata a somogyi földÖD, a szölösgyöröki temetőben : Itt nyugszik Pajzs Anna hét papnak az anyja Ötnek a szülője kettőnek nevelője. zi és bizonyítja azt, amit 10 évvel ezelőtt a főtitkár reménykedve kért: «Szeretem hinni, hogy Társaságunk legkedvesebb gyermeke leend». — Aztán a köszönet a sajtónak, amely természetei lélekközöaséggel mindig szította az érdeklődéit a Társaság iránt ■ mindig teljes méltánylással és szeretettel honorálta a köz javára esett önzetlen munkát. S végül a szeretet a nem hivatalos Eger iránt, önök iránt Hölgyeim és Uraim, akiknek szive dobog a magyar szóért és lelke repes a magyar gondolatért. Ez a lélekegység velünk tisztességet szerez Egernek, a hozzák el-ellátogatő jeleseknél ■ mindenek felett valő örömet nekünk, akik a ránk jövö 10, 20 években is élni és éltetni akarunk. A nagy tetszéssel fogadott megnyíló után dr. Bárány László főtitkár terjesztette elő tíz év eredményeit áifogő jelentését. Vitéz Veszprémy D^zső »Gárdonyi emlékezete« című lendületes ódáját adta elő nagy sikerreld majd Páltfyné Gulácsy Irén olvasta fel >A kállői kapitány« című, ■ajtó alatt lévő történelmi regényének egy plasztikus fejezetét. A Gárdonyival való lelki rokonság, emalyre az elnöki megnyitó jellemzően mutatott rá, élesen világlott ki a minden szavában művészi regényrészletből. Alakjai már pár mondatban megelevenedtek minden egyéni vonásaikkal és megfogták a hallgatóság lelkét a törők hódoltság idejének történeti hangulatával. A közönség percekig ünnepelte P. Gulácsy Irént, akit dr. Kürti Menyhért üdvözölt »zékfoglaláia után. Ugyancsak meleg ünneplésben részesítették dr. Gárdonyi Józsefet, Gárdonyi G5za Ez a sírira! a mi levelesládánk legértékesebb okmánya. Ez rejtőzik a ládánk legmélyén ■ a legtetején pedig az az írás, ami a Böbék-bástya fakereazijéről pillant az egri várromok szemlélőjére. A Gárdonyi ősökről olajfestmény vagy fénykép tehát nem maradt. Még Gárdonyi Gáza édesatyjáról Ziegler Sándor Mihály- ről is csak egyetlen degerotyp fénykép akad, ez képviseli az ősök arcképosarnokát, azonban Gárdonyi Gáza szerint ez sem hű mása atyjának, miért is fiatalos igyekezetében egyszer gondosan tollal, ceruzával annyira kiigazította a fényképen atyja arcvonásait, bogy ma bárki idegen megnézi, a saját atyja arcvonásait határozottan felfedezi benne. Hogy a Gárdonyi ősök miképp kerültek Magyarországra, melyik águk lovagolt be Vereokén ■ melyik ága jött Dévényen át a bútoros holmik tetejéD, arról csak azt tudom, hogy tutajon fiát, aki a Gárdonyi-család történetét ismertette bájos humorú, közvetlen írásban. A rendkívül érdekes tanulmányt folytatásban közöljük lBpunk más helyén. Kürti Menyhárt dr. meleg kö- ■zönöszavai fejezték be a nagygyűlést, amely kimagasló ünnepe volt Eger kultúrába életének. Este P. Gulácsy Irén tiszteletére a Társaság közös vacsorát rendezett a Koronában, amelyen Török Kálmán prelátus, kanonok mondott nemes veretű köszöntőt. Olaszország kilép a Népszövetségből, ha Németország egg hónapon belül nem kapja meg a kívánt engedményeket. Budapest, november 27. Mussolini harcias támadásai ellenére hajlandó olyan természetű megoldásba belemenni, a- mely lehetővé teszi Németország visszatérését a Népszövetségbe. Amennyiben egy hónapon belül ez nem történik meg úgy Olaszország otthagyja Gmfet. A Duce jelenleg azon fáradozik, hogy lehetővé tegye Berlin és Moszkva közeledését, ami sz európai külpolitikát egészen új helyzet elé fii ítanfi. Megtartották a sí-szövetség első Gyöngyös, november 27. Szombaton rendezte a si-szö* vétség első helyszíni ankétjét Cionkamagyarország legmagasabb csúcsán, a Kékesen. Mostanában van negyven esztendős évfordulója a magyar sisport megindulásának, illetve elterjedésének. A háború után a Tátrától megfosztott ország téli sportolói a CionkEország területén kellett, hogy alkalmas terepeket keressenek a ti számára, e az így megkedvelt területek közül a legnagyobbszabásu és legalkal- kalmasübb sportoló helynek a mátrai hegyvidék Gyöngyös felett emelkedő része lett. A szombati siankétra Budapestről hatalmas autóbuszok szállították az értekezlet nyolcvan résztvevőjét Mátraházára, ahol az esős és pocsolyái hangulat □em utazott le a hegyek közül az országba egy se. Kétségtelen, hogy a Gárdonyiak a Ziegler cialád vasverő ágának a gyümölcsei ■ hogy a Ziegler nevet ezelőtt 40 esztendővel a belügyminiszter úr őnagy- méltósága öltöztette sarkantyúi csizmába és darutollas kalapba oly szigorúm, hogy ezt a sarkantyúi csizmát és darutollas kalapot senki többé az országban föl nem öltheti. Zteglereknek emberemlékezet őta lakatosaág volt az ösmester- légük, hogy fölfelé meddig? — ki tudja ?! Talán Siegfried kardját is egy Ziegler segítette élesre kovácsolni, ■ ezzel lehetővé tette, hogy legyőzte Siegfried a ■ebezhetetlenség vérét rejtő sárkányt, de az is lehet, hogy az öavaaverö a hordó abroncsnál vagy tariazoya akasztó szögnél különbet nem bírt kalapálni. Ez a pőrölyforgatási tudomány öröklődött több kevesebb hozzáértéssel lefelé Gárdonyi Gáza testvéra Kékesen helyszíni ankétjét után a legnagyszerűbb téli táj fogadta őket. A harminc centiméter vastagságú porhőval befedett terepan a társaság először a magashegyi uj üdülőtelepet tekintette meg, amelyet a gyöngyös—parádi országút tizenötödik kilométer kövénél, hatszáz- hatvan méter magasságban a honvédségi jóléti alap létesített. Az üdülő megtekintése után a résztvevők gyalog, a hóban gázolva, megtekintették ez új síugró-sáncot, amelyet viiéz Bujdosó Kálmán éa Benedek Frigyes ismertettek. Ezután a társaság visszatért a mátraházai menedékházba, aboi Puky Árpád polgármester üdvözölte a vendégeket. Mátraházáról a Kékes-szállóba mentek az ankét résztvevői s az elsőrangúan megépített utat olyan magas hőréteg fedte, hogy a hőláncnólküH autók és autóöooséig Béláig. Gárdonyi apja is gépétz volt. Ziegler Sándor Mihály-nak hívták. Idegen, egyszerű neve mellett sem járt azonban a feöznapi- ság nyűit ruhájában. Nevét különösen ifjú korában a megbecsülés foglalta körül: a 48 as szabadságharc idején Pest uccáin úgy sugdostak utána, akik ismerték : — Ez itt Ziegler, a Kossuth Lejos fegyvergyárosa! Ziegler Sándor Nemeskéren született 1823 szeptember 4-én. Ziegler Kristóf lakatosueater az atyja és Witthold Roiina az édesanyja ki alsólövei születésű ■ egy ottani gazdálkodónak a leánya. Ziegler Sándor fiatalságáról csak ennyi ismeretes, hogy 16 éves boréban szabadult fel, mint gépészlegény. Egyszerű vándorlegényként került Bécibe, hol nappal a műhelyben dolgozott, este isbolába járt, magasabbfoku gépész tanulmányokat végezve. Értelmes ős szorgalmas. Pályáját
