Eger - napilap, 1933/2

1933-11-23 / 219. szám

2 ________________________ EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1983. november 23. ■ ■ ™i—m——írni 'in ,m [||||W M■■, ■!■ ■■■— Gyöngyös kéri a htízaóómentesség meghosszabbítását Gyöngyös, november 22. Ismeretes, hogy a belügymi­niszter a várótokat felszólította az ideíglenei házadómentesség meghosszabbításának esetleges kérésérp. Most Puky Árpád dr. polgármester feliratot intézett ebben az ügyben a pénzügymi­niszterhez s kérte, hogy az 1934. végéig megkezdett c 1935 június 30-ig befizetett építkezésekre ter­jessze ki az ideiglenes házadé- mentességet. Egyidejűleg egy egészen új, 30 éves adókedvezmény megadá­Figyelemreméltó az a fokozódó érdeklődés, mely ez Erdélyi Fér­fiak Egyesülete revíziós kurzu sának előadásait kiséri. A kedd délután 6 órára hirdetett elöf dás közönsége már jóval előbb ősz- szegyült s mindvégig érdeklő­déssel hallgatta Pálosi Ervin dr. »Mit jelent számunkra a Rot- hermere vonal« címen megtar­tott széles tudásu előadását. Az előadó bebizonyította a nemze­tiségi elv csődjét s kimutatta, hogy a lord elgondolása szerint vissza kell kepnunk jelentékeny területeket, melyeken zárt egy­ségben lakik a magyarság. Utalt az előadó Ru«zka Krajna kérdésére is, amelynek rende­zetlensége miatt a Nemzetek Szövetsége megvonhatja a cseh köztársaságtól a mandátumot, mellyel felruházta Ruszka-Krajna fölötti rendelkezéssel. Részletesen taglalta Pálosi dr, hogy milyen következményeket vonna maga után a Rolhermere- terv megvalósítása ? Terület szempontjából 64 000 km.9 gyarapodással 157.000 k®.2- re növekedne területünk. Ma­gyarország lakossága 12.400,000 lélek lenne, tehát több mint Csehországé, vagy Jugoszláviáé. A továbbiakban felvetette a kér­dést, hogy a részleges reviziő Eger, november 22. A gazdavédelmi rendelet körül megjelenése óta folyik a vita. Véleményeket mondottak el mel­lette és ellene ■ az érdekelt gaz­dák maguk sem tudják már, hogy örüljenek-e, vagy felhábo­rodjanak elméletben a rendelet miatt, mert hogy gyakorlatban semmi hasznát nem látják, az bizonyos. Módját fogjuk ejteni sát is kéri az alsó- és felső Mát­rában, azokra az épületekre, a- melyek a város által megvásá­rolt területen épülnek s legalább bárom szobásak lesznek. Ezek­nél a városi mérnöki hivatal döntene esetenként arról, hogy igényt tarthatnak-e a házsdő mentességre. Ezeknél az építke­zéseknél még a 15 évi pótadó- mentesség megadását is kéri a város. A polgármester kérésének ked­vező elintézése esetén a mátrai építkezések fellendülése várható. milyen hatással volna a cél, a teljes revízió szempontjából! A vélemények e kérdésben külön­bözők. Egy esetleges háborúban nem követhetjük a világháború­ban a románok által kifejtett végső beavatkozás politikáját, meri a jövő háborújában előre kell nyilatkozni bovaciatlakozá- sunbről, semlegesnek maradnunk lehetetlen. Stratégiai szempont­ból mindenesetre előnyösebb szá­munkra a részleges revízió el­fogadása. A kiváló statisztikai tudóst és nagy készültséget feltételező elő­adást élénk megbeszélés követte, melynek során a hallgatóság kö­réből figyelemre méltó hozzá­szólások hangzottak el. A felszólalók általában azt hangoztatták, hogy a részleges revízió erdélyi szempontból nem kielégítő megoldás, mert hatal­mas vérveszteséget jelentene az ottmBradó magyarság számára s a békés revíziót nagyrészt ki­vihetetlennek tartják. óriás NáDdor dr. egyetemi magántanár elnök köszönte meg az előadást ét zárőszavaiban hangsúlyozta, hogy akik össze­jönnek ezekre az előadásokra nem a csodaszarvast kergetik, mert széles perspektivájú külpo­litikai orientációt ad ez a kurzus. a legközelebbi napokban, hogy a kritika reflektorai elé állítva ezt a kormányintézkedés», ma­guk a gazdák tehessenek meg­állapításokat vele kapcsolatban, minden zavaró magyarázgatás nélkül. Le fogjuk hántani a ren­deletről azokat a szépan hangzó szólamokat, amikbe beleosavar- ták megjelenése óta, hogy tisz­tán ítélhesse meg mindenki: alkalma» e vájjon ez az intéz­kedés a válságokban és adós­ságokban fuldokló magyar falu megmentésére. Az eladósodott gazdák is a kamatrabszolgaság jármába ke­rültek ■ az a veszély fenyege­tőt, hogy a nemzeti öncélűság kormányának uralma alatt a föld idegenek kezébe kerül és a nép, a magyar nép, amelyért az öa- céiúság jelszavát kováciolták, — szolga lesz saját földjén és sa­ját országában. A kormány látta a helyzet iszonyú fonákságát és elhatá­rozta, hogy segít ez eladósodott gazdákon. Hosszú tárgyalások indultak meg a bankokkal és ezek eredményeképpen megje­lent ez új gazdavédelmi rende­let. Az adósságokban fuldoklók alig várták a rendelet megjele­nését e mint ez utolsó szalma- szálba, kapaszkodtak a remény­ségbe. A rendelet megjelenése után kiderült, hogy csakugyan szalmaszálat nyújtottak feléjük. Az ügyvédek és a rendelet lét rejötténél nem bábáskodott kis­bankok is nagy buzgalommal Eger, november 22. Ez év szeptember 3.-án — mint annak idején jelentettük,— súlyos szerencsétlenség történt a kápolnai országúton. Vitéz Kelemen János az egri érseki uradalom kápolnai gazdaságá­nak igáskocsiján Viioniáről kilenc aratömurkást szállított Kápol­nára a másnap kezdődő rozs- cséplőihez. Este nyolc óra után, alig két kilométerre voltak már Kápolnától, amikor egy gyorsan robogó hatalmas autó tűnt fel mögöttük ■ egyezerre a reflektor éles fénysugara vakított a mun­kások szemébe. Abban a pilla­natban rfcsegés-ropogás hallat­szott : az autó hátulról belero­hant az igáskocsiba, a rajtaülő munkások magasívben kirepül­tek az űtezéli árokba és az út­testre. Valamennyien megsérül­tek. Boros András 27 éves föld­mívesnek mindkét lábát szét­zúzta az autó. Bal lábát levág­ták, de már így sem lehetett segíteni rajta. Sérüléseibe bele­halt a budapesti Rókus-kórháe- ban. Zavarkó János 22 éves, nős földmívesnek szintén amputálni kellett egyik lábát és még ma is a kórházban fekszik. A súlyos szerencsétlenség ügyé­ben eljárás idult Demeczky De­zső 50 éves egri magánzó ellen, aki a szerencsétlenséget előidéző autót vezette. Az egri törvény­szék Prettenhofter-tanácsa ked­den tartott főtárgyaiéit ebben az ügyben. A gondatlanság által okozott emberölés és súlyos testi vetették rá magukat a rendelet tanulmányozására, ami körülbe­lül két hétig tartott, mert a ren­delet annyira homályos, oly ne­hezen érthető, annyi sokfélekép­pen magyarázható pontja van, hogy a kétheti fejtörés közben — elfelejtettek felháborodni. Ez a felháborodás pedig azért lett volna mgyon is megokolt, mert a gazdaadőscágokrői szóló rendelet nem gazdavédelmi, ha­nem bankvédelmi rendelet. Az ijesztően alacsony termény­árak miatt kétségessé vált még a kamatfizetés is, azért az állam ■zfnleg leszállította a gazdaadós- ■ágok kamatlábát, ellenben az ezáltal előálló különbőzetet a közadókból megtéríti a bankok­nak. Az államhatalom erejével hajtják tehát be az összes adó­fizetőkön közadők formájában azt az összeget, amalyet a hite­lezők a túlmagas kamatokból, amelyeket, — a gazdaságok már nem bírtak volna el eműgy sem, — elengedtek. A rendelet érthetetlen volta arra indít bennünket, hogy kö­vetkező számunkban röviden is­mertessük. sértés vétségeivel vádolt De­meczky Dező elmondotta, hogy okleveles tanító, harminc évet töltött Amerikában, ahol mint hentesmester működött. Ez év májusában tért vissza s Egerben telepedett la, ahol szőlőbirtokot és két házat vásárolt. Szeptem­ber 3-án az Amerikából hozott Buick kocsiján feleségével és édesanyjával Pestről haladt Eger felé, mikor a kápolnai ország­úton megtörtént a szerencsétlen­ség. Az amerikai nagy forga­lomban sohasem történt vale baleset. Most is szabályszerűen vezetett. Tülkölésére a lovak hirtelen balrakanyarodtak, ez autó bbl sárhányőja így elkapta a szekér leeresztett «aroglyáját és jobb kerekét. Jobbra nem tu dott térni, mert ott kőrakás volt. Vitéz Kelemen Janos, id. Szabó József, Gulyás István, ifj. Szabó József tanuk kihallgatása után, dr. Szilágyi József törvényszéki orvos mondott szakvéleményt a boncjegyzőkönyv alapján. Dr. Sztricha Jenő kir. ügyész megrendítő vádbeszédében ecse­telte a halálos szerencsétlenség körülményeit és kérte a vádlott megbüntetését. Dr. Fényes Mik­lós gyöngyösi ügyvéd a sértet­tek képviseletében Boros And­rás halála miatt 6000 pengő, Zavarkó János részéről pedig 12000 pengő kárigényt jelen­teit be és bűnügyi zárlat elren­delését kérte Demeczky vagyoná­ra. Dr. Erlach Sándor védő ki­jelentette, hogy Demeczky vál­Mit jelent számunkra a Rothermere-vonal Pálosi Ervin dr. előadása az Erdélyi Férfiak Egyesületében. A gazdavédelmi rendelet igazi arca a kritika szemléletében Alkalmas-e a rendelet a gazdák megmentésére A kápolnai halálos autó­katasztrófa a bíróság előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom