Eger - napilap, 1933/2

1933-07-23 / 144. szám

1933. július 23 EGEB 3 Július 31-én összehívják a központi választmányt a hevesmegyei választók névjegyzéke ügyében Eger, július 22. Annek idején hírt edott róla az Eger, hogy a Hevesmegye területén élő orizággyüiéű kép- vi*elővála«ztók névjegyzékét az idén ii összeírják, illetve a már régebben elkészített jegyzéken a szükséges változtatásokat, ki­egészítéseket és törléseket esz­közük. Ezt a munkát még az év első harmadában elvégezték, a mó­dosított jegyzékeket megyeszer- te kifüggesztették, ez esetleges észrevételek miatt. A f lszőlalási határidő a törvényes rentjelke zés értelmében még májúi 31-én lejárt, tehát megjegyzésnek moit már nincs helye a választói név­jegyzékkel kapcsolatban. Értesülésünk szerint a vár­megye alispánja a központi vá­lasztmányt július 31-re hívja össze a hevesmegyei országgyű­lési képviselő választók név­jegyzékének végleges megállapí­tására. A legközelebbi választásokat tehát már az újonnan összeállí­tott névjegyzékkel bonyolítják le Hevesmegyében. A névjegy­zékben szereplő választók szá­ma egyébként nem mutat na gyobb eltérést a régivel ezeacban. Súlyos panaszok az uooák öntözése ellen Csak a középponti útvonalakra kerül víz, a külső városrészeket elborítja a por. Eger, július 22. A kánikulai hőségben újból előtűnnek a városnak ezok a hi­bái, amiken, űgylátszik, nem le hét segít ini. Legalább is a mai rendszer szerint nem. Hiábi épí­tették újra a központi útvonala­kat, a város fölött a meleg na­pok óta vastag porfelhők ter­peszkednek, mert a mellékuccákat és a fontosabb külvárosi útvo­nalakat nem öntözik. Sőt a Széchenyi ucca felső része is rendkívül poros, annyira, hogy bz autóközlekedés által felvert sűrű fövenyben alig lehet léleg- zeni, nem is említve az», hogy baktériumok millióit szívja be az aműgyis levegőtlen városi ember tüdeje. Legnagyobb baj a Caíky Sán­dor, Vörösmarty és Servita uc, cSkon van. Egerben az ú vona­lakon, különösen az előbbi ket­tőn jelentős kocsi, autó és Butóbúszforgelom bonyolódik le s mivel a házak közel varnak az úttesthez, még a szellőztetés is lehetetlen. Naponként hallat­szanak panaszok ez ellen a tűr- hete len állapot ellen. Úgy tudjuk, hogy a városnak két öntözökociija van. Kétség­telen, hogy ez kevés, de ha másként nem, a munkateljesít­mény fokozásával és a munka­idő kitolásával föltétlenül meg kell oldani as uccaöntösés kér­dését. Elvégre a városi polgár­nak, aki adót és pőtadót, víz és egyéb díjakat fizet, nem csupán az a joga, hogy megfulladjon a porbaD, ha véletlenül nem lakik a város középpontjában. Az Uszószövetség át akarja szervezni az úszókerületeket, de kihagyja Egert Miért lesz az »Eger kerület« székhelye Miskolc? Eger, július 22. A vidék uszősportjának fej­lesztése érdekében 1920 őta már kétszer szervezték át a vidéki uszókerületeket s ez az átszer vezés mindig uj életet és lendü­letet vitt ez ország uszőiportjá- ba. A M gyár Uszószövetség társelnöke, Béldy Alajos most újabb, nagyszabású tervezetet dolgozott ki egy ilyen átszerve­zésre, amely a jövő év januárjá­ban lenne aktuálissá. A tervezet célja az,hogy a már elsőrendű sportuszodákkal ren­delkező városok uszóifjuságának megmozgatásában és irányításá­ban szervezésileg elhatárolják a minőséget a mennyiségtől. B-ldy szerint az uszóiehetsé- gek előretörése a tömegek meg­mozdulását háttérbe szorította és az eredeti szervezés alapján remélt utánpótlás lassanként ki­apadt. Az ifjúság az egyes ke­rületekben egyenlőtlenül fejlő­dött, a tehetségek előretörése és ennek folytán érvényaiülhetősé- gük érdekében szükséges prog ramm lebonyolítása háttérbe szo­rította a tömegnevelés lehetősé­gét és így végső fokon bekövet­kezett a vidéki tömegeknek visz- szaesése nemcsak mennyiségben, de minőségben is. A tervezett átszervezés az ed­digi öt kerületet báromba vonja ■ mindegyik kerületben négy­négy körzettel. Azt gondolhaná mi., der ki, hogy Eger, mint az egéiz cronkaország legjelentő­sebb űszőközpontja, egész üsző- generációk nevelője súlyához mért szerepet kap ebbau az át­szervezésben és székhelye lesz egyik vidéki kerületnek. Ahelyett meglepetéssel kellett tudomásul vennünk, hogy egyik kerület, amelynek neve; Eger kerület, Miskolc székhellyel ala­kúi meg. Nem tudjuk megma­gyarázni, hogy a Magyar Úszó- szövetség miért ekarja éppen ezt a várost, ahonnan a magyar űszősport legkitűnőbb nevei in­dultak el, túlzás nélkül mondhat­juk a világhírnév felé, háttérbe szorítani Miskolccal szemben, ahonnan tudomásunk szerint még egy harmadrendű ű-zőgár- da sem került ki. A tervezet szerint a kerületi székhely a kerületeknek nem­csak adminisztrációs központja lesz, hanem a kerületi vezetőség adja az ioiciaiivákat is az új uszőgeneráciő neveléséhez, ezt pedig, anélkül, hogy bárkit is meg akarnánk bántani, Misko’c­Ne kísérletezzen h maradjon a rég bevált FLY-TOX ROVARIRTÓ használatánál. | Mindenütt kapható | ről nem tudjuk elképzelni. Arról a városról, amely magának nem tudott felnevelni egy űizőgárdát és abban a sportágban még át- lagos eredményt nem tudott pro­dukálni, nem lehet feltételezni, hogy az egész országrész üsző- sportját egészséges irányban ve­zetni és irányítani képes legyen. Ennek a meggondolásnak alap­ján még bántőbb ez a mellőzés, amelyben a terv kidolgozói Egert részesítették és próbálják jelen­tőségét megnyirbálni. Egy vidéki kiskereskedő naplójából Eger, július 22. ... Reggel 6 óra. Sarki Péter jámbor fűtzar- és vegyeskeres­kedő kinyitja piactéri üzletét. Elkomorodva konstatálja, mit álmodott mára szemben lévő kollégája a rézgálio és raffia új árának kiírását illetőleg, aztán sóhajtva nyúl ő is a krétához. Közben a tanuló a megfelelő vizes-nyolcasok felrajzolása után tisztára kisöpri az üzletet; jö­hetnek a vevők. Ó, nem is kell soká az elsőre várni. Terebélyes kofaasszony döcög be: Ugyan tessen mán felváltani ezt a két- pengőst, az egéiz piacon nem tudok vele boldogulni. De kraj- cáros is legyék közte! Alighogy a tranzakció lebonyolódik, jói- öltözött uriasszoay jön be egy falusi nénivel. Ugy-e megengedi kedves Sarki úr, hogy lemérjük ezt a kis vajat? — susogja bá­josan őnagysága. — Mennyi? 82 deka az sok nekem. Lesz szíves a zsebkését, hogy ketté­vághassuk ! 48-szor 1.80 menDyi is az? Kérnék egy kis tiszta papirt rátenni a vajra. Abból a fehérből ot», fiacskám! így ni. 86 fillért tetszik mondani ? Ejnye, ejnye. Ugyan legyen oly jó 6 fillért kölcsönözni, Sarki űr, el­fogyott az 8prőm. Holnap be­adom. Köszönöm! Legyünk igazságosak: a har­madiknak befutó legény valóban vevőszándőkkal jön. Cipőboxo) kér, de Móllpaazta legyen. Hogy az, 24 fillér? Nálunk otthon a »Szövet* be hűtzá aggyák ! Da bizony hogy ezt a fajtát 1 Nem, nem kell a másikból, múltkor is az áDgyom cipője egészen össze- repedt tűle. Aggyá az űr húszé eztei! Ilyenformán indul meg nepon- ta a kis bolt forgalma, legfel­jebb a sorrendben lesz egy kis vállozás. Holnap talán a palán­ta vásárláshoz kér őnagysága egy kis keménypapírt, de vesz V* kg gerstlit, meg 2 doboz gyu­fát is: írja be kérem! — Csak egy méter spárgát tesseu adni a zsákomat bekötni, teccik tudni, itt szoktam mindig vásárolni a sőt, maga cukrot — szól a szom­széd falubeli tejeskocsis. — Hogy egy negyedliter spiritusz magá­nál, kérem? Micsoda, 25 fillér 1 Nem kell! Megyek a Weiszhez, ott 24 ért kapom! ... Aki nincsen benne, túlzás­nak véli ezt a kis jelenet sort, ami pedig így folyik le több­kevesebb változatossággal min- dennep. A detailis’ának jőide- geinek kell lenni, igaz, hogy 25 év őta megszokhatta már, hogy nem mind arany, ami fénylik, nem mindenki vevő, aki bejön a boltba s aki vesz is, nem mind h gy o t, mondjuk 50 fillért. No de azért sok kicsi sokra megy, estig össze lehetne árulni vala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom