Eger - napilap, 1933/2

1933-12-12 / 234. szám

2 EGER-GYÖNGYŐSI ÚJSÁG 1983. deoambar 12. megfellebbezték a gyöngyösi szeszfőzdére uonatkozó képuiselő- testületi határozatot Gyöngyös, december 11. Lmsretesek azok a harcok, amelyek a volt gyöngyösi, vá­rosi szeszfőző engedélyezése kö­rül keletkeztek a gazdák és a képviselőtestület között, mikor a városi közgyűlés várat'anul a gazdák érdekeivel ellenkezően döntve Hajdú DszaSnek adta oda a szeszfőzdét. A gazdák természetesen nem nyugodtak bsle ebbe a döntésbe ■ mint jelentettük, elhatároztak, hogy megfellebbezik a képvise­lőtestület döntését. Most ba is adták a fellebbezést, még pedig kettőt egyezerre; az egyiket a képviselőtestület összes gazda- tagjainak aláírásával, a másikat pedig Vértes Jakab nyújtotta be a vármegye alispánjához. Mind­két fellebbezés a képviselőtestü­let határozatának megváltozta­tását és a szeszfőzdének Vértes J kab számára való odaítéléséi kéri. A vidéki városok állásfoglalása a kedvezményes budapesti utazások ellen Eger, december 11. A vidék iparát és keraikedel- mát érzékenyen ériaii, hogy a Miv csaknem állendóiiioHa a kedvezményes budpasti utazá­sokat. A kedvezmények ellen ed­dig csak az ipari és kereskedel­mi érdekeltségek tiltakoztak, de most már a törvényhatóságok és városok is állást fogainak ebben az ügyben. Szöged átiratot intézett Heves vármegyéhez ős Eger városá­hoz is ebben az ügyben* ugyan­akkor az ország valamennyi vá­rosát és törvényhatóságát fel­hívta, hogy tiltakozzék a buda­pesti kedvezményes utazások rendszeresítése ellen. Sürgősen meg kell kezdeni a falvak határában a tagosítást Eger, december 11. A magyar falunak sok más gazdasági baj és válság mellett egyik égető problémája a hatá­rok tagosítása, amelynek jőve- delemfokoző hatását sehogyan sem akarják felismerni s ezért folytonosan szüneteltetik. Míg Auiztriában, amely elsősorban ipari állas;, a tagosítás keresz­tülvitele rendszeresen folyik, ná­lunk ezzel a kérdéssel nem tö­rődnek túlságosan. Az eddig nehéz munkával megindított tagosítások megáll­tak és most kifejezetten mező- gazdasági országunkban o*t tar­tunk, hogy s tagosítás propa­gálásáról keli gondoskodnunk. A tagosítások m gkidúlás nak akadálya, hogy azok ügyének három gazdája van: a pénz­ügy-, földmívalésügy • ős az igaz- ságügy miniszt irium. Sürgős szük­ség van tehát az egységesítésre, amit a jelenlegi viszonyok kö­zött kormánybiztos uíján lehetne könnyen elérni. Kormányprog­rammá kell tenni a tagolást, mert a mi szegény országunk­ban ezükség van erre a jövede­lemforrásra, ami a tagosítás vég rehajtásával járna. Törvényjavaslat készül a vidéki szállodák talpraállitasara Eger, december 11. A jövő év elején terjeszti a keifeskedelemögyi miniszter a parlament elő azt a törvényja­vaslatot, amely felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy megfelelő keretek között önzé­sén ötmillió pengő ingó-jelzálog­kölcsön nyújtásával talpraállít­sa és életképessé tegye a vidéki szállodákat. A törvényjavaslat megszer­kesztésével Fé8zl Józsefet, a ké­kesitől Kékes-szálló igazgató­ját bízták meg, aki egyik leg­kiválóbb szakértője a magyar idegenforgalomnak. A terv az, hogy mindenütt a városok garanciája mellett nyújt­ják a kölcsönt és a várót, vala­mint az idegenforgalmi tanács ügyal fel arra, hogy a kölcsönt helyesen használják fel. (Zizeshonvéc> est gyöngyösön. Szombaton este 9 órakor tar­tották meg Gyöngyösön a Bruok- ner nagytermében a 10 ea hon­védek műsoros estjét, gazdag és értékes programmal. Az est meg­nyitó beszédét Halmay Béla miskolci h. polgármester tartotta, aki a bajtársi összetartozásról mondott mély gondolatokat, majd Sátrán Géza altábornagy tartóit előadást. Sikerült zeneszámok m és szavalatok tarkították a mű sort, amely után Bariska Mihály mondott záróbeszédet. Az ünnepségen közreműköd­tek Sassy Iringó gordonkamű­vész, Tarait! György, Domonkos Irma, Weisz László és a Gyön­gyösi Katolikus Dalkör is. „A magyar laj arcának legjellegzetesebb vonása a vitézség“ Eger város vitézeinek első nyilvános ünnepélyes értekezlete. Eger város vitézei szombaton tartották első zyilvános ünnepé­lyes értekezletüket az Egri Ka­tolikus Lagény6gylet dísztermé­ben. Eddig is minden esztendő­ben megünnepelték a kormány­zónak, a magyar vitézek főka­pitányának névnapját, ez alka­lommal azonban a nagy közön­séget is meghívták a sikerült műsorú ünnepségre. A »Dobó István« 14. honvéd­gyalogezred zenekarának finom kidolgozású zeneszáma után vi­téz Jávor Ernő, Eger város vi­tézi hadnagya olvasta fel len­dületes évi beszámolóját, majd dr. Holik Sámuel teológiai tanár mondott ünnepi beszédet. A ma­gyar nemzet — mondotta többek közt — elrendelése és világtör­ténelmi kategóriája szerint vér­tanú nemzet. De akiket az Isten a vértanúi hivatásra szóul, azok­nak erőt is ad, így kente fel a magyarságot a hősiesség olajá­val. Sokat vizsgáltam a magyar faj lelki arcát, hogy legjellem­zőbb vonásait megtaláljam. Fel­leltem az áhítatot!, mert a magyar mindig valláson nép volt. Da vallásában megmaradt bizonyos realista józanságnál. Szentjei sem extatikui, áifínomult lények, ha­nem földön járó embsrek. A mű­vészet, tudomány s»m jellegzetes vonása a facias HuGgaricának. A tudomány alapjait nem nálunk helyezték le s a művészetek uj feif j«sé*i formáit sem mi gon­doltuk el. Az egyetlen jellemző vonása népünknek a hősi tem­peramentum. A magyar ember szereti a harcot. Nem azért, mint­ha verekedő természetű volna, hsnea mert nem fél a haláltól. Életét vagy ingyen adja, vagy sehogyansem, mert vérében az igazság bíbora van elkeverve. Nagyhatású beszédében kö­szöntőt mondott a kormányzóra, aki meghordozta a magyar vi­tézséget a tengerek ködében s a nemzet haj ját erős kézzel viszi a szebb jövő falé; majd a vitézek feladatait ismertette. A vitézi rendnek kell átformálni a magyar életet, fiiébreszteni a közönyből a lelkeket, mert ott tartunk már, hogy elmondhat­juk Madame Hollandnak, a gi- ronditták vezérének szavait: El kell vesznünk, áldozatai lettünk a tisztességes emberek gyenge­ségének. Középkori lovagokként kdl küzdeni a sírért, ahová há­rom és félmillió testvérünket te- ■ mették. Az ünnepély műsorának to­vábbi részében Jávor György bájos harmonikaazölója, Szent- györgyi Tibor bátor szavalata, Seentgyörgyi Baba és itj. Ka- kuk Jenő formás táncai a a Kristóf apródcser készek pompá­san fegyelmezett ezavalókorusa gyönyörködtették a közönséget. Az ünnepségei a honvéd zene­kar friss ütemű indulója fejez­te be. Négy községben 1600 gazda termelői kartellbe tömörült Eger, december 11. | Régen hangoztatott jelsző a gazdatár$ada!omban,hogy a kar­tellek túlkapásai ellen a gazdák­nak is azzal kellene válaszol- niok, hogy megalakítják a ter­melői kartellt. Ennek az elgon­dolásnak igyekezik érvényt sze­rezni Rubovszky György maző- tSrkányi r. katolikus tanító, aki eddig négy községben 1600 gaz­dát szervezett meg. A gszdakar- teli célja: bogy a termelő maga értékesítse dolgait, kikapcsolva azt a közvetítést, emeiy az ára­kat lenyomni igyekszik és min­den hasznot magának akar meg­szerezni. Mezötárkányban, Besenyőtel­ken, Kömlőn és Titzanánán ala­kult meg eddig a gazdakariel, amely főkép állatok értékesíté­sével ért el nagyon figyelemre­méltó eredményeket, mert ugyan­akkor, amikor a közvetítő ke­reskedelem 40—45 filléren kilo- gramoakécti árakat fizetett, a gazdakartell 70—75 fillért ért el. A környékbeli községekben igen nagy az érdeklődés, de bi­zonyos oldalról minden módon el akarják gáncsolni a mozgal­mat, de most már hasztalanul, mert s gazdák meggyőződtek a gazdakartell hasznos voltáról. — Az idő. A Meteorologiai Inté­zet jelenti ma déli 12 órakor: A hideg némi gyengülése, további havazás várható. Egerben a hő­mérséklet maximuma —13'3 C fok, minimuma —146 C fok, talajmenti hőmérséklet —16 8 C fok volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom