Eger - napilap, 1933/2

1933-12-10 / 233. szám

2 EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1933. december 10, XI. Pius pápa apostoli áldását küldte egy egri tanítóképző intézeti tanárnak Eger, december 9. A magyar könyvpiacon nagy érdeklődéit keltett egy egri ér­seki tanítóképző intézeti tanáré­nak, vitéz Málnáéi Ödönnek tör­ténelmi műve, amdy gróf Csáky Imre bíbornok életét és korát rajzolja meg nagy tudományoi készültséggel. A szerző meg­küldte könyvét XI Piuspápának is és a pápai udvarból most a kővetkező levelet kepta : Igen Tisztelt Uram! Munkádhoz mért nagyrabe­csüléssel hozom tudomásodra, hogy könyvedé*, melynek címe: »Gróf C*áky Imre bíbornok stb. . . .« Szentiéges Atyánk elismeréssel vette. Óizentsége, — szívből kí­vánva tudományos munkássá­godnak, melyre képességedet és erődet szenteled, vallási és társedalsii téren való érvénye­sülését, — az isteni kegyelem zálogául apostoli áldásában ré­szesít. Egyben a magam részéről vagyok hasonló megbecsülés­sel és állandó hajlammal Pacelli Jenő sk. bíbornok. Tizenhét ajánlat érkezett az egri polgári fiúiskola telekrendezési és csatornázási Eger, december 9. Az egri állami polgári fiúiskola telekrendezését, vízvezetéki és csatornázási munkálatait annak idején nem végezték el s az államépítéizeti hivatal nemrég hirdetett versenytárgyalást ezek­re a munkálatokra s az ajánlatok feldolgozásával most készültek el. Eszerint 17 vállalkozó pályázott a munkálatok elvégzésére, még­pedig túlnyomóan egri cégek, akik részletmunkák vállaláséra munkálataira adták be főkép ajánlataikat. Az egri cégek közül Takács József, Seáss Béla, Márkus Béla és János, Zachár Ferenc, Sár es Gy. Lajos, Miklós Gyule, Gönczy Pál, Jakab Testvérek, Joó Gyula ős Wdgner József pályáztak a munkálatokra, amelyeket való­színűleg a tavasz folyamán vé­geznek el. Az ajánlatok fölötti döoiést rövidesen megejti az áilamépítészeti hivatal. Székházat épít Gyöngyösön a Nemzeti Bank fiókja Gyöngyös, december 9. A Nemzeti Bank gyöngyösi fiófaintézetének helységbérlete a Tűzoltó pilótában a jövő év no­vemberében lejár. A bérletet nem fogják meghosszabbítani mert az intézet valószínűleg rö­videsen saját székházába köl­tözik át. Erre vallanak azok a megbízható forgásból nyert ér­A páratlan gyógyerö, ami az Igmandi I-ban rejlik, évezredek óta föld gyomrában érik! tesüléseias, ama-y «k a ban« te­lekvásárlásával kapcsolatosak. Úgy tudjuk, hogy először a postapalotával szemben levő Vajda-telket szándékoztak meg­venni, de a tárgyalások nem vezettek eredményre. Pár nap­pal ezelőtt a Tévén ház rt.-töl vettek telket • ennek telekkönyvi átírása már folyamatban is van. A Nemzeti Bank küszöbön ál­ló építkezése örvendetes, mert ezzel munkaalkalmat nyújt a gyöngyösi iparosságnak, de a városra nézve is előnyös, mert az így felszabaduló helyiségek révén egészséges átcsoportosí­tást végezhet az snyavfiroehá- zán összezsúfolt hivatalokkal bopcsolatb !o. Paráőfüröőn szabadtéri füröőt építenek a tauasz folyamán Párád, december 9. (Sóját tudósítónktól.) Amilyen országos hírű és köz­kedvelt fürdő volt Párád a múlt században, a höborű óta, — né­hány esztendőt kivéve, — oly<n mértékben kezdték elhanyagolni ezt a gyönyörű fekvésű, csendes ős győgyszempontből is kiváló fürdőhelyet. Ennek a kisebb mér­tékű látogatottságnak részt) n a divat változása volt ez oka, amely hangos éa modern szórakozási lehetőségekkel kecsegtető üdülő­helyekre vitte a közönséget, részben pedig az is, hogy Párád már nem tudott versenyezni az újabb kelem, minden kényelem­mel felszerelt fürdőkkel. A Nemzeti Közművelődési Ala­pítvány, amely a Károlyi Mihály tulajdonában volt fürdőt is ke­zelésbe vette, mindent elkövetett, hogy Parádot versenyképessé tegye, különösen az egyre na­gyobb konkurrenciát jelentő Mátrával szemben a legutóbb már vízvezetékkel is felszerelte a fürdfit M'i-t ui’bb «n^d^r-i záláii tervei dolgoztak ki ismét és elhatározták, hogy Párádon szabadtéri fürdőt építenek. A fürdő építésére a Közmű­velődési alapítvány most hirde­tett tervpályázatot, amdy jan. l én jár le. Úgy tervezik, hogy a szabadtéri fürdőt még a ta­vasz folyamán megépítik s ez a szezon megkezdésekor már ké­szen várja a nyaraló közönsé­get. Meghűlés el-, ső jeleinél és- fájdalmaknál Aspirin-Tableffák a va- : a Gyógyszertárban kapható! Záróbeszéd a 10-es honvéd esten. Mondotta vitéz Subik Károly a 10 es honvédek volt tábori papja. Ki véres harcokban élén állott a 10-es ezrednek, — annyi győ­zelemnek vitézlő szerzője,— régi ezredparancsnokunk ma este ki- állott itt Önök eléb?, hogy ma­gyar szivüket ékes szavával épp­úgy hatalmába ejtse, mint egy­koron rohammal bevette a N^gy- magyaros hegyet elvesztett Er­délyben. Előadásából, — hiszem, megértették, mi volt a világhá­borúban a 10-es honvéd; de — a hálát is szivükbe véshették. A hálát, mely feltétele a nemzeti feltámadásnak és az Önök által is annyira sóvárgott jobb, bol­dogabb világnak. Azt a hálát, mely nemcsak tiszteletre, de ál­dozatra is inti Önöket a rokkant 10-esekkel, a 10 es honvédek öz­vegyeivel ős árváival szemben, Honvédek voltunk, királyi hon­védek ! Nem méltatlan unokái ama halhatatlanoknak, kiket Pe­tőfi Sándor imigyen énekelt meg : »Isten után legszebb éa legszen­tebb név a honvéd nevezet*. . . »Honvéd vagyok; mikor nevemet kimondom,— mi tag-.dás benne, — egy kis büszkeségnek ragyo­gó szikrája szökken a szemem­be.« 10 es honvédek voltunk a nagy világháborúban. Rólunk dalolta minden fia, lánya ennek az or­szágnak: Nincsen párja, hogy is volna párja a miskolci 10 es honvéd bakának. Mi voltunk azok, kikről szólta nóta: Károly király szereti, a csatában sze­mélyesen vezeti. Galícia síkján, Oroszország ki­etlen homokján, Erdély havasain és ez olasz hegyek égbenyulő ormán éveken át néztünk szem­be a halállal. Bakancsunk, ru­hánk rongyolődott, szakadozott rólunk; fáztunk, éheztünk, szom­jaztunk, nem egyszer a poklok minden kínját is végigszenved­tük, de eskünket, a koronás ki­rálynak tett honvéd-esküt soha I nem feled üs, az ellenség elől gyáván soha, de soha meg nem futamod uok. A zászlóhoz való hűségünknek némaságában is hangos bizonysága: minden csa­tánk helyén szerteszórt sírke­reszteknek száza és száza.. . Hazát, hont védelmeztünk négy hosszú esztendőn át ■ benne az Öüök kenyerét is, kinek földjét, házát, tiszta nyoszolyáját, ál­muknak nyugalmát. S hogy a világháborúban ellenség fegy­verrel kezében ide be nem tette lábát, ebben részünk volt ne­künk is, öreg honvédeknek. S hogy Öaök ma este díszes öltö­zetben itt együttlehelnek, — ezt is nekünk köszönhetik, a régi 10-eseknek! Félembsröltője már annak, hogy utoljára végigviharzott a csatamezőkön a 10-es honvédek romhamkiáltás8, félelmetes rs j ta­rajtája. A gépfegyver megszűnt ellenséges sorban rendeket ka­szálni. Az ágyú már nem böm­böl ; újra hang lett belőle. Hir­deti a hitet, remény), feltáma­dást ■ az életet szolgálja. Elpi­hent a zászló; oktalan állat szö­vi hálójával körül foszladoző i selymét s millió és millió szál- j lal jegyzi rfija a 10-es honvédek i számtalan győzelmét. Tizenöt esztendeje fojtogatja I immár, tépi, marja, halálra kí- I nozza a nemzet lelkét a triano- i ni béke, mslynek szerzésében a i 10-es honvédnek nem volt sam- mi része. S a bsgöngyölt zászló tpedve várja az új 10 es hon­védet, ki a rajta-rajtához nyelét kemény kezéba ragadja és Ma­gyarországot, mindnyájunknak álmát, szívünk boldogságát új­ból visszaadja. Hálát kérünk Önöktől mi, öreg honvédek. Hálából nevel­jék fiaikat 10 es hondvédnek, kirőiybüségben, erős hazaszere­tetben, hogy, — ha üt az óra harci riadóra, — az új 10 es honvédek velünk öregekkel tü­zes 10 es lélekkel törjenek ro­hamra a bonvédjelazóval Ma­gyarországért előre, előre!

Next

/
Oldalképek
Tartalom