Eger - napilap, 1933/2
1933-10-28 / 199. szám
2 E G E H 1983. október 28. Vízmérő órákat akar felszereltetni a város minden háznál és a túlfogyasztást a háztulajdonosokkal akarja megfizettetni Mit takar a szombati közgyűlés tárgy- sorozatának hetedik pontja. Eger, október 27. Szombaton délután, mint jelentette az Eger, a városi faép* viselőtestület rendes közgyűlést tart amelynek tárgysorozatán a hetedik pont alatt szerepel >a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága szervezetéről szőlő rendelettel kapciolatban a városi gépüzemek igazgatóságának az üzem gazdaságosságára vonatkozó adatgyűjtése s azoknak a közgyűlésen való bemutatása javaslattétel és állásfoglalás céljából, továbbá a 39. pontban »ajánlat vízmérő órák beszerzésére«. Kevesen tudják, hogy a látszatra szürke és semmitmondó jelentés milyen tervet takar s hogy 40—60 ezer pengős újabb teher várakozik mögötte a város háztulajdonosaira, abban az esetben, ha a Gépüzemek javaslatát a közgyűlés elfogadja. Tekintettel arra, hogy a városi üzemek minden ügye fokozott mértékben érdekli az utóbbi időben a közvéleményt, hiszen az itt keresztül vinni szándékolt mindennemű változást elsősorban az adófizető polgárság érzi meg, kötelességünknek tartottuk utána járni, hogy a szerény cím alatt meghúzódó javaslat mit takar s megbízható információ alapján a következőkben számolunk be az »üzem gazdaságosságára vonatkoső javaslat« lényegéről: A szombsti közgyűlésen javasolni fogják a Gépüzemek, hogy a város egy most alapított, kar- teilen kívül álló gyártól szerezzen be 600 darab vízmérő órát, 40 ezer pengős árban s ezeket szereltesse fel az összes házakra. Erre az intézkedésre azért van szükség a javaslat szerint, mert túlságosan nagy a vízpazarlás és az órák felszerelése után várható túlfogyasztás körülbelül 10 ezer pengő többletbevétett jelent a városnak. Nem tudjuk, vájjon a közvélemény is ilyen szempontból nézi-e majd ezt a javaslatot,amely 10 ezer pengő, — igen kétséges bevétel — reményében 40 ezer pengő terhet akar a háztulajdonosok nyakába akasztani. Talán még ezt is elviselné a polgárság abban az esetben, ha ed- eddig is nem nyomorította volna már meg az egyre kevesebb hasznot hajtő háztulajdont a magas víz és csatornadíj, a villamos-átszerelés terhe, a növekvő adók, amelyek alatt a tönk szélére jutott a város háztulajdonosainak legnagyobb százaléka. Ilyen körülmények között ciőp- pet sem észszerű az elkeseredett és tönkrement háztulajdonosokat újabb vízdíj teherrel sújtani. Igazságtalan különben is a javaslat, amikor a város a tűl- fogyasztist meg akarja fizettetni a háztulajdonossal, de a kontingensnél kisebb fogyasztásért elelengedni semmit nem hajlandó. Eltekintve mindezektől, nem tartjuk megengedhetőnek a város mű íűlyoi helyzetében, egy remélt, de bizonytalan 10 ezer pengős többlet bevételt számításba véve, minimálisan 40—60 ezer pengő űjabb tartozással terhelni a várost, amikor semmiféle adat és támpont nincsen arra, hogy az egy millió 600 ezer köbméter vízfogyasztásból a középületeknél, a parkok öntözésénél, a vízvezetéki csőhálózat és szennyvízcsatorna öblítésénél a város mekkora vízmennyiséget használ fel. Véleményünk szerint ez az elfogyasztott vízmennyiségnek legalább 40°lo át teszi ki s így a város képtelen megállapítani a magánfogyasztód által felhasznált vízmennyiséget. Ez esetben tehát nem állapítható mrg az sem, hogy az elfogyasztott vizet a háztulajdonosok terhére nem biztosítja-e a kivetett, illetve beszedett vízdíj és osa- tornailleték összege. Ninosen semmi támpont arra nézve sem, hogy a gépüzemek által a három év előtt először felszerelt vízmérőórák a fogyasztásra vonatkozólag mit állapítottak meg, mert a felszerelt 80 óra elromlott a víztől s így a fogyasztást csak az űjsbban felszerelt órák alapján lesz módjában a városnak az év végén megállapítani. Nem ellenőrizhető a város középületeinél, a parkok öntözésére, hálózati csővezetékek öblítésére felhasznált vízmennyiség sem, csak akkor, ha ezt a fogyasztást is vízmérő órák fiiapján fogják megállapítani. Ezek után egyévi eredmény alapján lesz csak konstatálható, hogy az egy millió 600 ezer köbméter vízből milyen mennyiség esik a háztulajdonosokra. Meg vagyunk győződve, hogy az eredmény minket fog igazolni s hogy a háztulajdonosok terhére kivetett vízdíj bőségesen fedezi a lakosság által elfogyasztott vízmennyiséget. Amaddig ez a megállapítás rendelkezésünkre nem áll, nem jöhet a város ilyen javaslattal. És ha az adatok az ellenkezőjét igazolnák is, akkor az vclua az igazságos elbánás, hogy minden háztulajdonos a tényleges fogyasztás arányában fizesse a vízdíjat. Ezt pedig nem ajánljuk a városnak, mert oly takarékosság következnék a víz- fogyasztásnál, hogy a mostani bevétel a felére csökkenne, ez pedig katasztrófát eredményezne és felborítaná a városi háztartás amugyis hajszálon lebegő egyensúlyát. Nem tudjuk, vájjon mi lesz a sorsa ennek a nem túlságosén szerencsés javaslatnak, de igen valószínűnek tartjuk, hogy a szombati közgyűlés nem lesz egy véleményen a kérdésben a Gépüzemekkel. Kizárt dolognak tartjuk, hogy a képviselőtestület tagjai a felelősségnek súlya alatt, amellyel azoknak az adófizető polgároknak tartoznak, akik érdekeik védelmére a város parlamentjébe küldték őket, magukévá tegyenek és megszavazzanak olyan javaslatot, mely fiktív jövedelmekért nagyon is reális terheket próbál a végsőkig eladósodott, elbírhatatlan kötelezettségek alatt vergődő polgárság vállára rakni. Gömbös miniszterelnök és Kánya külügyminiszter ma este érkeznek vissza törökországi újukról Budapest, október 27. Gömbös Gyula miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter ma délelőtt tárgyaláson vettek részt Musanov bolgár miniszterelnöknél. A magyar kormány tagjainak bulgáriai látogatásáról az ottani lapok általános lelkesedéssel írnak. Hasábokon keresztül s fényképilluszt- rációkkal számolnak be az eseményről. Gömbös miniszterelnök és Kánya külügyminiszter ma este érkeznek vissza Budapestre és út- jukról a legközelebbi miniszter- tanácson fognak beszámolni. BÜH Megalakult ma az új francia kormány A Daladier kormány bukása után tegnep Albert Sarraut elfogadta a megbízást új kormány alakítására. Sarraut ma délelőttre befejezte a miniszteri tárcák szétosztását s ma délben az új kormány, melyben a hadügy- miniszteri tárcát Daladier foglalja el, a francia elnöknél tisztelgő látogatást tett. A falu moratóriumát a súlyos külföldi adósságok, az ipari és kereskedelmi élet pangása és a gazdasági leromlottság mellett hogyan bírja ki a város? A magánadósságok rendezése a városok egyik legégetőbb problémája. A hitelélet megindulása, az ipar, kereskedelem, a tőke- képzés, bankműveletek életre- keltése függ a kérdés megnyugtató rendezésétől és mégis, minden Ígéret, felíratok, parlamenti szőosaták ellenére semmi sem történik^az ügyben, mintha ciak kétféle polgárai lennének a hazának. Nem mondja senki, hogy a gaz- daadősságok rendezése hiábavaló. Da a város nyomorúságának megszűnését, vásárlóképes- Bégének emelését elsősorban a mezőgazdaság élvezné. Érdekes lenne látni, hogy a mezőgazdaság és a városi érdekeltségek útjai hol ágaznak szét a gazda- adósságok rendezése során. Kérdés, hogy a falu moratóriumát hogy bírja ki a falura hi\elező bank, ipar, vagy városi kereskedelem ? Az adósságok legnagyobb része a pénzzel szemben táplált bizalmatlankodásből ered, amikor mindenki beruházni igyekezett. Természetes, hogy a kitűnő kamatkereset kilátásai a külföldi tőkét ideciábították. A viszonyok változásával aztán a horribilis kamatok és ennek késedelmi kamatai, a perköltségek, végrehajtások és ennek nyomán a pillanatnyilag nélkülözhetett javak elprédálása vezetett a katasztrófához, de ugyanazon mértékben városon, mint falun. Jogos kívánság tehát, hogy minden létező adósságot egyszerre és egyforma mértékkel rendezzenek. Államfeladat minden fennálló bel- és külföldi tartozás, vagy követelés rendezése, felszámolása, nyugodt, megbízható alapra való fektetése, mert a várói terheinek rendezése nem kép- zelhatő el a magyar gazdasági élet egységes vágányokra való terelése.
