Eger - napilap, 1933/2

1933-10-22 / 196. szám

«HÄ 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ -EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KI­ADÓHIVATAL: EGER: LÍCEUMI KÖNYV­NYOMDA.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA : 54.558. :: Eger, XLIV. évfolyam 196. szám ♦ Vasárnap ♦ 1933 Trianon 14, október 22. Recrudescunt vulnera Vasárnap délelőtt tiltakozik Eger várói népe a csehek ma- gyarirtása, lélekrabláia éi per­fid hamiiításai ellen. A magyar faj őa nemzetiség kisebbségi jo­gainak, kultúrába szabadsági- nak, erkölcai birtokállományá­nak védelmében, Kaaaa magyar- ■ága, Pozsony éa Ungvár ma- gyaraága érdekében. Minden el- azakitott vérünk omló könnyéért, jajgató panaizáért. Mindazért éa mindenért, amit túl a Roryva partján éa f6nn a Kárpátok alatt a vak gyűlölet éa a boaazű, a fegyver ée az ököl, az árván, védtelenül maradt és kisemmi­zett magyar biaebbaégi aoraon elkövetett. Ntm ez a tiltakozás, nem ami tiltakozásunk lesz az első. De rajluak talán tüzesebben ég a seb, — ha van benne egyáltalán fokozat. Mert ide valahogy át- hallatazik, talán a izéi hozza át, az erdők zúgása, lombok sutto­gása, a sínek zenéje, a habok csobogása hozza magával a Rá­kóczi őii saiféizkéböl a durva kalapács hangját, kopogását. Ea itt, a magyarság új nagy kapu­jában, menekült soriok, kivert életek, holtig ■ még a aíron túl is tartó visszavágyódások élnek és halnak, lesnek, figyelnek ■ várnak. Nem a mi panaszunk lesz a leghangosabb. De komoly leiz és határozott. Egyszerűlégében mély ás igazságában megdönt­hetetlen. Tanúsága egy örök fe­kete karazallegnak, amelyet a sors a ruhánkra varrt. Sóhajtás a mi nagy imádságunkból. Tö­redéke a magyar hiszekegynek. Feketepecsétes dokumentum a jövő ■ a lelkiiamerel levéltára részére. Kiáltás azokhoz, akik a béke apostoli botjait tartják. Mindenkihez, aki előtt szent a nemzeti beciület fogalma. És üzenetazokhoz, akiknek odafenn Kasaán, Ungváron, kopogásán a kalapácsnak, elnémult a sza­vuk. De közben kopog a kalapáca vígan, frissen. Azok, akik ko­pognak vele, azt hiazik, cégtáb­lákat ■ uccafeliratokat vertek le. Azt hiszik koporsőszegeket sze­geznek a magyar mult, a ma­gyar büszkeség, a magyar be­csület koporsóira. Micioda balgaság ! A kopogás messzebbre hallatszik. A kala­pács mélyebbre üt. Nemcsak az omló falakat, nemcsak a korhadt deszkákat üti. A magyarság szí­vére ver, minden magyar szi­vére üt megbonthatatlan szövet­ségbe kováosolja e sziveket. Sajognak, fájnak, véreznek, felizakadnak. Da felharsan fáj­dalmuk s vérzésük nyomán az egész nagy világ előtt s belekiált lelkiismeretébe, becsületébe, tisz­tességébe is, Rákóczi riadója: Recrudaiount vulnera! Nyugat, műveltség, kultúra, haladás, jog és igazság, tisziet- ség, becsület! Jöjjetek s lássátok tehát: Felszakadtak a sebeink! A városi költségvetés elbírálásánál figyelembe veszik a beadott fellebbezést 1566 aláírással panaszt, illetőleg felülvizsgálati kérelmet terjesztett Radii Károly képviselő a belügyminiszter elé. Eger, október 21. A vároii politika kérdéseibe beavatottakat az utóbbi időben annak a fellebbezésnek a sorsa érdekelte különösebben, emelyet a költségvetés letárgyalása után Radii Károly képviselő nyújtott be a polgármesterhez. A képvi­selő ugyanis a költségvetést, emelyet a többséggel sikerült elfogadtatni, megfellebbezte ■ a polgármester a fellebbezést azzal utasította vissza, hogy annak benyújtásával elkésett, mert a költségvetés elleni fellebbezés­nek ciak nyolc napon belül van helye. Annál nagyobb meglepetést okozott aztán a városházán, hogy a vármegye alispánja a fellebbezést bekérte azzal, hogy a költségvetés felülbírálásánál azt figyelembe fogja venni. Ilyenformán a fellebbezés mégis csak a belügyminiszter elé ke rül majd, azzal a panasszal, il­letve felülvizsgálati kérelemmel együtt, amelyet ugyancsak Radii Károly képviselő juttatott el a belügyminiszterhez. A panasz, illetve felülvizsgá­lati kérelem felterjesztésére az a körülméoy edott okot, hogy a polgármester több fellebbezést utasított vissza és több indít­vány sorsát pecsételte meg el­utasítással. Most eztán Radii Károly 12 képviselő és 1566 adó­fizető aláírásával ezek miatt a sérelmek miatt panaszt nyújtott be a belügyminiszterhez. A költségvetési fellebbezés és panasz sorsát élénk érdeklődés­sel kisérik a képviselők és a város közvéleményének tekin­télyesebbik része is. Ot év alatt 202 ezer pengőt fordított a nyomor leküzdésére az egri Szegénygondozé Bizottság Eger, október 21. Az utóbbi öt év alatt talán még az egri vár ■ az egri bor hírénél is nagyobb eltsrjedett- ségre tett szert az Egerből el- indűló új szociális gondolat: az egri norma, a szegényügy intéz­ményes megoldásának nagy gon­dolata. Nem is csoda. Az utolsó öt esztendőben csak egy dolog lett az egész világon mindenütt exportképes cikk: a nyomor. Nagy keletje lett tehát azoknak az ötleteknek és mődszeraknek, amelyek segítségével ezt a rémet legyőzni kívánják. A jövő hónapban lesz hatodik éve annak, hogy az egri szent- ferencrendi templom szószékéről a szegénygondozás legészizerűbb megoldásának igéi elhangzottak. Azóta ez a megoldás diadal­masan járta be az égést orszá­got, sőt a külföldön is egyre jobban terjed a híre ■ gyakor­lati átültetése. Hat éves története tényleg megmutatta, hogy nem ködös elmélet csupán, hanem gyakorlati gondolat, igazi szo­ciális tett, mely egyformán segít a szegényen ■ megkönnyíti a társadalomnak szociális köteles­ségei teljesítését. Ez a gyakorlati siker világlott ki abból a részletes beszámoló­ból, amelyet az egri Szegény­gondozó Bizottság tegnap dél­után tartott ülés é x olvasott fel dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő a bizottság elmúlt évi működéséről. — Bármennyire is megnehezült az idők járása a í magyar társadalom felett, bár­mennyire is nehezen értik meg még mindig igen sokan az idők követeléseit, mégis örömmel kell megállapítanunk a beszámoló adataiból, hogy az egri szegé­nyekről emberi módon gondos­kodik a társadalom és a hatóság vállvetett munkával s hogy az út, amelyet hat évvel ezelőtt megkezdték, jő. Csak néhány fontos adatot eme­lünk ki ebből a beszámolóból. Eszerint a Szegécygoodoző Hi­vatal az 1932. évben összesen 326 szegényt segélyezett. Állandó segélyben részesüli 225, időközi rendkívüli segélyben 76 szegény. Az állandó rendszeres segélyre felvett egyének közül 161-en részesültek élelmiizersegélyben, melynek mértéke: 8 kg. burgo­nya, 37a kg. liszt, */, kg. zsír, 7, kg. cukor, 2 kg. bab, V4 kg. ■ő, Va **g- rizs vagy dara, 7« kg. füstölt szalonna, 7« kg. szap­pan. 141 en kaptak belenkint 17a kg. kenyeret és 50 fillér, készpénzt, 50-en pedig 3/« kg. kenyeret. 102 lakásért fizetett a hivatal lakbért, havi készpénz­segélyben részesült 44 egyén. Kiosztott a Siegénygondoző Hi­vatal 20 waggon tűzifát és 1 waggon kőszenet; 100 liter te­jet, 325 darab férfi és női fehér­neműt és ágyneműt, azonkívül a jószívű emberek külön e óéi­ra szánt adományaiból a hús­véti ünnepek alkalmából 360 osaládnak juttattak */♦ kg. kalá­csot és 7a kg. húst, Szent Er­zsébet napján 350 adag ebédet, karácsonykor pedig ugyancsak kaláotcsal és hússal szolgáltak 300 gondozott szegénynek. A gondozottak tehát megkap­ták mindazt, amiről a mai vi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom