Eger - napilap, 1933/2
1933-12-24 / 245. szám
4 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1933. december 24. Egy egri ezredes figyelmen kívül hagyott bejelentése 1917-ben megelőzte volna a kommün kitörését Eger, december 23. Sokizor egészen jelentéktelennek lőtczó dalgok voltak előidézői a história nagy, 8oridöotö eaeiményeinek. Az oknyossozó történelem tanuiSga szériát a kor- tfinak közül gyakran akadtak, akik előre felemelték aggódó szavukat egy-egy akkor msg majdnem ismeretlen ezacaéiyiség veszedelmes ténykedése ellen, de az éllsm és társadalom nem hallgatott a figyelmeztetésre. C*ak akkor látták ba, meanyire megokolt volt az intelem,mikor már minden késő volt, mert bekövetkezett a katasztrófa. Így történt ez 1917 ben i*. Milasbin Korúéi egri ny. ezredes akkor mint a 10. honvéd- j gyalogezred századosa, elszánt lélekke1, vakmerő utakon és véres kalandokon át szökött haza a szibériai Tomsek város fogoly ■ táborából Migyarorizégba. 1917 augusztus elsején indult el és december 26.-án több oldalas beadványt intézett értékes tapasztalatairól Budagesten a m. bír. honvédelmi minisztérium 1. A., osztályához. Elöltünk fekszik a beadvány másolata, melyből idézzük a feöva.kező&et: Tomiikban 1917. március közepétől Kun BJ1< 21. honvédgyalogezredbeli zászlós, Seidler Ernő 31. h. gy. e. főhadaagy, dr. Reiner Károly, dr. Münich Ferenc, dr. Kaufmann Ármin, Szilágyi Ignác és még néhány magyar liszt állandóan rásztvetí az orosz forradalmi mozgalmakban és tüntetésekben. Kun Béla gyakran beszedet is mondott a n^pgyűléseken. Betződét így fejezte be mindig: •Le a Habsburgokkal! Le at uralkodókkal.« Ágaiéban olyan ellenségei voltak Magyarországnak, bogy Kun Bélát és társait megérkezésük alkalmival a határon azonnal le artőztatni és és mint hazaárulőkat hadbíróság elé állítani kérem.« A beadvány ma is ott van a honvédéi ni minisztérium irattárában, de Kun B láékat nem fogta el senki a hUároj. Tudjuk, mi lett Kun Bélából. Tudjuk, hogy Seidler főhadnagy vörös rendőrfőnök volt a kommunisták rémuralma idején Budapesten. Pedig talán más lett volna a magyar történelem 1918- ban, ha a minisztérium egysze rű tudomásúlvétel helyett kellő figyelemben részesíti egy százados beadványát és figyelmeztetését Kun Baláék aknamunkádról. Húsz esztendős jubileumát ünnepli az egri Uránia mozgó E^er, december 23. A teclmika hőskorát éljük ma, szokták mondani s a mai nemzedék el sem tudja képzelni az életet rádió, telefon, mozi stb. nélkül. Különösen a mozi, a régi színháznak ez az erős versenytársa az az intézmény, amely a tömegek kultúrájának fejlesztésében nagy szerepet kapott a maga szinte korlátlan eszközeivel és lehetőségeivel. Úgy érezzük, el kellett mondanunk ezeket, amikor meg akarunk emlékezni arról, hogy Egerben 20 éves jubileumát üli az Uránia Moz- góképszinház, két évtizeden keresztül szolgálván a kultúrát és az egri közönség szórakoztatását. Az egri Urániát 1913-ban alapította négy tisztes és nagytekintélyű helybeli iparos: Kalmár Gáspár cukorkagyáros és cukrász, Strausz Sándor mészáros, ipartestületi elnök, Tóth Ágoston szappanos és Károly János mézeskalácsos. Az alapítók közül már csak ketten érték meg életben a húszéves jubileumot. Az egri Uránia, már alapítása idején egyike volt a legnagyobb és legszebb vidéki moziknak. Azóta is a technika fejlődésével haladt úgy, hogy ma is a legmodernebb színvonalon áll. A legelső volt a vidéki mozik között, amely annak idején áldozatok árán bevezette a hangos filmet. Munkatársunk felkereste a húszéves egri Uránia igazgatóit, akik kérésünkre szíves készséggel bo- csájtották rendelkezésünkre a lepergett két évtized adatait, amelyekből különösen érdemesnek tartjuk megemlíteni a következőket: Az Uránia az elmúlt húsz éven át szeretettel, odaadással szolgálta közönségét. Sem áldozatot, sem fáradságot nem kímélve mindig a legjobbat és a legszebbet igyekezett nyújtani. Nemcsak az üzleti vállalkozás érdeke vezette az irányításban a tulajdonosokat, hanem állandóan szemük előtt lebegtek azok a magasabb érdekű kívánalmak, amelyeknek teljesítése és betartása ebben a történelmi levegőjű városban ilyen intézmények vezetésénél a kötelesség mellett tisztes tradíció is. A bazaflság számos szép gesztusa közül álljon itt csak annyi, hogy az Uránia indította meg az első mozgalmat az egri hősök emlékművének felállítására, amikor az Emden német cirkáló véres époszát megörökítő film teljes bevételét, kb. 1200 pengőt, felajánlotta a magasztos célra. Szociális téren is kivette részét a segítés társadalmi munkájából. A részben kötelező havi adakozások nagy összege mellett, évente egy- egy előadás jövedelmét adja át a Napközi Otthonnak. A siketnéma intézet növendékeinek ingyenes helyeket biztosít a megfelelő előadásokon, de sok esetben állott rendelkezésére jelentős áldozatokkal számos közérdekű intézménynek, vallásos, hazafias, kulturális társadalmi akcióknak. Szeretnénk megemlíteni azokat az aránytalan közterheket, amelyeknek bizonysága szerint kétségtelen, hogy minden más intézménynél jobban megterhelik a különadókkal és díjakkal a mozit, de ezt talán ne is említsük, nezavarjuk az ünnepi hangulat örömét. Csak néhány nagy vonásban ismertettük itt az Uránia munkásságát és érdemeit. Csak azt kívánjuk még megemlíteni, hogy a műsor összeállításánál mindenkor figyelemmel voltak az egri közönség kényes igényeire és a filmtermés les javát | állították műsorukba, sokszor egyi- dőben a fővárosi nagymozikkal. A harmadik évtized megnyitója, az új, hatalmas magyar-film: a Rákóczl-indúló lesz, amely most aratja sikereit a pesti színházakban. Az elmúlt húszév mérlegét felállítva, bátran mondhatjuk, hogy nagy anyagi hasznot nem mutat fel a két évtized aratása, de ezzel szem, ben a közönség őszinte szeretete- megbecsülése, elismerése és ragaszkodása legyen ellensúlyozója a mérleg anyagi oldalának. 380 család részesült adományban a Szegéngondozó Nővérek karácsonyfa-ünnepélyén A Szegénygoadózó Nővérek zárdája áthatva a kriiziuii gondolat maguztoaiágátöl, lélekemelő karácionyfa ücnepélyt rendezatt ma, amelynek keretébe'* 380 ca Hdot latoit el «^o Hiányokkal. Egy-egy család Va kilő bú«t, *1/4 kilo kalácsot ét apró •ütemfinyt kspo t a Szegény- gondozó Nővérektől. A karácsonyra alatt P. Fidél tartott ma- gi*«*4rny«lfi8Ű iinrtppi beszédet. Egy szerencsétlenül jtírt egri uasutas özuegyének káluáriája Eger, december 23. Jelentette annak idején az Eger, hogy a Polgári Lövésztársulat lövöldéjében ez év július elsején Kupái Miklós Máv fűtőházi lakatosmester halálos szerencsétlenség áldozata lett. Kupái többedmagával gyakorolt a lövöldében, ahol éppen Sem- perger József műszaki altiszten volt a lövés sora, Kupái pedig a céltáblánál mutatta a találatokat. Kupainak minden három lövés után ki kellett emelkednie fedett helyéről, hogy a találatokat mutassa. Semperger két lövése után azonban hosszabb szünet következett s s Kupái azt gondolva, hogy barátja befejezte a lövést, felemelkedett. Ebben a pillanatban dörrent el a harmadik lövés és a golyó Kupái Miklóst fején találta, úgy, hogy rövid idő alatt kiszenvedett. Az ügyészség a lefolytatott nyomozás után megszüntető határoza- | tot hozott ebben az ügyben, megállapítván, hogy gondatlanság nem történt. És itt kezdődik Kupái Miklós özvegyének és négy árvájának kálváriája. Nyugdíjat nem kap az asszony, mert az elhalt férj még nem szolgálta le egészen a nyugdíjra jogosító tiz és fél esztendőt, a Máv takarék és segély szövetkezetétől pedig ezért nem kapott semmit az özvegy, mert azzal érveltek, hogy Kupáit nem szolgálatban érte szerencsétlenség, hanem önként vett részt a lövészeten. Ugyanilyen indokolással utasította el a Máv igazgatósága az özvegy nyugdíj, majd kegydíj kérelmét is. Most itt áll az özvegy négy gyermekével, minden kereset nélkül. Mióta férje meghalt, a Máv egy fillért sem fizetett neki s eddig csak a szomszédok jószívűsége támogatta az elárvult családot, amelynek feje nem passzióból és nem saját jószántából vett részt a lövészeten. Éppen azért méltányos vol- , na, ha a Máv, mérlegelve ezt a körülményt, segítséget nyújtana a nyomorba jutott, négy gyermekes özvegynek. Budapestet kristály-detektoros készüléken antenna nélkül is veheti. Komplett készülék 15P. LUSZTIG. * A rádiógyárak összes ujdon ságai képviselete. Raktáron: Standard, Philips, Orion, Telefongyár stb. Előnyös feltételek, csere. Lusz- tig Sándornál * A több évtizedes múltú Ditmar-gyár készítménye, a Maxim lámpa világítása csak egytized részébe kerül a villanyvilágításnak, ellenben a fénye még ennél is szebb. Derűs, fényes téli estéket szerez, húsz óráig világít egy liter petróleummal. A Maxim-lámpákat Ardó József (Budapest VI., Vilmos császár út 43.) jólismert szaküzlete hozza forgalomba kényelmes részletfizetés mellett és szívesen szolgál olvasóinknak díjmentes ismertetővel és képes árjegyzékkel. * 1934-iki naptárak már kaphatók a Sajtószövetkezetben. Alacskai-Kondótelep szénnél kellemesen fűthet, mert kő-, pór-, pala- és troszka- mentes, fahamuhoz hasonló kevés hamuja van, szagtalan, nem kormoz, magas kaloriás. Égésmeleg (kalometerrel meghatározva) . . . (1213 valoria. Fütőérték (égésmelegből számítva) ...... 3867 valoria. Házhoz szállítva q-Ja P 2*60. Készpénz vételnél árengedmény. MEGRENDELŐ HELYEK: Kulcsár könyvkötészet Széchenyi ucca 7. sz. — Túró Ilonná papirüzlet. — Rapcsányi L. füszerüzlet, Vörösmarty u. 35. sz. — Stokker Béla fűszerüzlet. — Kulcsár Gábor szénnagykereskedő.
