Eger - napilap, 1933/2

1933-08-06 / 152. szám

A Hü 10 FILLER

■■MHMflMOTmraniNWM

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA j 2 PENGŐ -EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR.

POLITIKAI NAPILAP

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL: EGER: LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. ::

JLIjIV. évfolyam 152. szám ♦ Vasárnap *> Eger, 1933 Trianon 14, augusztus 6.

Egri strand és

egri norma.

A sokféle című, de egyféle szellemű fővárosi sajtónak, amely ügye« üzleti tzervezésével országot jelleget mond magáénak, az elmúlt hetekben legkedvencebb falatja volt az egri közős strand ügye. Kétségtelen újságírói ügyesség kellett a téma olyan beállításához, ahogyan nap-nap után nyomdafestéket láttak a szenzációs egri strandcikkek. A részletek megvitatásának komoly látszalú hangja mellett ugyanis a nevetségesség finom élű borotváit helyezték el a mondatok szerkezeteiben és jellemző, hogy ez a nevetségesség, a komikus beállítások törekvése a katolikus szellem, nyíltabban: a katolikus papi seellem felé vágott. Szomorú pontja a cikkek történetének, hogy ezt a hangot, a- mely a gúnyt a tények oélzatos csoportosítása mögé rejtette — Egerben ütötték meg.

Hallani lehetett mindenfelől, ahol az említett lapok olvasőtá bora található : ugyan mit akarnak a papok azzal a stranddal. Hát azt hiszik, hogy útját lehet állni a modern korszellemnek ? Ugyan kérem, ez nevetséges.

Valóban, ha érhetett valamit őcsárlás és gúnyolódás a korszellem létrehozta strand ügyben, az csak a katolikus papi szellem lehetett. Mert állást foglaltugyan a strand ellen az egész katolikus társadalom közvéleménye, de ezt a közvéleményt a papi szellem irányítja. Világos fejű ember előtt ez a tény lehet rokonszenves, vagy kevésbbé rokonszenves, de nevetséges sem- mieeetre sem. Mert a papi szellem, hibátlan tisztaságában a Krisztusi elvek legfőbb őrizője, a papi szervezet minden egysége Krisztus eszméinek nuociaturája, hivatalos képviselete és hivatásos világgákiáltója. A gúny tehát messzibre hat, az eszmékig vagdalkozik s mikor ezt teszi, a keresztre köp.

De ne állítsuk ennyire elvi távlatba a kérdést, miután ilyen szempontból megértést nem találunk. Nézzük gyakorlatilag azt a szellemet, amit az egyház szolgái vannak hivatva képviselni.

A gűoyolődők nem veszik észre, ami kellemetlen nekik : hogy ez ' a szellem egységet, világnézeti erőt, személy szerint lelki nyu- ; galmat, hitet jelent, azonban ok- j I talanul túllőnek a célon: nem

' veszik észre azt sem, ami érdé- : I kükbe vág. Gondolkoztak-e már azon, hogy ennek a szellemnek tiszta érvényesülése teremtette meg azt, ami még jó ebben a végzetesen megkergült világban? Tünödtek-e rajta, hogy ez a szellem eredményezte az emberi türelem éi békesség összekovácsolásával azt a talajt, amiből ők is kinőhettek, jutott-e eszükbe, j hogy a világnézeti egység tár- ■ sadalmi, lelki fegyelmet is je- < lent, amelynek biztos korlátái 1 között megtalálhatják a maguk ) érvényesülését? Az, hogy a világ ! még all sa tőke és munka harca még nem robbantotta fel roppant katasztrófával a társad. Imát, az, hogy ha terhekkel rakottén is, de ballagnak az úton, a kereszt hatóerejének köszönhető. Korszerűtlenség? Az első apostoli sző is korszerűtlenül hatott az antik Róma bíborral és aranynyal hímzett lebujdban, — de mégis az egyetlen volt, amely tovább tudta építeni a világot.

Ugyanakkor, mikor visszhangzott az ország a nevetséges egri strandügytől, jelent meg egyik fővárosi lapban Liber Endre alpolgármester nyilatkozata az egri normáról, a szegénygondozás Egerben termett rendszeréről. »Nem lesz nyomorgó ember Magyarországon — mondta — ha mindenütt megvalósul az egri norma.«

Véletlen műve, hogy egyidö- ben jelent meg ennek a két egri nevezetességnek a fogalma a köztudatban. De együvé is való, így, ebben a helyzetben. Mert nem árt a gúnyolódások mellett meglátni, mit teremt a hivatását átérző «papi szellem.« Kenyeret juttat az irgalmasság nevében szoknak, akik leszakadtak az i aranyborjú emlőjéről, akiket eltiport az irgalmatlan éhaégű ha- rácsolés és elsodort bz a bizo nyos koráramlat, amire annyi hivatkozás történik. Az a koráramlat, amely egyfelől a tömeg- nyomort, másfelől a kapitális érdekek hsjhászását jelenti. Ez a szellem megtölti a társadalmi nívőkülönbséget, vagy szakadékokat jósággá’, amire ha rááll a 1 szegény, eléri a gazdag segítséget nyújtó kezét.

Tessék gúnyolódni! Vállaljuk, mert a kereszt tövében állunk. )

Mondják a gúnyról, hogy öl. Előfordul, hogy éppen azt öli j meg, aki elindította. ■

30 százalékot keres a város a papírdolláron a külföldi kötvénykölcsönőknél

A megtakarítást a víz és csatornadíjak megfelelő leszállítására kell fordítani — indítványozza

Radii Károly.

Eger, augmetm 5.

A városi háztartásban rövid idő alatt két ízben történt kedvező változás a külföldi kötvény- kölcsönökkel ksposolatban. — Először, amikor a kormány kimondta a kölcsönök tőketörlesztésének felfüggesztését 1938 végéig, csupán az 5 százalékra leszállított kamatok és eljárási költségek fedezésére utasította a háztartást. Ez a rendelkezés az 500 ezer dolláros két Speyer kölcsönt, a 170 ezres útépítési kölciőnt, a Korona építésére felvett 100 ezer dolláros és a villamos hálőzat átalakítására felvett 92 ezer dolláros kölcsönt érintette ■ a moratórium és kamatcsökkentés folytán a város idei köl- csönszolgáltatása nősei felére apadt le. Hogy csak a két Speyert említsük az 1933 évi szolgáltatás 273 ezer pengős Összegéből ciak 142 ezer pangót kell a városnak fizetnie.

Az így megtakarított összeget a város azonban nem fordította saját céljaira, mert a költség- vetés összeállításával egy hónapot késett ■ amikor a rendelet megjelent a költségvetés még miniszteri jóváhagyás alatt állt, ügy hogy a belügyminiszter a jóváhagyás kapcsán törölte a megtakarított összeget a háztartásból.

Két héttel ezelőtt a dollár megrendülése hozott újabb nyereséget a városnak. Amerika, miután letért az aranyalapról, megengedte, hogy hitelezői jűli- 1-től a papírdollár mindenkor jegyzett hivatalos árfolyamán fizessék a kamatokat és eljárási költségeket. A külőmbtég itt harminc százalékot tesz ki, azűttal azonban a megtakarítás fölött a város rendelkezik.

Ezzel kapcsolatban Radii Károly városi képviselő indítványt adott be a képviselőtestülethez a megtakarított összeg hovafordí tásáről. Az indítvány előadja, hogy az elviselhetetlenül magas

víz és csatornadíjakat a város a Speyer törlesztésére állapította meg. Miután a város most a pepírdolláron 30 százaiéitól nyer, a tehercsökkenés összegével a víz és csatornadíjakat kell leszállítani, mert ezekből a bevételekből a városnak csak a Speyert szabad fizetni.

A Speyer törlesztés második félévre eső 136.471 P összegénél a 30 százalékos megtakarítás 40 941 pengőt tesz ki — mondja indítványában Radii Károly.

Ezen ősszegnek megfelelően az 1933 évi julius 1 tői a vízdíjak a következő arányban volnának leszállítandők:

8438 lakószoba után I. övezetben 3 pengővel, 1630 lakószoba után II. övezetben 1 P-vei, 1997 kooyha után 4 P-vel, 400 fürdőszoba után 10 P vei, 1023 klóiét után 10 P-vs>), 525 további klóiét után 2 P-vel, 578 buiturhelyisőg után 150 P-vel, 247 további állat ütőn 2 P-vel. Évi leszállítás ösz- szesen : 51 573 P.

Ezen összegből julius 1 tői december 31 ig a félévre esik 25,786 P, a 60*/« os csaiornaillaték 124 755 pengő évi összegének 20°/«-o* 24,951'— peDgő évi ciökkentésé- nek félévre eső része 12,475 P ki összes csökkentés félévre 38,261 P.

Számításba véva a Speyer köl- csönteher 30%-os csökkenésének a félévre eső 40941 P összegét, a fenti vízdíj leszállítás összegét teljesen fedezi, figyelésibe véva a fogyasztók részbeni emelkedését óa csökkenését is.

A leszállított vízdfj és ciator- nailieték az 1934. évi költség- vetésben is beállítandó, ameay- nyiben a dollárnak aranyalapra való visszatérése nem fog bekövetkezni. Amennyiben bánni kor bekövetkeznék a dollárnak az aranyalapra való visszatérése, az errevon;tkoző kormányrendelet alapján módjában áll a városnak az arányosan megfe-