Eger - napilap, 1933/2
1933-07-30 / 148. szám
2 EGEB 1933. júliu« 30. Öregedő egyéneknél, Ha az erek meszesednek,-val segíthetnek. S évekkel tovább élhetnek, betegségi biztosítás szempontjá- bői javadalmazásuk nagyságára tekintet n él * ül egy napibérosz télyba tartoznak. A fizetendő járulék 1 napra 10 fillér, teljes naptári hónapokra a benne foglalt napok számára tekintet nélkül 3 P a járulék. A baleset biztositáai díj napi y2 fillér, teljes naptári hónapokra a napok számára tekintet nélkül 15 fillér. Az ipari (ideaorozandók az összes nem háztartási munkaadók) munkaadók részéra ez Intézet (egri kerületi pénztár) a jövőben a fizetési meghagyásokat az eddig szokásos módon kézbesíti ki, azoknak összege Bzonbau a kézbesítés napjára való tekintet nélkül a járulékfizetési időszakot követő hő utolsó napján esedékes. Vagyis pl az 1933. évi auguizíu* hóra felszámított járulékokat legkéEger, július 29. Ma ez egész világ szeme Magyarországon van. A cserkészek idei világösszejövetele alig felmérhető erkölcsi súlyt jelent, hiszen egy hónapig az egész világ sajtója és rádiói rólunk fognak beszélni. Sőt bizonyos, hogy a Gödöllőn megjelent idegen cier- készek a saját nyilvánosságuk előtt is külön be fognak számolni tapasztalataikról. Rajtunk ál!, hogy ezek a beszámolók növeljék a rokonszenvet, mely immár feltariőzhatatlanul kezd izmosodni világszerte velünk »zeniben. A magyar Cserkész-szövetség vezetősége úgy szervezte meg a gödöllői találkozást, hogy ahhoz képest az eddigi Jamboreek úgyszólván csak kísérletezéseknek tekinthetők. Itt rendben is vagyunk. Ám az idegen cserkészek cioportonkint kirándulásokat tesznek kis országunk minden részébe, s voltaképen ekkor fog nyílni alkalmuk arra, hogy közvetlen közelből is megismerjék a magyar népat. Fontos, hogy ezeken a kirándulásokon olyan kedvező benyomásokat szerezzenek, amelyeket akkor sem felejtenek el, ha egyszer döntő szavuk lesz nemzetünk irányításában és kormányzásában. Augusztus első felében két ízben is lesz alkalmunk ez idegen cserkészek százait fogadni városunkban. A fogadás prog- rammját az intézőbizottság már összeállította és közzé fogja tenni. Ámde minden ilyen progremm pusztán keret, melynek tartalmat csak a lakosság érdeklődő szeretető és lelkes közreműködése adhat. Hogyan fogadjuk idegen vensőbb szeptember 30-ig ki kell fizetni, mert ez e napot követő időre ba nem fizetés esetén az OTI késedelmi pótlékot számít fel. A háztartási muokaadők háztartási alkalmazottaik után fizetendő betegségi biztosítási járu lékokat és baleseti biztosítási díjakat naptári hónaponként | utólag kötelesek fizetni. A járulékok és díjak az egy-egy nap- I tári hónapot követő hónap 15-ik . napján esedékesek. Vagyis az 1933. év júliusára esedékes 3 P 15 f t felhívás bevárása nélkül augusztus 15 ig kell az egri kerületi pénztárnál befizetni. A fízetéBi meghagyások kéz- . basítési díját az OTI. 7933 jűli- : us 30 a után már nem számítja fel. A késedelmi pótlékra vonatkozó törvényes rendelkezések azonban továbbra is érvényben maradnak. dégeinktt ? Minden további nélkül egyszerűen kiírom, hogyan fogadták a magyar cserké.zekc-t az angoiok ? Az 1929. évi Jamboree alkalmával augusztus 12 re, a pamutgyárairól híres Oldham város hívta m?g a magyarokat. Sajnos, a 850 bői csak 300 an tehettünk elaget a meghívásnak, mert ugyanerre a napra esett Bi-Pi hivatalos látogatása, akinek tisztelatére a tábor főparancsnoksága díszfelvonulást rendelt el. (Bi-Pi a becéző neve Lord Baden Powell nek, a világ főcserkészének, a cserkészet megalapítójának.) A 150.000 lakosú Oldham várost három órai vasutazás után értük el. Bevonulásunk előre megállapított útvonalon történt, melynek két oldalét már órákkal előbb elfoglalta az ezernyi közönség. A járdákon 5—6 sorjával szorongtak az emberek a kocsiút két szélén végig iskolás gyermekek, cserkészek és cseraész- leányok álltak sorfalat tanítóik és vezetőik felügyelete melleit. Alig zendült fel a menet élén haladó egyik zenekarunk muzsikája, kitört a közönség lelkesedése. Az emberek rivalgáaa, kendők és kalapok lengetéce mellett menetelt a magyar árvalány- hajas csapat a városháza elé. A hatóság célzatosan nagy vargabetűt csináltatott velünk, mert csak így tudta a kíváncsiak ezreit tolongás nélkül kellőleg szétosztani. A házak ablakaiból virágot szórtak elénk, a házak falain dísz szőnyegek és zászlók ezrei pompáztak. Az elragadtatás tetőpontját érte el, mikor fiaink a ropogó magyar nótákba kezdtek. Több, mint két kilométeres kerülővel ériünk a városháza elé, ahol már mozogni sem lehetett a nép ezreitől. Csak a rendőrségi kordon tudott tnoyi helyet kiszorítani, hogy eljuthattunk a bejárathoz. Mindenki közelről akarta látni a nagyszerű megyar fiukat. A városháza tanácstermében fogadta a teljes hivatali díszbe öltözött polgármester, a tanács élén, a magyar cserkészeket. A beszédet vezetőnk lefordította magyarra s a fiúk háromszoros »huj huj hajrá !« kiáltással köszönték meg az üdvözlést. A város egyenesen erre az alkalomra művészi kivitelű, a város címerével ellátott, kékre zománcozott, a látogatás napját is feltüntető emlékérmet veretett, melynek aranyból készült egyetlen példányát a polgármesterré nyújtotta át a magyar parancsnoknak. A vert éremből miadoyájan kaptunk egy-egy péidányt. A fogadás végén zenekarunk a magyar és az angol himnuizt játszotta el. Bőséges tízórai várta a fiúsat a városházán s azután ez egész caapBt a város által fel-jánlott autóbuszokon megtekintette a különböző gyárakat. A város vendégül látta a cia patot a városháza dísztermében uzsonnára is. A város előkelő családjainak asszonyai és leányai szolgálták ki a fiúkat. Uzsonna közben a díszterem karzatán egy angol zenekar játszott, a f űk énekelték a pattogó rümuA cseh kormány két fontos rendeletét adott ki, ambiyek köz vétlenül érintik a magyar mező- gazdasági és állatkivitelt is. Az egyik recdelet kimondja, hogy a belföldi gabonaárak esésének megakadályozása érdekében ősszel csak belföldi búzát szabad vásárolni, nehogy a beáramló külföldi búza leszorítsa az árakat. A másik rendelet a sertés és zsír augusztus havi behozatali mennyiségét állapítja meg. Sartést augusztusban ötezer darabot lehet importálni, amely eű m gyár dalokat. A lelkes hangulatnak véget vetett az indulás. Minden magyar cserkész az útra egy gondosan ctomagoit papírdobozt kapott, mely tele volt kaláccsal és gyümölccsel. Az uccák a délelőtt mozgalmas képet mutatták. Mindenfelé, ahová a szem ellátott, unbar, ember hátán. Ujjongó tömegek sorfala mellett vonultunk a hősök szobra elé. Az angoloknál a hősi halottak kultusza páratlan e mikor vezetőnk a csapat feszes tisztelgése mellett megkoszorúzta az emlékművet s felhangzóit a magyar ajkakon a megyar és az angol himnusz, elképzelhetetlen üdvrivalgás volt rá a válasz, úgy, hogy meneteléskor már zenekarunkat se hallottuk b ez így tartott mindaddig, amíg vonatunk a pályaudvarról ki nem robogott. Még vagy két kilométer távolságig sűrű embertömeg lepte el a pályatest két oldalát s integetett búcsút a magyar fiúknak, kik kelaplengetéssel viszonozták a páratlanul kedves, szeratetnyil- vánítást. Ez torién! Angliában, melynek népiről az él a mi köz- tuda unkban, hogy lelkesedni nemtudő, csupán az üzlettel törődő, rideg, önző faj. Rajiunk áll, hogy ennek a rideg, da nemes népnek a gyermekei milyen érzéseket visznek h^za magukkal! Dr. Kalovits Alajos. mennyiség szükség esetén hétezerre emelhető. Az ötezres mennyiségből Magyarországra csak kétszáz darab jut, míg a kontinges többi része a következőképpen oszlik meg: Jugoszlávia 2300, Románia 2000 és Dalmácia 500 drb. sertés. A sertészsír auguiztuii behozatali kontingensét 125 vágón- ban állapították meg, amelyből Magyarországra 30, Amerikára 38, Dániára 22, Hollandiára 20 és Jugoszláviára 15 vágón jut. Hogyan fogadták a magyar cserkészeket Angliában Csehország nem vesz gabonát, csak 200 sertést és 30 vágón zsírt vásárol Magyarországtól
