Eger - napilap, 1933/2
1933-07-16 / 140. szám
1933. július 16. E6EH 3 ASP tabletták beváltak a nieqliüiés első jeleinél és fejfájásnál sem lehet ellere, mert itt nin- cienek gátak . . . Bábolnánál átizakadt a töltés és hogy moit már sei fog történni, — emberi elme nem tudja kiszámítani. Ha apadni fog a Tisza, akkor nem lesz nagyobb baj, csak ennek a hétezer holdnak a g zdái lettek koldusok erre az esztendőre. Ha tovább tart az áradás, újabb százak és szá- zak kenyerét nyeli el a víz. * Nincs jobb házi barát az »Igmándi« víznél, azért legyen minden háztartásban kéznél! _umuaLi N agyarányú karácsonyi vásárt rendez az egri kézműves iparosság v Eger, július 15. Talán egyetlen magyar város sem dicsekedhet annyi kiváló, szakmájában teljes tudással rendelkező iparossal, mint Eger. Az ittsri kézművesek munkái olyan értékkel bírnak, hogy azok mintául vannak kiállítva az ország illetékes helyein és faktorainál. Es ennek ellenére vaLhpgyan közönségünk még sem ismeri őket kellőképen ■ nagyon sok esetben sokkal értéktelenebb silányabb, drágább iparcikkeket vásárol idegenből. Ennek egyik oka feltétlenül ott keresendő, hogy at utóbbi években városunkban semminemű kiállítás, vásár nem volt, nem úgy mint más városokban s így iparosainknak nem állt módjukban versenyképességeiket megmutatni. Az Ipartestület legutóbbi ülésén foglalkozott e nagy horderejű kérdéssel s elhatározta, hogy mir ez év végén karácsonyra ipari vásárt rendet, amelyen a közönségnek módjában lesz nemciak meggyőződni az egri ipari termékek jóságáról és szépségéről, de alkalma lesz szükségleteit is megfelelően és olcsón beszerezni. A nyári munkanélküliséget használják fel iparosaink arrB, hogy a karácsonyi vásárt minden téren a legpraktikusabb, legolcsóbb és kivitelben kifogástalan közszükségleti cikkekkel állítsák elő. Felmerült annak a gondolata is, hogy a szőlősgazdákkal karöltve szerveznek meg nagyszabású kiállítást, vásárt s ezúton popagálják az egri mezőgazdaság és ipar kiváló termékeit. Az előkészítő munkálatokról annak idején részletesen beszámolunk s már most felhívjuk a közönség figyelmét, hogy szűk ségleteit ne idegenből szerezze be, da győződjön meg az egri ipar kiválőságáről s vásárlásával azokat a munkanélkülieket támogassa, akiknek különben ínségadománnyal kellene minden ellenszolgáltatás nélkül tímoga | tőét nyújtani. Angol, lengyel, francia, belga, észt, amerikai, Izlandi, román, csehszlovák és jugoszláv cserkészek Jönnek Egerbe augusztus 7-én és 11-én Eger, július 15. Az augusztus elsején kezdődő gödöllői cserkész világtáborból sűrű rajok indulnak el a tábo rozás két heti ideje alatt az ország területének, városainak, nevezetességeinek megtekintésére. A magyar vidék szeretettel és érdeklődéssel várja a különböző nemzetek fiait, akik között ro mánok, csehszlovákok és jugo- izlávok is szerepelnek. Meg kell említeni, mindjárt elöljáróban, hogy ezek legnagyobbrészt megszállt területen élő magyar fiúk, így tehát a >románokat, cseheket, jugoszlávokatc kétszeres melegséggel kell fogadnia a város közönségének. A táborparancsnokság legújabb értesítése szerint Egerbe augusztus 7 én és 11-én érkeznek . nagyobb, külföldi cserkészekből álló csoportok.- Augusztus 7-én 150 BDgoi, 100 lengyel, 100 francia, 20 belga, 10 észt és 6 panamai cserkész jön, 11-én pedig 150 angol, 50 amerikai, 50 román, 10 izlandi, 50 jugoszláv és 50 csehszlovák cserkész. Az idegenforgalmi hivatal megfelelően előkészíti a külföldi cserkészek fogadását és újból felkéri a város közönségét, hogy akik az említett nyelveken beszélnek, segítsenek az idegenek kalauzolásában. Erre a célra Frank Tivadar tanácsnoknál kell jelentkezni mielőbb. — Az »EGER« kiadóhivatala Liceumi Könyvnyomda. Telefonazáma 176. Eger város nagy lelkesedéssel fogadta Kolozsvár fialt Eger, július 15. Szombaton délben nagyszámú közönség gyűlt össze az Eszter- házy-téren, a Líceum előtt. A házak homlokán nemzetiszía zászlók lobogtak. így várta Dobó városa a Kolozsvári A. C. labdarugó csapatát. Diósgyőrből érkeztek városunkba Kolozsvár fiai. G’pkocsijuk egy jő órát késett, de az egri közönség a kánikulai hőség ellenére is kitartott és állhatatosan várta a székelytestvérek érkezését. Egynegyedegy órakor gördült a diósgyőri autóbusz a Líceum elé, az egriek dörgő éljenzésétől kisérve. A várakozók toraiban ott lelkesedtek a Kolozsvárról és Erdélyből Egerbe szakadt családok is. A MESE gárdája testületileg vonult ki a sport-testvérek fogadására, akik ezúttal a sport testvérnél sokkal többet jelentettek számunkra. Tizenöt kemény székelyfiű szállt ki az autóbuszból. Eger város közönsége nevében Neme- esek Aurél városi tanácsnok köszöntötte őket. Költői szavaiból a vérségi szeretet és a bízó magyar bit csendült az egri Nagy- temp’orn mellől Kolozsvár felé. A MESE nevében Mészáros JáFUT-TOX ROVARIRTÓ használatánál. | Mindenütt kapható | nos főtitkár üdvözölte az erdélyi vendégcsapatot. A Kolozsvári A. C. tagjai élén Horváth Balázs szakosztály elnök köszönte meg az üdvözléseket és a meleg fogadtatást. Az egri székelyek nevében ezu'án Dudás Józsefnő kalotaszegi viseletbe öltözött kislánya: Adrienne szép szekfű- ciokrot nyújtott át a vendégeknek. Háromszoros dörgő éljen hangzott fái előbb a Kolozsvári AC részéről, azután a MESE részéről. Eger örömmel ölelte keblére Kolozsvár fiait. Nagyarányú mangánkutatás folyik Eger határában A modern acélgyártásnál ma már nélkülözhetetlen fém a mangán, amelynek különösen a nehéziparban van beláthatatlanűl nagy fontossága. Az európai kontinensen nem sok helyen fordűl elő ez a fém, csupán Németországban és Boszniában találják nagyobb mennyiségben, azonban ezt nemcsak hogy teljes egészében felhasználja a német nehéz acélipar, hanem még kevésnek is bizonyul. Nálunk a Dunántúlon voltak jelentősebb telepek, ezek azonban már kimerültek; egyéb helyeken pedig osDk másodlagosan, mint hordalék fordái elő. Különös jelentősége van tehát a magyar ipar, de legfőképen Eger szempontjából, hogy a város határában, a Tihaméren igen gazdag mangántelepre búk kantak s valószínű, hogy már a legrövidebb időn belül meg is kezdődik itt ennek a nagyfontosságű fémnek a kitermelése. A kutatást már régebben megindították itt a mangán után, döntő stádiumba azonban csak akkor jutott az ügy, amikor Hermann Géza, nyugalmazott mikőfalvai jegyző vette kezébe a dolgot, ő szorgalmazta a telep feltárását és a termelés megkezdését, tárgyalt szakértőkkel, geológusokkal, u azgatott a fővárosba, hogy a hivatalos köröket megmozgassa, míg döntő stádiumba juttatta a mangánbányászat ügyét. Alkalmunk volt beszélgetni Hermann Gézával, aki elmondotta, hogy az egri mangántelep kitűnő lelőhely, amelyben a mangánpát között 20^50 százalékban fordul elő a fém, meglehetősen nagy területen. A geológusok és a bányamérnökök véleménye szerint a mangánpát vastagsága legtöbb halyen két méter, de néhol ennél is vastagabb. Most még csak a formaságok elintézése van bátra e annak a földnek a gazdájával folynak a kártalanítási egyezkedések, ahol hozzá akarnak fogni a kitermeléshez, azután megkezdődik a Tihaméren a mangánbányászat. f*£UX r/z mu/ ߣ5ZL£Tߣ AiPPNPrCf, 2+r i/fapas ^Q7G-oí
