Eger - napilap, 1933/2
1933-11-12 / 210. szám
Aba 6 filler ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR. NEGYED ÉVRE 4 PENGŐ. FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA :: :: 6 FILLÉR. :: :: VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER: líceumi könyvnyomda.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: Eger, XLIV. évfolyam 210. szám ♦ Vasárnap ♦ 1933 Trianon 14, November 12. Moszkva árnyéka. (D—i.) Nam előazör rémlik már fel Magyarország horizontján az a félelmetea árnyék, amely tizenöt esztendő óta számtalan- azor zavarta meg a polgári rend roakatag várába behúzódott, gazdasági éa lelki válságoktól gyötört Európa álmát. Az után a bukás után, amely történelmünk legmélyebb örvényébe rántotta bele a magyarságot, a 150 napos kóstoló után, amelyet a világ- megváltó kommunizmusból kaptunk, még fel sem ocsúdva a tragikus végű háború íaglőüté- seitöl, először a Bathlen-rezsim idézte meg a oionkaorizág fölé a sarló és kalapács birodalmának vértől gőzölgő árnyékát. Akkor a magyar közvélemény amely pedig ezekben az időkben régen elfelejtette már, hogy beleszólása van a nemzet sorsának irányításába, olyan felzúdúlásssl fogadta ennek a vakmerő kísérletnek gondolatát, hogy a kormánynak el kellett ejtenie a szovjethez való gazdasági közeledés tervét. Moszkva, amely az első időkben a világ forradalmasításának, a polgári rend, a kultúra és gazdasági berendezkedés felrobbantásának jelszavát írta a felégetett Oroszország egére s ennek a forradalomnak tüaeivel ijesztgette az egész kontinenset, Bzőta taktikát változtatott. Maga is polgári köntöst húzott az ötágú- csillagos, ellenforradalmárok vérétől szennyes ős a polgári orrok előtt rossz szagú forradalmi rongyai fölé és a gazdasági közeledés, meg a kereskedelmi ksp- ciolatokkalózlobogőja alatt igyekezett átlopni magával a nyugati államok határain a harmadik In- ternacionálé országbomlasztó tanításait. Európa pedig, ez a naív éa öreg nyárspolgár, megnyugodva ült la a tárgyalótermek zöld asztalai, vagy állt a kereskedelem pultjai mellé ezzel a diabo- iikui arcú, de polgári maskarás fantommal, amely minden alkalmat felhasznált, hegy abban az országban, ahová az üzlet jelszavával betette a lábát, elvesse a világforradalom magvait. A marxi demokrácia Németországát éppen úgy kikezdte, mintáz Ibér félsziget tűzfészkét, Spanyolországot, ahová addig gurultak a cservonccek s jártak az üzleti ügynökölés jámbor maszkjában az agitátorok, míg egy napon a tróo recsegése, templomok és kolostorok keserű lángjai között összeomlott az egész ország. Ebben a veszedelmes játékban, amelyet a »polgári demokráciát országai együtt játszottak a lenini Oroszország véreskezű forradalmáraival, ér- ; dekes volt megfigyelni, hogy az j a nemzetközi jellegű kapitalizmus, amelynek legtöbb anyagi féltenivalőja volt a szovjettel ; való kfcirkodéiban, milyen te- j kintetek nélküli mohósággal vetette magát a kínálkozó profitra és milyen hamar elfelejtette a maga hisztérikus rácgatózásál, amellyel ez első időben nézte az orosz forradalom alakulását s a keletről felrémlő veszedelmet. Nekünk, magyaroknak, ezen a tanűlságon kívül alkalmunk volt számtalanszor tapasztalni, hogy a polgári üzletkötés jámborsága mögött semmit sem csöksent a moszkvai gondolat forradalmasító törekvése, hiszen úgyszólván hónaponként fogdoita össze a rendőrség azokat a szenzálo- ktt, akik hozzánk nem a pjeti- letka dömping árúit, hanem az országrobbsntő eszmék petárdáit igyekeztek becsempászni. Láttuk azt a tervszerű aknamunkát, a- melyet a legaprőJékosabb részletekig kidolgozva kezdtek meg a magyar földön, nem törődve a sikertelenséggel, sőt minél több agitátor került hurokrs, annál makacsebb és elszántabb dühvei ásták az aknákat elatiunk. Es most a Gömbös-kormány hír szerint maga szándékozik megidézni a csonkaorczág fölé Moizkva félelmetes árnyékát s ezzel a lépéssel alkalmat eker adni, hogy a gazdasági összeköttetés jelszavánek legitim útlevelével újból elárasszák ezt a szerencsétlen országot Moszkva elszánt agitátorai is. Bizonyosra vesszük, hogy a magyarság még ma sem kívánja vissza azokat a napokat, amelyek 14 esztendővel ezelőtt ránkzúdították a lfgször- nyűbb bőnapok szennyét s ha csakugyan komolyan foglalkozik a magyar kormány ezzel a veszedelmes gondolattal, a közvélemény ma is el fogja söpörni a tervet. Ebben az országban már senki sem akar felgyújtott templomokat és éhenhaió parasztokat látni, még akkor sem, ha a kormány egyedül ennek a szovjettel velő kapcsolatnak kiépítésében látja »az öncélú nemzeti állam« megerősödésének útját. Eger, november 11. Szinte kívülről tudja már mindenki Egerben, annyira ismeri b7j\ p rígi sérelmet, »"»«•» « vízvezetéki szabályrendelet szerencsétlen megfogalmazása miatt az egri háztulajdonosokat érte. Azt lehetne mondani, hogy a sajtő is unalomig foglalkozott vele, ha egyáltalán sző lehetne ebben a kérdésben unalomról. Az unalomnak ugyanis semmi anyagi hátránya nine;, es a sérelem pedig évente körülbelül 70 ezer pengőt húz ki a háztulajdonosok zsebéből — minden lényegei ok nélkül, tisztán tormái alapon. A szabályrendelet kimondj a ugyanis, hogy a lakók a háztulajdonosnak kötelesek befizetni a vízdíjakat, aki azokat beviszi az üzemi pénztárba. A háztulajdonosnak történő odafizetésnek az lett az eredménye, hogy a pénzügyminiszter a vizdijakat a ház- adóalaphoz csatolta, ami azt jelenti, hogy a vizdljak után is kivetik a házadót — a háztulajdonos kárára, aki emellett, hogy inkasszál a városnak, ezért nemhogy százalékot nem kap, amint az üzleti világban szokás, hanem hutásán ráfizet erre a polgári szívességre. Esztendők óta harcolnak ennek a sérelemnek az orvoslásáért a háztulajdonosok, azonban a pénzügyminisztérium válaszul, minden esetben a vízvezetéki szabályrendelet híres szakaszát mutatta fel, amelynek alapján a házsdőkivetés teljesen jogosult. Az üzem hosszúidéig ragaszkodott ehtz a szakaszhoz, mert a Nem hisz a magyar közvélemény ennek a gondolatnak józanságában s minden joggal elvárhatja, hogy a mai idők iszonyú élethalál küzdelmében, amikor minden erejére és nyugalmára szüksége van, ne idézgessék feje fölé semmilyen formában Moszkva félelmetes árnyékát. vízdíjak behajtásának legfőbb biztosítékát ebben látta s osak az elmúlt évb n ért annyira a hegy egy feladván? kapcsán a képviselőtestület egyhangúan módosította a szabályrendeletet és közvetlenül az üzemi pénztárba rendelte fizetni a vizéé csatornadíjakat, a házigazda készfizető kezssségének fenntartásával. A szabályrendelet módosítását rövidesen jóváhagyta a törvényhatóság s az ügy a belügyminisztériumba került, ahol azóta is nyugszik — ahogy közigazgatási nyelven mondani szokás: a pénzügyminisztériummal egyetértőig. Bizonyos, hogy a pénzügyminisztériumnak nehéz lemondani 70 ezer pengő bevételről és a város is megérzi az utána élvezett pőtedő hiányát, de meg kell értenie a pénzügyminisztériumnak, hogy erről a 70 ezer pengőről még nehezebb lemondani a háztulajdonosoknak, különösen ha ismerjük azt a statisztikát, amely bebizonyítja, hogy a ház és hizbér, mint látható vagyon és megfogható jövedelem abszolút és százalékos arányban is, ma a legnagyobb közterheket viseli. A most folyó novemberi ház* bérvallomásnál még mindig fel kell jegyezni a víz és csatornadíjakat, ami azt jelenti, hogy a város el van készülve arra, hogy a házadét 1934 re is kiveti az üzemi díjak után. Mi ezzel kapcsolatban arra hívjuk fel a város figyelmét: kövessen el minAz egri háztulajdonosok még mindig fizetik a lakóktól beszedett és a városnak továbbított vízdíjak után a házadét Kövessen el mindent a város, hogy orvosolják ezt a régi sérelmet.
