Eger - napilap, 1933/2
1933-10-12 / 190. szám
Ah h 8 FILLÉR ELŐFIZETÉSI Dfj A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA « 2 PENGŐ - EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG EGER, LICEDM, FSZ. 3 — TELEFON: 11.— KI ADÓHIVATAL: EGER líceumi könyv NYOMDA — TELEFON 176. POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54.558. Eger, KLIV. évfolyam 190. szám ♦ Csütörtök ♦ 1933 Trianon 14, október 12. A Duna-medence problémája. A világháború e* az azt követő szerencséden békeszerződések számos éa igen mélyreható változótokat idéztek elő az egéaz világon, de talán legsúlyosabb kihatásukatKeleteurőpának azon a részén éreztették, ahol az egykori osztrák-magyar monarchia terült el. Ezek a békeszerződések szét darabolták azt a birodalmi egységet, amely évszázadokon keresztül igen szerencsésen egyenlítette ki és egyeztette össze azoknak a népfajoknak az érdekeit, amelyek a Duna-me- dencéjében élnek. Ezt a gazdasági egységet robbantotta* szét a Páris környéki békék s ezáltal mérhetetlen zür-zavart idéztek elő. így vált a Duna-meden- ce kérdése a világháború utáni években az európai, sőt a nemzetközi politika egyik legjelentősebb, de egyben legkínosabb kérdésévé, mert az évek folyamán nyilvánvaló lett, hogy a régi monarchia romjain létesített uj államalakulatok egyáltalán nem alkalmasok arra, hogy az itt élő népek nyugodt fejlődését, boldogulását, gazdasági előrehaladását biztosítsák. Végre elérkezett az az idő, amikor a békeszerződések megalkotói is kénytelenek voltakar ra a belátásra jutni, hogy a Duna- n^edence kérdése felléden rendezésre szorul. Különösen időszerűvé tette a Duna-medence kérdését a mindinkább elmélyülő és fokozódó világgazdasági válság, mely elárasztotta pusztító hullámaival a Duna mentén fekvő államokat, amelyek hibás felépítésüknél, gyengeségüknél és benső hibáiknál fogva nem tudtak és nem tudnak ma sem kellő ellenállást kifejteni a válság hullámosapásaival szemben. A világ sorsát irányító tényezők figyelme tehát mindinkább Európának e szerencsétlen része falé fordult s különböző tervek merültek fel n Duna-medencekérdéiének megfelelő megoldása érdekében. Ezt a kérdést kívánta rendezni Tar- dieu egykori francia miniszterelnök tervezete, ezzel a kérdéssel foglalkozott nemrégiben a Streaai konferencia s sok egyéb elgondolás is napvilágot lásott az utóbbi időben, amelyek miDd arra törekedtek, hogy valamiképen rendet és nyugalmat hozzanak Középeurőpa nyomorúságban vergődő lakosságának. Mind e tervezetek azonban nem bizonyultak életképeseknek és megoldhatőknak. Epen ezért a világ közvéleménye élénk figyelemmel kíséri annak a tervezetnek sorsát, melyet legújabban Mussolini készíteti éa amely — egyelőre kizárólag gazdasági alapon — kívánja a dunai államok válságát megoldani. Mussolini javaslatával szemben áll a kisantantnak a sziDajai konferencián kidolgozott javaslata s ezidőszerint ez a két tervezet birkózik egymással a diplomáciai > tárgyalások útvesztőjében. A megyar közvélemény mindenesetre örülhet annak a hírnek, mely szériát Olaszország és Franciaország közös megegyezésre jutottak a Duna-medence kérdésében. — Olaszország volt eddig is a magyar kívánságok és a magyar szempontok leghfi ségesebb és legbátrabb védelmezője s éppen ezért azt kell kívánnunk, hogy a most folyő diplomáciai tárgyalásokon minél erősebben érvényesüljön az olasz álláspont, mert egészen bizonyos, hogy Mussolini javaslatai egy pillanatra sem tévesztik szem elől Magyarország és a magyar nemzet igazi érdekeit. Feszült figyelemmel várjuk tehát ezeknek a tárgyalásoknak éa tanácskozásoknak eredményét, mely remélhetőleg enyhülést és köny- nyebbséget hoz a Duna-medence népei, de elsősorban a magyar nép számára. Japán mozgósít. Tokiói jelentés szerint a japán hadvezetöség kedden este részleges mozgósítást rendelt el és a japán kormány elhatározta,hogy visszahívja moszkvai követéi. Oroszország tudvalévőén azt a vadat emelte Japán eilen, hogy erőszakkal birtokba akarja venni a keletkinai vasutak orosz vonalát. Japán erre felszólította Oroszországot, hogy vonja visz- sza a súlyos vádat és a szovjetkormány kérjen bocsánatot. Miután Oroszország halogatta az ultimátumra a feleletet, a tábornoki kar követelésére a japán korsoáoy a VI. mandzsuriai hadosztályt mozgósította. A japán újságok háborúi követelő cikkeikben szólítják fel a kormányt, hogy azonnal adja át útlevelét Szovjetoroszország tokiói követének. Szombat estig lehet előre megváltani a szüreti hangverseng jeggeit. A szüreti nsp eseményeit, mint jelentettük, víg magyaros, népies hangulatú hangversennyel fejezi be az Egri Zeneegyesület. Az egyesületnek a m. kir. Dobó István 14. honv. gy. e. zenekarával kiegészítettszimíőnikus zenekara magyar népdal motívumokból összeállított művészi zeneszáano- kát ad elő. A király- és kormányzódíjas Egri Dalkör, valamint az egri féri dalkörök egyesített nagy férfikara a magyar szüreti ős bordalok remekeit szólaltatja meg s a magyar nép humorát a Thália Egri Színjátszó lársaság-nak tagjai a »Lóvásár« c. pompás parasztko- médiában csillogtatják meg. Végül a Kristőf-aprőd egri cserkészcsapat magyarruhás tánccsoportja bemutatja azt a pompás magyar táncegyveleget, a- mellyel a gödöllői cserkész-világ- táborozáson olyan nagy sikert aratott. Helyárak: páholyülés és földszinti ülőhely I—III. sor 80 fill., IV—VII. sorban 60 fill., VIII— XII. sorban 50 fül., emeleti erkélyülés 30 fillér. Tekintettel a filléres gyorsok közönségére, jegyeket szombat estig csak korlátolt számban árusítanak az Elek Testvérek cukrászdájában, ezért célszerű volna, ha a helybeli érdeklődők jegyeiket előre biztosítanák. Vasárnap délelőtt a hangversery jegyeit a Lyceum aulájában levő pénztárnál, délután pedig a színházi pénztárnál árusítják. Krisztus és az Egyház dolgából mindenkinek vállalnia keU a ráeső részt, mondotta az Actio Catholica záróülésén Török Kálmán prelátus. A Katolikus Nagygyűlés záró- ülését tegnap délután 4 órakor tartották meg a zsúfolásig megtelt Vigadóban. Az ülés első szónoka Török Kálmán prelátus volt, aki az Aotio Catholica hit- buzgdmi és erkölcsvédelmi feladatairól tartott nagyhatású előadást. — E feladatok sikeres megvalósításának első követelménye — fejtegette — a katolikus öntudat felébresztése, nevelése és izmosítása. Minthogy az egyház- és vallásellenes irányzatok állandó hadiállapotot teremtettek, a vallás és Egyház védelme általános katolikus védkötelezett- séget követel, amely alól nincs felmentés. — Az A. C. sokágazalú feladatainak betöltésére maga a pép elégtelen. Ezért az A. C. nagy elgondolásában XI. Pius pápa azt akarja megértetni, hogy Krisztus és az Egyház nemcsak a papoké, hanem minden katolikusé s így Krisztus és az Egyház dolgából mindenkinek vállalni kell a tehetsége szerint ráeső részt. Ebben az elgondolásban az A. C. jelenti a világi hívek apostolkodását, összefogását az Egyházzal és az Egyház papjaival mindazon teendők és feladatok végzésében, amelyek az egyházi tekintély rendelkezése szerint az A. C. hatáskörébe utBltattsk. Az A. C. erkölcs- védelmi feladatai között első helyen van a keresztény házasság védelme, melyen a polgári házasságról szőlő törvény súlyos sebeket ejtett akkor, midőn a Iegvitálisabb erkölcsi érdekek iránt érzéketlen liberális és szabadkőműves irányzat nyomására törvényhozásunk meghátrált. A politikai és társadalmi élet mai rit »usában a mi határainkon lűl elég példa van arra, hogy a liberalizmus és szabadkőművesség bálváDyai máról-holnapra rombadőlnek. Rajtunk is a sor, hogy vallásunk, krisztusi örökségünk és nemzetünk ősi erényeinek védelmében elszántan síkra szálljunk. Az A. C.-ban a család és haza érdekében is legszélesebb körben erélyes tevékenységet kell kifejteni a polgári házasságról szőlő törvény revíziója érdekében; a családi erkölcsökre való vonatkozással az erkölcsvédelemnek ki kell terjednie a tiszta ifjúság és tiszta nő oltalmazására, a jobbérzésű társadalom szebblelkű nőinek segítségével pedig az öltözködési szabadosság és fürdőélet kilengéseinek erőteljes visszaszorítására. — Az A. C. erkölcsvédelmi feladatai közé tartozik a párbaj- kérdés is. Én — mondotta az előadó — minden tartózkodás nélkül bátran megmondhatom, hogy ebben a kétharmadrész katolikus országban talán mégis nagyobb kötelező ereje van az Isten ötödik : »Na ölj!« parancsának, mint a párbajkodex §-ainek! (Nagy t8ps.) Miért veszítse el a katona kerdbojtját, ha többre tartja az Isten parancsát, mint a párbajkodex barbár, krisztus- tálán § át ? Ez a kérdés megérdemli az A. C. figyelmét. Ez a kérdés, mint az A. C. minden feladatai, nemcsak ez Egyház szempontjából birálandők el, hanem úgy is tekintendők, mint a haza és nemzet egészséges fejlődésének éa fennmaradásának biztosítékai.
