Eger - napilap, 1933/2

1933-10-07 / 187. szám

1933. október 7. E G E fi 3 litván közig. tanf. hallgató sza­valta el Sajó Sándor: »Magyar­nak lenni« című vernét mély át- érzéssel és nemes páthoiszal, nagy hatást váltva ki a hallga­tókból. Az ünnepség Ammer: Nem, nem, soAá-jának eléneklésével ért véget, amelyet a Közigaz­gatási Tanfolyam hallgatóinak énakkara adott elő nagyszerű betanulásban dr. Gauier Rezső kir.». tanfelügyelő vezényletével. * Az egri református egyház község a vértanúk emlékére dél élőt) 9 órakor tartott október 6-iki Iitsmiszteletet. * A ciszterciek Szent Bernát gimnáziumában a Vitkovics Ön­képzőkör rendezett emlékünne­pélyt, melyen részivé« az intézet egészi fjutága. Az emlékbeszédet Ringelhann Bála VIII. o. t., az ŐDkepjőkör titkára mondotta. * Az angolkisasszonyok leány­gimnáziuma, f. kér. iskolája és kerssk. szaktanfolyama együttes ünnepélyén Münster Nóra gimo. VIII. o. önképzőköri titkár mondott alkalmi beszédet. Papp Melinda gimn. VII. o. t. és M&- cassy Mörh g. II. o. t. szavalt, Cservényánszky Ilona kér. IV. ővf. t. Knézich Károlyról olva­sott fel. Nagy érdeklődés mellett folyt le a Katolikus Népszövetség gyűlése Eger, október 6. A Katolikus Népszövetség hevesi és alsóbortodi csoportja most tar­totta meg választmányi üléséi a erre az alkalomra nagy szimatai jöttek össze az egyházmegye minden részéből a választmány tagjai. Kriston Endre püspök megnyitójában bensőséges sza­vakkal emlékezett meg Szmre- csányi Lajos dr. érseknek, az egyesület elnökének gyémánt­miséjéről és kiemelte azt a sze­retetteljes ragaszkodást, bálát és tökéletes bizalmat, amellyel az egyesület tagjai főpácztoruk és bölcs vezérük irányában visel­tetnek. A magas szárnyalású és az érzelem őszinteségétől átha tott beszédet a jelenlevők állva hallgatták végig s szűnni nem akaró tapssal kisérték. Szabó Gyula dr. a választmány őszinte jőkívánatait és nagyra­becsülését tolmáciolta Kriston Endrepüipöknev,püspökké szen­telése tízéves fordulója alkal mából. Csepela Lajos dr. c. epát a csoport igazgatója baszámolójá- ban felsorolta az elmúlt év ese­ményeit a megállapította, hogy az elmúlt időszakban is nagy számban tartoltak a csoport, valamint a budapesti központ kiküldöttei propaganda gyűlése két és ismeretterjesztő előadá­sokat. A gyülekezési tilalom da­cára sem szü teteit e céltudatos munka és az érintkezés a veze­tők s a tagok között. — A jövő muakájára adottútmutatást.moly ben különösen a katolikus sajtő támogatását s a felmerülő kér­déseknél a katolikus álláspont érvényesítését ajánlotta a helyi vezetők figyelmébe. A jelentéit követő vitában felszólaltak Harkabuss László, Szentgyörgyi József, Mahunka Imre, vitéz Subik Károly, Mag nin Adorján és még számosán, akik valamennyien a munka egy­ségességét és hítározóit irányí­tását tartolták szükségesnek. Borján Ferenc központi titkár azokat az általános irányelveket ismertette, amelyeket az egyesü­let a jövőben is követni akar. A szövetség magasabb célkitű­zése nem engedi meg sem azt, hogy a pártpolitika útvesztőibe tévedjen a szövetség munkája, fen pedig, hogy tetszetős, de bs nem váltható ígéretekkel, vagy üres jelszavak u-ján törekedjék a mozgalom népszerűségre. A gyűlés határozatilag ki mondta, hogy szükséges az Actio Cathodka munkakörén belül a Kát. Népszövetség külö­nös feladatainak meghatározása, végül Ziolnay Frigyes központi kiküldött a tagok réizére lehe­tővé tett temetkezési biztosítás módozatait ismertette. Olcsó ruházati akció az állam terhére Tízszázalékos állami hozzájárulást kérnek a textilgyárak a pénzügyminisztertől. Eger, október 6. A mezőgazdasági lakosság ré­szére tervezeti olcsó ruhaakció körvonalai lassan kezdenek ki­bontakozni. A kormány valóban olcsó textilnemüeket óhajt for­galomba hozatni, de máris ki­derült, bogy a gyárak uniformi­zálni akarják az eladásra kerülő szöveteket éa még ennek ez anyagnak a minőségére sem he­lyeznek nagy súlyt. Olyan bekecs szövetet akarnak a falusi lakos­ság nyakába varrni, hogy úgy­látszik, jobb volna el sem kez­deni ezt az egész akciót. Szak emberek szerint a bekecsszövet a leghálátlanabb és legrosszabb gyapjuárú, mely gyakori, vagy éppen állandó használat esetén igen rövid idő alatt tönkremegy. A gyárak azonban még ennek a »nagy önzetlenségnek« is ha­tárt akarnak szabni. Értesülésünk szerint ugyanis azt kérik a kor­mánytól, hogy az olcsó ruha­szövetekre engedjék el teljes egészében a fázisadót, vagy leg­alább is mérsékeljék a jelenlegi kulcsot és hasonlóképpen mérsé­keljék a nyersanyag elvámolá­sánál a forgalmi adót. Körül belül 10 százalékkal terheli meg a készárút a textilfázisadő, s az akció során ennek a 10 száza­léknak terhét kellene viselniük a köz érdekében a textügyárak- nak és ezt sem hajlandók viselni. Szerencse, hogy a pénzügy- miniiztérium ettől a kívánságtól elzárkózik éa nem hajlandó a textilvállalatokat a fázisadő meg fizetősétől megkímélni. Kivána- i lításra kerül, a hivatalos szer­től volna, hogy a kormány ál- vek hasonlítsák össze megfelelő lapítsa meg, miyen minőségek gonddal az olcsónak mondott és milyen árak szerepelnének az * anyago; a hasonló árú külföldi olcsó szövetakciő központjában. I Cikkel és a tertőaaági fokra is Mielőtt pedig az Bkcio lebonyo- | legyenek figyelemmel. Felejthetetlen élvezetet Ígér Niels Bnkh tornászcsapatának produkciója Eger, október 6. Két nap választ még el ben­nünket a világhírű Niels Bukh dán tornászcsapatának egri be­in utat sózásától s a vidéki sajtó­ban napvilágot látott lelkes be­számolók egyre bizonyosabbá teszik, hogy az egri közönség felejthetetlen élméoyt kap a Vá­rosi Színházban ezen a bemuta­tón, amaly elé nagy várakozás­sal tekint máris a város sport­kedvelő közönsége. Legutóbb Kaposvárott és Pé­csett mutatkozott be a dán tor­nászok csap na s mind a kapos­vári, mind a pécsi lapok ez el­ragadtatás hangján írnak Niels Bukh csapatának teljesítményé­ről. Az Uj Somogy című lap töb­bek között a következőket írja : ! »Minden elismerést megérdemel I a testi ügyességnek áz a rend­szere, amely Niels Bukh nevé­hez fűződik és amelynek diada­lát ünnepeltük a kaposvári szín­házban. . . Ez az egyszerű tor- nabsmutatónaK szánt sportese­mény valósággal ünnepéllyé ma- gasz'oiúlt . . < A Pécs* Napló így ír Niels Bukhákról: »Minden egyes szá­muk külön attrakciónak számít, melyek tökéletes kidolgozottsá­gukban méltán váltották ki a közönség tapsait. Niels Bukhák magyarországi kőrútjának a ma­gyar gimnasztika továbbfejlődé­sére n*gy hatása lesz.« Egerben, a színházban rende­zeti bemutató után a dán tor­nászok tiszteletére vacsora lesz ! a Koronában, ahol a csapat tagjai I csárdás* táncolnak. A leszakadt vödör halálra zúzta a kútásató gazdát Eger, október 6. Halálosvégű szerencsétlenség történt még ez év májusában Hasznoson Kanyó József gazda portáján. Kótásas közben egy kövekkel megrakott veder le­szakadt s a kfltban tartózkodó Kanyó Józsefet halálra zúzta. Emiatt emberölés vétségével vá­dolva került a törvényszék Gál- bory-tanácia elő Nagy András ecsedi kűtmaster és ennek al­kalmazottja Maksó litván nap­számos, akik a kűtásást végez­ték. Amint a vizsgálat adataiból kiderült a vedret tartó sodrony- kötél szakadozott volt ■ Nagy András maga kötötte össze egy­szerű csomóra. Kanyó lement a kútba megnézni a munkát, a csomó megoldódott s a törme­léktől töltött közel egymássá súlyú veder Kanyőra zuhant. Amint a boncolás megállapította a gazdának hátgerince eltörött, azonkívül a fején is súlyos zú- ződfisokat szenvedett. A törvényszék a főtárgyalá­son, — amelyen az elsőrendű vádlottat dr. Barsy István, a másodrendű vádlottat Káló Mik­lós ügyvéd védte, a vádat pedig vitéz dr. Hunyor Sándor ügyész képviselte — Nagy Andrást 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet indokolásában kimondja, hogy a kúlmester gondatlanúi járt el s ezzel okozója lett a katasztrófának. Az alkalmi mun­kásként alkalmazott Maksó sze­repében a biróság nem látott gondatlanságot fennforogni s a napszámost felmentette. Az ité let jogerős. HÍREK Az aradi Golgotha sötét fejfái rávetik ár­nyékukat a trianoni magyar földre. Az őszi fák hullatják lombjaikat és az emlékezetből peregnek a történelem esemé­nyei, a gyalázat maroangolő tu­data még ma is ökölbe szorítja a kezeket, a legjobb magyarok máriíromsága megindítja kön­nyeinket. De itt álluck mos is nem kisebb gyalázattól meggyö­törve, megcsúfoltan és igazsá­gunktól megfosztottam és fekete szárnyak caapdossák a csontvá­zunkat, amelyről testünk eleven húsát, az igazságunkat és ártat­lanságunkat letépte az önkény, a »békeszerzők« zsarnoksága, az erőszak. Fáj az aradi tragédia még ma is, mint ez eleven seb, de retteneté* hiba lenne — és sajnos, van erre hajlandóság — ha a bús nagy emlékezésben el­feledkeznénk mostani megpró­báltatásainkról. Ma feketébb az ég a magyar föld felett, mint 1849-ben volt, többet Telítettünk, keményebbküzdelem áll előttünk. Amikor emlékezünk, nemcsak Bzomorkodni kell, de nézni azt is, bogy a bitével, a szívós tü­relmével és igazságváráxával mégis csak visszatért a nemzet­hez a jobb idő. Nekünk talán többet kell tűrnünk, tovább vár­nunk, hiszen ha lehet azt mon­dani, az akkori problémák szinte csak kis megpróbáltatások a mai célokhoz és katasztrófába lenne, ha ebben a generációban keve­sebb volna a hit. az erő és a kitartás, mint abban volt, amely az aradi sírokra is elhozta « feltámadást. Az aradi bitókra emlékezve, fogadalmat kell ten­nünk, hogy úgy hiszünk az élet­ben, ügy akarjuk az igazság el­jövetelét, mint az a nemzedéb, amely szemlélvén a gyászt, meg­siratta a tizenhárom bős elvesz tősét. (—<5—a) * Minden bárhol hirdetett, ismertetett magyar és külföldi könyv beszerezhető és meg­rendelhető a Sajtószövetkezet könyvkereskedésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom