Eger - napilap, 1933/2

1933-11-24 / 220. szám

Aba 6 fillér Eger, XLIV. évfolyam 220. szám ♦ Péntek ♦ 1933 Trianon 14, November 24. ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR. NEGYED ÉVRE 4 PEN­GŐ. FÉLÉVRE 7 PEN- Gő 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 9 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKESZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSIÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY SÁN­DOR UCCA 1. TELE­FON: 118. — KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. A szombati városi közgyűlésen tárgyalják a rendkívüli ideig­lenes házadómentesség meg­Eger, november 23. Hírt sálunk «cár arról, bogy a kormány által eőott rendkí­vüli ideiglenes házsdómentesség határideje december 31 vei le­jár. Ezt a mentességet előbb 30, majd 25 évre, ez uj telepítésű házhelyeken történő építkezé­sekre adta meg a pénzügymi­niszter s az építkezési kedv élénkítésére és fenntartására, az építőipar foglalkoztatására első­rendű érdek fűződik ehoz, hogy ezt a kedvezményt továbbra is biztosítsa a kormányzat. A pénz­ügyminiszter nem zárkózott el ez elől a kívánság elől a abban az esetben, ha a városok kellő­en indokolt kérelemmel fordul­nak hozzá, hajlandónak is mu­tatkozott a bázadóment^svég korlátolt ideig való fenntartá­sára. A városok közül többen már be iá terjesztették a kérelmet a november 25 én, szombaton dél­után Eger város közgyűlése is letárgyalja az ügyet és szintén kérelemmel fordul a pénzügy miniszterhez. A közgyűlés további részében egy indítvány fölött dönt a kép­viselőtestület, amelyet több egri szőlőtermelő nyújtott ba a bor­fogyasztási adó kérdésében s azt a főldsdő mintájára, holdan- kénti fizetéssel kívánja rendezni. Több kisebb közérdekű ügy sze­repei még a közgyűlésen, ame­lyet délután négy órakor tarta­nak meg a városháza nagyter­mében. PETRO KÁLMÁN INTERPELLÁLT tegnap este a képviselőházban A LÁB TERHEINEK LESZÁLLÍTÁSÁÉRT Eger, november 23. A képviselőház tegnap esti ülésén Petro Kálmán dr. inter­pellációt intézett a miniszterel­nökhöz és a LÁB kölcsönök tör­lesztési részleteinek csökkenté­sét követelte általános helyeslés közepette. Ismertette azokat a körülmé­nyeket, amelyek között a tiszt­viselők hozzájutottak a kölcsön­höz, abban a bitben, hogy azt zökkenés nélkül vissza tudják fizetni. Az utóbbi bárom év alatt azonban olyan kormányintézke­dések történtek, amelyek válság­ba sodorták a cseládibázépíiő tisztviselőket, 1930 óta a fizetés­csökkentés 12 százalékról 42 szá­zalékra szökött fel, s nyolc újabb adóval sújtották a kis házzal bíró tisztviselőket. Olyan terhek ezek, amelyekről a kölcsön fel­vételekor nem volt szó. Nem számítottak a tisztviselők az idő­közben kilenc esetben megtör­tént illetménycsökkentésre és nyolc adóemelésre. Amikor a Nemzeti Bank elég alacsonyan szabja meg a kamat­lábat, akkor nem méltányos, hogy a bajba jutott tisztviselőktől 7 százalékos kamatot szedjenek. Nem lehet tudni, mikor teszik ki házukból ezeket a tisztviselőket, amely pedig minden vágyuk és reményűk volt. Ha a kilencsze­res illetményciökkantés, a nyolc­szoros adóemelés és a kölcsön- terhek mindent elvisznek, kinek dolgozik és kinek koplal a tiszt­viselő ? Kéri tebát, hogy az eddigi 7 százalékról 4 százalékra csök­kentsék visszamenőleges hatfily- lysl a LÁB kölcsönök kamatait, a hátralékosok pedig kapjanak méltányos fizetési kedvezményt. A miniszterelnöknek tekintettel kell lennie az így saját hibáján kívül nyomorba került tisztvi­selőkre, akiktől hűséget, becsü­letes és jó munkát csak úgy kí­vánhatunk, ha méltányos elbá­násban réssBBÜlnek. // Őszibarack-telepet létesít Gyöngyös uörosa a 5örhegy olöalöban Gyöngyös, november 23. Valamikor az eruptív eredetű Sárhegy volt Gyöngyös város legjobb bortermő területe* de a filíoxera után csak az alsó lejtőt telepítették újra. Most a város Makrányi Gyula dr. várod gaz­dasági tanácsos kezdeményezé­sére elhatározta, hogy a Sárhegy felső részén többholdasa őszi­barack telepet léteiig propagan­da célra. Az őszibarack ugyanis Gyön­gyösön kitűnően megterem, épen ott, ahol más gyümölcsfajta nem tudna megmarsdni. A Sárbegy felső része parlagon bever, te- lekkőnyvileg is rendezetlen és a tényleges tulajdonosok sem tart­ják érdemesnek a azeriniük hass* nevehetetlen területek megmű­velését. Tekintélyes nagyságú föld megy így veszendőbe év­tizedek óta a ezárt határozta el a város, amelynek a SSrhegy legfelső része tulajdonában van, hogy jő példával jár elől s ha az eredmény, amit a telepítéstől várnak, igazolja a kezdeménye­zés helyességét, köveini fogják a gazdák is a város példáját. Úgy tudjuk, mintegy 2000 da­rab őszibarack csemetéi ültetné­nek el s a szükséges ojtványok már meg is vannak a városi kertészetben. A kereskedelmi és iparkamarák választási rendjét még az idén megreformálják Az új választásokat már a kuriális beosztás alapján ejtik meg­Eger, november 23. A kereskedelmi és iparkama­ráknál a közeljövőben sor kerül a választások megejtésére, a ke­reskedelemügyi miniszter azon­ban a választások határidejét a jövő év tavaszáig fogja hír sze­rint kitolni. Erre a halasztásra azért lesz szükség, mert a mi­nisztériumban uj kamarai tör­vény készül, helyesebben a most érvényben levő választási ren­det kívánja a miniszter egysza­kaszos törvénnyel megváltoz­tatni. Az uj törvény megtarlja az ipari és kereskedelmi osztályt s ezeken belül öt-öt kúriát állapít meg a kamarai illeték alapján ; eszerint a vidéki kamaráknak 80—80 tagja lesz a jövőben s minden nagyságú iparnak kü­lön képviselete. A kereskedelmi osztályban szintén öl kúria lesz, de úgy, hogy előírják : a tagok­nak milyen arányban kell a ke­reskedelemhez, a pénzintézetek­hez stb. tartozniok. n biztosító társaságok uiseljék a tűzoltóság fenntartásáual járó kiadások egy részét A magyar városok egyetemet reprezentáld Városok Kongresz- szusa igen komoly mozgalmat indított annak érdekében, hogy a tűzbiztosítással foglalkozó biz­tosító intézetek viseljék a városi tűzoltóságok fenntartásával járó kiadások egy részét. A kongresszus állandó bizott­sága tbben a nagy horderejű kérdésben a belügyminiszteri ke­resi meg, hogy a biztosító tár­saságokat rendeletileg kötelezze a költségek egy részének fede­zésére. Eger háztartása szempontjá­ból nagy jelentősége volna an­nak, ha ez a megmozdulás kellő eredménnyel járna. Itt a tűzol­tóság fenntartása 36 ezer pengő kiadást jelent a városra, tzen­felül a társadalom is hozzájárul a költségedhez. Egyedül a biztosító társaságok nem viselnek semmit a terhek­ből, holott a iűzbiztotítő intéze­teknek is rendkívül nagy hasz­not biztosít a tűzoltóság akkor, amibor idejében hozzákezd a tűz oltásához és a legnagyobb önfeláldozás árán igyekszik men­teni a menthetőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom