Eger - napilap, 1933/2
1933-11-28 / 223. szám
A IC A VI tlLL£lt Eger, XL1V. évfolyam 223. szám ♦ Kedd ♦ 1933 Trianon 14, November 28. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR. NEGYED ÉVRE 4 PENGŐ. FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 6 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY SÁNDOR UCCA 1. TELEFON: 118. — KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. Megváltoztatja Eger a borfogyasztási adóbehajtás eddigi rendszerét Csendes hangulatban, másfél óra alatt zajlott le a novemberi közgyűlés. Eger, november 27. Szombaton délután 4 órakor tartotta a városi képviselőtestület Trak Géza polgármester elnökletével novemberi rendes közgyűlését. A rövid tárgysorozat egyetlen érdekes pontja a borfogyasztási adórendszer megváltoztatása volt, amelynek kedvéért a képviselők nagyrésze összejött s ekörül fejlődött némi vita is. Kakuk Ignác, aki a holdankénti adózást javasolta, Láng Nándor, Vida Ferenc, Szájlay József és Nagy László beszéltek ennél a pontnál, aztán már csak az előadók referátumait hall gatták a képviselők s a közgyűlés valamivel háromnegyed 6 előtt véget is ért. Az egész ülés egyetlen szenzációja az volt, hogy a polgármester kiüríttette a karzatot, mert néhány hallgató belekiáltott az egyik szónok beszédébe s emiatt a közgyű lést öt percre fel is függesztette az elnöklő polgármester. A közgyűlést 4 órakor nyitotta meg Trak Géza polgármester s napirend előtt bejelentette, hogy a hi.iptrí hitel lebonyolítására megtette a szükséges lépéseket. A város a pénzt átutalta az Egervidéki Hitelszövetkezetnek ■ felhívást intézett mind az iparotok, mind a kereskedők érdek- képviseleteihez, hogy a hiteligénylók névsorát december 15 ig a polgármesterhez terjesszék be. Frank Tivadar tanficinok referálta ezután az ideiglenes ház- adómentesség kérdésének ügyét s a képviselőtestület vita nélkül úgy határozott, hogy a fürdók környékén ás az érsekkerti új városrésznél 25 éves, a többi új telepítésű városrészeknél 20 éves adómentességet kér a belügyminisztertől. Egyúttal a pőtadő- mentesség engedélyezéséért is folyamodik, amely a fürdő környékén 15, a többi helyen pedig 1—5 éves lenne s esetenként a képviselőtestület döntene az engedélyezés ügyében. Áttért ezután a közgyűlés a borfogyasztási adónak holdanként való fizetéséről banyuj ott indítvány tárgyalására. Braun Károly főjegyző javasolté, hogy a régi gyakorlathoz térjen visz- sza a város, mert ez a leginkább megfelelő. — A képviselőtestület küldjön ki egy bizottságot, amely a fogyasztókkal, termelőkkel és vendéglősökkel létre hozza a kiegyezést annak az összegnek az erejéig, amelyet a város megállapít. Kakuk Ignác szólalt fel ezután s hangoztatva, hogy a gazdák között izgatott hangulat uralkodik, a holdankénti kivetést javasolja. Láng Nándor: Hatvanezer pengőt állítottak be a költségvetésbe borfogyasztási adó címén. Ezt nem a termelőnek, hanem a fogyasztónak kell megfizetnie s ezért nem fogadja 6l az indítványt, hanem a Braun Károly által javasolt megoldást pártolja. (Beszéde közben a karzaton néhány ember, akik már Kakuk beszéde alatt is zajongtak, több• atör közbeszól, mire a polgár• mester kiürítteti a karzatot és öt percre felfüggeszti az ülést.) Szünet után Láng Nándor folytatja beszédét, majd Frank Tivadar tanácsnok ad felvilágosítást a kérdésben. A város belátja, hogy nem tarthat fenn olyan apparátust, amely a készleteket állandóan vizsgálja. Egyetlen megfelelő megoldás tehát a kiegyezésnek az a formája, amit Braun Károly indítványozott s amely egybevág az elöljáróság javaslatával. Az a város szándéka, hogy mindenkivel méltányos megegyezést kössön, ha már fizetni kell ezt a nép előtt annyira gyűlöletes adót. A megegyezéshez helyi ismeretekkel rendelkező egyéneknek kell jelen lenniök, akik tájékozottak az egyezkedök körülményeivel, ezért szükséges, hogy az egyezkedés megfelelő bizottság előtt történjék. Vida Ferenc Egernek zárt területté nyilvánítását sürgeii, mert a bajok okát abban látja, hogy a homoki borokat ide hozták a kereskedők; olcsón vásárolták össze a hevesi, erdőtelki termést és behozták Egerbe, ahol egri borként értékesítették. Természetes, hogy a drágább itteni termésű borokat aztán a gazdák nem voltak képesek eladni. Szajlay József kérdezi, hogy az egyezséget ki fogja megkötni a gazdákkal s kéri, hogy Petro- vies Gyula tisztviselőt hagyják ki a bizottságból. Frank Tivadar megvédi Petrovicsot, akire, — mint mondotta csak azért haragszanak a gazdák, mert ragaszkodik a törvény betűihez. Dutkay Pál prelátui szólalt fel ezután ős hangoztatta, hogy a Kakuk-fáié indítvány nem szolgálja a kisgazdák érdekét, hanem ellenkezőleg, kárukra volna. Tudomásukra kell hozni a kisembereknek, hogy ez a javaslat a termelési adó rendszerét valósi aná meg, ami a legigazságta- lf-n bb adónem. A képviselőtestület ezután el- fogadja Braun Károly indítványát és kerületenként egy-egy képviselőt delegál ebba a bizottságba, amely a gazdákkal, fogyasztókkal és az italmérőkkel az egyességet megköti. Braun Károly főjegyző a viri- lisek névsorát mutatta ba ezután, Nemecsek Aurél tanácsnok pedig Kriston Endre püspök, nagyprépost levelét olvasta fel, amelyben köszönetét mond a püspökké szentelésének 10 éves jubileumán hozzá intézett üdvözletért. Ugyancsak Nenuciek Aurél mutatta be Hercseg Ferenc köszönő sorait is. Kálnoky litván tanácsnok a Korona mögötti érseki cselédlakás lebontásának ügyét ismertette ezután és felhatalmazást kért a polgármester számára a tárgyalások megkezdésére az érseki jószágigazgatősággal. Néhány bérleti szerződés bemutatása után a közgyűlés valamivel háromnegyed 6 óra előtt véget ért. Eger kultúrájának ünnepe volt a Gárdonyi Társaság jubileumi nagygyűlése Eger, november 27. Az egri Gárdonyi Társaság tizedik esztendeje őrzi Gárdonyi Géza szellemében a magyar nemzeti irodalom nemes hagyományait. E tíz év alatt örvendetesen szélesítette ki az irodalmi érdeklődés kereteit és ugyanekkor összegyűjtötte a város és vármegye tollforgató embereit, a magyar íróművészet nagyjai- val is meleg kapcsolatot épített ki és sorra szólaltatta meg őket Eger művelődésének megbecsülhetetlen hasznára. Ma még talán fel sem lehet mérni a Gárdonyi Társaság működésének jelentőségét, munkájának igazi hatása és értéke a jövőben bontakozik ki, mint minden alapvető munkáé, mikor átitatódik vele a közszellem és egyrészt írókat fog nevelni, másrészt lelkes, megértő közönséget az íróknak. A Gárdonyi Társaság szombaton, november 25 én délután 6 órakor tartotta jubileumi nagygyűlését s erre az alkalomra zsúfolásig megtelt a ciszterci gim - názium tornaterme. Az érdeklődést nagyban fokozta az a körülmény, hogy a jubiláris gyűlésen tartotta székfoglalóját a magyar regényírás kimagasló alakja, Pálffyné Gu- lácsy Irén s először jelent meg a Társaságban Gárdonyi József dr., Eger halhatatlan írójának fia. A nagygyűlést Kürti Menyhért dr. c. tankerületi főigazgatónak a Társaság elnökének megnyitó szavai vezették be. Az irodalmi társaságok jelentőségének fejtegetése után a Gárdonyi Társaság működésének 10 éves örömét fejezte ki. «Ez a mostani nagygyűlésünk — úgymond — jubileumi volna. Nyitánya valóban jubileumi volt, hiszen ez évi munkánk egy hónappal ezelőtt országunk legelső és legnagyobb szépirodalmi társaságának, a Kisfaludy Társa-
