Eger - napilap, 1933/2

1933-10-19 / 194. szám

Aba 8 fillér ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.— KI­ADÓHIVATAL: EGER: LÍCEUMI KÖNYV­NYOMDA— TELEFON: 176. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: Eger, XL1V. évfolyam 194. szám ♦ Csütörtök ♦ 1933 Trianon 14, október 19. A borhét utolsó napján ismét két filléres jön Egerbe Vasárnap fél háromkor megismétlik a szüreti felvonulást. Eger, október 18. Az egri borbét híre az egész országban nagy érdeklődést vál­tott ki és a megnyitás napjára már rengeteg idegen jött a vá­rosba, hogy megtekintse a vára­kozáson télül sikerűit bor, gyü­mölcs és terménykiállítást. A borhét október 22-én zárűt és ezen a napon megismétlődnek azok az ünnepségek, amelyek impozánssá tették a kiállítás megnyitásának napját, úgyhogy az országos érdeklődés ismét Eger felé fordul a jövő vasárnap. Idegenek jönnek ismét, a Máv filléres gyorsokat indít Buda­pestről, Dabrecenből, Nyíregy­házáról és Miskolcról. A buda­pesti filléres reggel 5 óra 50 perckor indűl a keleti pálya­udvarról és 9 óra 16 perckor érkezik Egerbe. A debreceni vonat Nyíregyházáról és Miskolc' ről is hoz utasokat, úgyhogy legkevesebb 1000 filléres utas érkezik hozzánk a borhét u'oIbó napjára. A nagy érdeklődést megma­gyarázza az a körülmény is, hogy a kiállítás utolsó napján megismétlik a nagyszabású szü­reti felvonűlást, amelyet a rádió­közvetítés után sokan látni is akarnak. A felvonúlás délután fél háromkor kezdődik és ugyan­azon az útvonalon halad, mint a vasárnapi napon. A szüreti hangversenyt szintén megismét­lik. Hedry Lőrinc dr. főispán bejelentette Hevesvármegye közönségének tiltakozását a felvidéki események ellen Kimondták a felelősséget a vármegye két városának és 113 községének vezetőségére. Eger, október 18. j Hevesvármegye törvényható­ságának közigazgatási bizottsá­ga hétfőn tartotta rendes ülését. Hedry Lőrinc dr. főispán, elnök, megnyitójában hangot adott a vármegye közönsége tiltakozá­sának a csehek felvidéki magyar- irtő politikája ellen. Bár a közigazgatási bizottság — mondotta — hatáskörének tör­vényszerű megállapítása folytán politikai kérdésekkel nem fog lalkozik, a vármegye közönségé­nek közvéleménye nem haladhat el szó nélkül azok mellett a vér- lázító események mellett, ame­lyekkel a cseh szlovák állem, a kisebbségi szerződések meggű- nyolásával, a megszállt területek magyarságának: Kassa, Pozsony, Ungvár magyar lakosságának számát, mesterséges intézkedé­sek és népszámlálási adatok fel- használásával csökkenteni ép el­tüntetni igyekszik. Bár az idők méhében már érik a revízió gondolata, mégis bizalommal el­várja a vármegye közönsége a magyar korm ínytó), hogy a leg­illetékesebb fórumnál: a Nép­szövetség előtt teljes valóságban feltárja azokat az üzelmeket, amelyekről elfogulatlan bíráló : a brit birodalom illusztris állam­férfié : Sir Robert Gowar meg­állapítja, hogy nem csupán erő­szakot, hanem körmönfont csa­lást jelentenek. A várhegye ille­tékes fóruma, a törvényhatósági bizottság e tárgyban véleményét most nem nyilváníthatja, ezért tartottam szükségesnek, hogy e helyről juttassam kifejezésre a vármegye közönségének lelké­ben élő közhangulatot. — A bizottság a főispán szavait egyhangú helyesléssel vette tu­domásul. Az ülés tárgysorozatán, áren­dás hivatalos jelentések között, Liman Emil helyettes pénzügy­igazgató ismertette a vármegye adózási állapotát. A felolvasott adatok szerint a múlt évi köz- adí-hátralék 4 millió 794 ezer pengő, az idei kivetés 4 millió 045 ezer pengő ; a helyesbbített tartozás összesen 8 millió 825 ezer pengő. Erre az összegre szeptember végéig mindössze 1 millió 860 ezer pengőt fizettek be, a hátralék tehát a múlt évi­vel együtt elérte a 6 millió 965 ezer pengőt. Az adóhátralékok magas volta miatt, a törvény*?* rendelkezé­sek értelmében a közigazgatási bizottság a vármegye két váro­sának és összes (113) községé­nek vezetőségére kimondta a fe­lelősséget. Most történt meg elő• szőr a vármegye történetében, hogy az összes közületekkel szem­ben egyszerre érvényesítették a törvényes felelősséget. Fabínyl Tihamér kereskedelem­ügyi miniszter megígérte az egri Iparosságnak a bitelkérdés megoldását Eger, október 18. Vasárnap délben az egri vá­rosházáéi Fabinyi Tihamér ke­reskedelemügyi miniszter a pol­gármester dolgozószobájában fo­gadta az egri iparosság népes küldöttségét, amely memorandu­mot nyújtott át a miniszternek. — Az Ipartestület küldöttségét Válent Miklós elnök és Halmay Sándor titkár, az Iparoskörőt pedig Losonczy Sándor elnök és Kertay Sándor dr. ügyvéd ve­zette. A küldöttség üdvözölte a mi­nisztert abból az alkalomból, hogy meglátogatta a várost és köszönetét mondott azért, hogy az egri iparosság panaszait meg­hallgatja. Ezután átnyújtották Fabinyi Tihamérnak az egri I iparosság memorandumát, »mely- I ben a közszállítások, vásárok és kartellek ügyének rendezését, a vasárnapi munkaszünet, a kon- tárkérdés és az iparos-hitelek problémájának megoldását kér­ték a kereskedelemügyi minisz­tertől. Fabinyi Tihamér válaszában rámutatott arra, hogy az iparos­ság legégetőbb kérdését jól is­meri és igyekezni fog azokat megnyugtatóan rendezni. Leg- főképen az iparos-hitel ügyét igyekszik minél előbb tető alá juttatni s erre már a megoldás módját is megtalálta. A városok­kal karöltve fogja ezt a problé­mát a közeljövőben dűlőre vinni. Az Iparoskor küldöttségének pá­dig megígérte, hogy székházá­nak építéséhez segítséget fog nyujteni. Az ezer pengőnél kisebb adóalapot mentesíteni kell az Inségjárulék alól A városok a belügyminisztertől kérik az érvényben levő rendelkezés módosítását. Eger, október 18. A nyomor enyhítésére szol­gáló ínségjárulék kivetésére és beszedésére voaatkoző múlt évi belügyminiszteri rendelet értel­mében a legtöbb városban két százalék inségjárulékot kellett a kereseti adó fizetésére kötelezet­tek terhére kivetni. Most a vá­rosok részéről akció indult meg a rendelkezés módosításáéit, mert az eddigi gyakorlat igen pok esetben vispzás állapotokra ve­zetett. Minden iparosra és ke­reskedőre kivetették a járulékot, tekintet nélkül arra, hogy ipara, vagy üzlete nyujt-e magának megélhetést. A legméltánytalanabb helyzet állt elő a rendelkezés értelmé­ben akkor, amikor a kereseté­ből megélni nem tudó, ember­társaira rászoruló iparos, vagy kereskedő ellen »inségjárulék. behajtása céljából végrehajtást kénytelen vezetni a hatóság. A városok ezért kérik a belügy­minisztert, hogy az idei inség- enyhítő tevékenység költségei­nek fedezésére szolgáló inség­járulék kivetésére vonatkozó ren­delkezés kiadásánál intézkedjék aziránt, hogy mint a megélhe­tést biztosító létminimumot, az ezer pengőnél kisebb adóalapot az ínségjárulék alól mentesítsék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom