Eger - napilap, 1933/2
1933-07-27 / 146. szám
2 BQEB 1933. júliui 27 Romlott étel-ital, Ha gyomrát elrontja, Fél pohár rT4nMttiH Gyorsan helyrehozza. Bethlen István grófot is kihallgatják a Dréhr üggben. A Dréhr ügyben a budspssti törvényszék vizsgélóbírája elrendelte Bethlen István gróf volt miniszterelnök kihallgatásét. A kormányzó Bethlen litvánt felmentette a hivatali titoktartás kötelezettsége elöl. A budapesti törvényszék vizsgálóbíréja már érin kezesbe is lépett a kaposvári törvényszékkel, ahol Be'hlen István grófot ki fogják hallgatni a legközelebbi napokban. Tizenhat ezer hold termését tette semmivé Heves megyében a Tisza áradása A gazdasági felügyelőség összeállította a víz által okozott károkat. Eger, július 26. A hivatalos jelentések már beszámoltak erről, hogy a Tisza végzetes zöld-áradása elvoaúlő- ban van, a víz lassanként leapad és azoknak a községeknek a feje fölül, amelyeket eddig nem öntött el a víz, elmúlt a veszedelem. Most már a hatóié- goknak csak egy szomorú kötelessége van hátra : öiizeáliítani és felbecsülni azokat a mérhetetlen károkat, amelyeket az egész ország területén okozott az áradás és gondoskodni arról, bogy a gazdákat, akiknek egész esztendei munkáját semmivé tette két hét alatt a Tisza árja, valamiképen megsegítsék. Hsvesmegyében a vármegyei gazdasági felügyelőség már elvégezte ezt a szomorú munkát és az eredmény bizony leiujtő. A hivatalos becslés szerint Poroszló, Ujlőriccfalva, Tiszafüred, örvény, TíszbbzőIIős és Kisköre határában 16 ezer holdat borított víz alá a Tisza. Ez a terület ártér tulajdonképsn, de mindenütt vagy megművelt,bevetett, beültetett föld, vagy rét, amelyről a szénát magával vitte az ár, vagy tönkretette, úgyhogy az idén már nem lehet kaszálni. Az ártéren kívül 320 katasztrá- lis holdat öntőit el a Tisza, a termés természetesen ilt is el- puaztúlt. A 16 ezer holdas óriási területből 450 hold árpa, 170 hold zab, 2850 hold kukorica és 935 hold burgonya, tehát összesen 4405 hold megművelt föld, a többi kaszáló. A nagyobbára eprő birtokok gazdái most kétségbeesve várják, hogy a kormányzat valamilyen módon segítségükre siessen és kedvezményekkel, vagy természetbeni segéllyel próbálja őket megmenteni az áradás szomorú következményeitől. Megindul a külföldi tartozások kérdésének rendezése 3—4 százalékra fogják mérsékelni a kamattételeket. Eger, július 26. ImrédyBéla pénzügyminiszter londoni utjának eredményei mo»t már világosan áttekinthetők. — A londoni tárgyalásokon három fontos kérdésről volt szó; az egyik a népszövetségi kölcsön kamatszolgálata, a máiik a hosszúlejáratú közületi kölcsönök és kötvény kölcsönök kérdése, a harmadik pedig a Stillhalte egyezmény alá eső rövidlejáratu külföldi bankkölcsönök problémája. Ezek közül a magyar városokat, közöttük Egert is, a második kérdés érdekli főkép3n,mert a kölciönök kamatlábának mérséklése jelentős magtakarítást eredményez számukra, különösen, ha a papirdollár-rendelet által már biztosított előnyöket is figyelembe vesszük. A magyar városok élénk figyelemmel kísérik ezeknek a kérdéseknek a rendezését,mert kétségtelen,hogy ez háztartásuk egyensúlyának ingadozását legalább egy időre megszünteti majd. A közületek kölcsöneinek rendezése szorosan összefügg a nép- szövetségi kölcsön kamatszolgálatának revíziójával s az itt kapott engedmények bizonyos tekintetben precedeműl szolgálnak a többi hosszúlejáratú kölcsön kamatszolgálatának rendezésénél. A konferencián Imrédy pénzügyminiszter formális javaslatot nyújtott be aziránt is, hogy a hosszúlejáratú kölciönök rendezése érdekében az érdekelt országok mindegyikében megfelelő szervezet alakuljon s ezek módot adjanak a régóta vajúdó kérdés kölcsönös együttéléssel való rendezésére. Hogy ez a rendezés kényszer- konverzióval, vagy a kamatok kölcsönös beleegyezéssel való leszállításával történhetik-e, ma még nem íudni. Tény, hogy Imrédy javaslatát felvettek a londoni konferenciának az adósságok rendezéséről szőlő egyezmény tervezetébe és megtették az előkészületeket az említett bizottságok megalakítására. Az is tény, hogy a hosszúlejáratú kölcsönök számára a kamatfeltételek ez utóbbi időben lényegesen megváltoztak. A londoni, svájci és párisi piacon ma már 3—4 százalék at általános kamattétel és a végleges rendezés is csak ezen a nívón képzelhető. De még ennek a kamatnak a transzferálása sem lehetséges telj ss összegben. Kézenfekvő, hogy a népszövetségi bölcsön- szolgálatnál megalkotott precedens követésre fog találni az egyéb hosszúlejáratú kölcsönöknél is. A rendezés itt is úgy képzelhető, hogy az első években a hitelezők, az esedékes kamatok helyett czkripszeket kapnának. Vasárnapra hívta össze az egri Honsz. közgyűlését Lukács Gyula dr. hatósági biztos Eger, július 26. Az egri Honsz körűi hónapok óta folyó harc és a kulisszák | mögül kiszivárgott rengeteg hí- j resztaléB, amely az egész város közvéleményét olyan élénken foglalkoztatta, rövidesen tisztázást nyer. Vályi István és társainak feljelentése nyomán, mint ismeretes, a vármegye alispánja és a belügyminiszter avatkozott bele ebbe a dzsungelbe s most már az egész botrány likvidá- j lása Lukács Gyula dr. vármegyei mésodföjegyzö munkája lesz, ekit a miniszter a fölfüggesztett vezetőség helyett hatósági biztosként delegált a Honsz egri csoportjának élére. Lukács Gyula dr. vasárnapra, i julius 30 ra hívta össze a hadi- rokkantak egri csoportját közgyűlésre, amelyen a vizsgálat során felmerült észrevételeket ismerteti és a számadási per lefolytatása végett számvizsgáló bizottságot választat a rokkan lakkal. A városháza nagyterme régen látott olyan izgalmakban bővelkedő, viharos gyűlést, mint a- milyeonek a rokkantak közgyűlése ígérkezik ■ amelyen nyilvánosságra kerülnek azok a dolgok, amik a vizsgálat befejezése után szükségessé tették a csoport vezetőségének felfüggesztését. A Honsz egri csoportjának hatósági biztosa a következő meghívót bocsátotta ki erre a közgyűlésre : A m. bir. Belügyminiszter Ur 143,232—1933/VIII. a. ez. rendeletben reám ruházott jogomnál fogva a Hadirokfcsntak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének egri helyicsoportja közgyűlését a Városháza nagytermébe 1933. julius 30 án vasárnap délelőtt 9 órára összehívom. A közgyűlésre a csoport tagjait ezennel meghívom. Kizárom a közgyűlésről a csoport eddigi tisztikarának és választmányának tagjait, kiknek működési jogát fenti miniszteri rendelet felfüggesztette. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Jegyző és hitelesítők kijelölése. 2. A vizsgálat során felmerült észrevételek ismertetése. 3. A számadási per lefolytatása végett számvizsgáló bi> zottság választása. Eger, 1933. julius 25. Dr. Lukács Gyula vm. II. főjegyző, hatósági biztos. Új törvényjavaslat készül a városok és községek hirdetés-díjszedési jogairól Eger, július 26. A kereskedelmi minisztériumban már hosszabb idő óta foglalkoznak azzal a tervvel, hogy uj törvényjavaslatot terjesztenek a képviselőhöz elé s ebben a tör vényjavaslatb3n ismét szabályozzák a hirdetési jogot. Az előrehaladott stádiumban levő törvényjavaslat szövege értelmében az uccák, terek közterületet alkotnak, ennek értelmében falra- gaszok.hirdetmények elhelyezése, röpcédulák terjesztése csak a községek, városok engedélyezése alapján eszközölhető. A városok szabályrendeletilsg megállapított díjat szedhetnek ezekért a hirdetésekért, vagy esetleg hirdetővállalatukat bérbe is adhatják. A javaslat szövége olyan intézkedéseket is tartalmaz, hogy a magántulajdont képező helyeken kifüggesztett hirdetések után is joga van a községeknek hir-
