Eger - napilap, 1933/2

1933-10-07 / 187. szám

Aba 8 fillér ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ -EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG EGER, LÍCEUM, FSZ. 3 — TELEFON: 11.—KI ADÓHIVATAL: EGER líceumi könyv NYOMDA — TELEFON 176. POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54.558. Eger, XLIV. évfolyam 187. szám ♦ Szombat ♦ 1933 Trianon 14, október 7. Zászlóbontáshoz. Plakátot ragasztott ki az Actio Catholic* országszerte. Magasba nyúló kereszt tövében az ifjúság zászlókat feszít a magyar légbe. A lobogó vásznakon Krisztus monogrammja. Az Actio Catho- lica zászlóbontása a XXIV. Or­szágos Katolikus Nagygyűlésen — Kiáltja a szöveg. Amiért 23 Katolikus Nagygyűlés szónokon, vitatkozott, a Huszonnegyediken cselekvésbe érik. Vége az ered­ménytelen szóáradatnak, szelle­mi tornázásnak. Felőlijük a mun­ka zubbonyát és fegyelmezett seregbe tömörülve, cselekvések­be kezdünk. Minden pápa arculatán talál­ható valami jellegzetesség, amely főpapságára bélyeget üt, amely írásaiban, szavaiban, cselekede­teiben állandóan visszatér. XI. Pius Pápa ideálja: az Actio Ca­tholics. A Vatikan magasságából mindenkinél tisztábban látja, hogy szörryen levizsgázott az az erőfeszítés, mely a felvilágo­sodás bódult észjárása szerint Isten s a kereszténység nélkül akarta a világot berendezni. E roppant herezis következménye, hogy az emberi társadalom ma ezernyi sebből vérzik s a. világ- krízis tomboláiéban a kispolgári lelkeket rémület nyűgözi le. Más­kép lát azonban a Pásztor, ki­nek szeme a piagasságok mére­teihez szokott s keze biztos kon­túrokban rajzolja fal a sóvár­gott, boldogabb jövöt: Krisztus királyságát. Hogy meg is valósuljon, — a tettek mezejére utasítja a széles világ katolikus-it. Gondviselés- szerű és beláthatatlan jelentősé­gű a mozgalomban az, hogy a lelkipásztorok munkájába orga­nikus beillesztést nyer a laiku­sok apostolkodása. Az aránylag kevés számú pap­cég Krisztus új országát önere­jéből meg nem valósíthatja, sza­va mindenhova el nem érhet. S legyen bár papságunk akárminő derék s hivatása magaslatán álló, — mitdent mégsem tudhat s mindent egyedül el nem végez­het. A legfőbb Kormányos azt akarja, hogy a világi hívek is edják oda gondolataikat, tapasz talataikat, terveiket, szaktudásu­kat — a társadalom újra keresz­ténnyé tétele érdekében. Azt akarja, hogy a világi hívek hagyják el eddigi passzív és re­ceptív magatartásukat s a ke­resztény őskor laikusaihoz ha­sonlóan, mint munkatársak je­lenjenek meg a pepiág oldalán. Magyarországra a műit év őszén ért el a Rómából küldött, bőséges termést ígérő vetőmag. Egy évi csendes szervező mun ka után az idei Nagygyűlésen a nyilvánosság elóti bontják ki zászlaját. A nyilvános díszgyűléseken hatalmas képekben rajzolódnak elő a katolikus érdeklődés elé az A. C. célkitűzései s a kato­likus csel ki-detek nagy elindu­lását remek keretként övezi mejd a gyermekek, a leányifjűság, az egyetemi ifjúság s a különböző katolikus egyesületek gyűlései­nek koszorúja. Nagy reménység éltet bennün­ket, hogy a kát. mozgalmunk nem lesz többé helybeDtopogás, hanem évről-évre növekvő krisz­tusi áradás. Mindnyájan érezzük, hogy ven mit tennünk ! Roppant közéleti, társadalmi és művelődési kő«dé­Már évek óta ismételten fel­vetődő» az a terv, hogy az ez- időszerint mezőkövesdi járáshoz tartozó Kistálya és Andornak községek elszakadnak Borsod- megyétől és Havesvármegyéhez csatlakoznak. A törekvésnek a legteljesebb mértékben meg van a reális alapja, hiszen a két köz­séget, amely az eget füzesabonyi vasútvonal mellett, alig pár ki­lométer távolságon fekszik, Eger­től, gazdisági érdekei egészen Egerhez és Hevesmegyéhez kö­tik. Miskolctó), jelenlegi közigaz­gatási és törvénykezési székhe­lyüktől csaknem egy napi Járó- földre vannak, de még járási székhelyük is minden tekintet­ben elzártabb tőlük, mint Eger. Ha más érve nem is volna ezeknek a községeknek a He­vesmegyéhez való csatlakozás­hoz, mint azok a gazdasági ér­dekek, amelyek letagadhatatla- nűl ide kötik őket, akkor is mél­tányolni kellene törekvéseiket. Eger, október 6. Holnap reggel kezdődik meg Budapesten a XXIV. Országos Katolikus Nagygyűlés, huszon­negyedik seregszemléje a ma­gyar katolikus társadalomnak. Ennek a nagygyűlésnek külön hangsúlyt és jelentőséget ad az sek várnak megoldást. Ezeket csak a pap és a világi vállvetett, együttes munkája oldhatja meg. Úgy érezzük, hogy van szavunk nemzetünkhöz! Hiszen mi hor­doztuk valaha a magyar múlt legszebb emlékeit. Az ország szolgálatában és felvirágoztató sában, mint a múltban, ma is elsők akarunk lenni! Amikor a XXIV. Országos Katolikus Nagy­gyűlés kibontja a Katolikúi Ak­ció lobogóját, ki az, aki ne vá­gyódnék, hogy a hazát és az egyházat mentő gyönyörű mun­kából részt ne kérjen? Jöjjön mindenki a kibontott zászló alá, hozza hazaszeretetét, buzgósá gát, apostolkodását, hogy minél előbb beköszönthessen Krisztui országának virágzása. Kistálya és Andornak képviselő­testülete legutóbb egyhangúan el is határozta, hogy a belügy­minisztertől átcsatolását kéri. A határozat ellen Pöta Bála kis- tályai jegyző fellebbezést nyúj­tott be s ilyenformán a kérdés Boriodvármegye törvényhatósá­gi bizottsága elé került. A két község határozatával októberi közgyűlésén foglalko­zik a törvényhatósági bizottság s a jelekből arra lehat következ­tetni, hogy az átcsatoláshoz nem adja hozzájárulását. A kérdés­ben az utolsó szót a belügymi niszter fogja majd kimondani. ■ nagyon valószínű, hogy döntése a két község javára ezól. Hi­szen csak egy pillantást kell vet­ni a két vármegye térképére, hogy a törekvés észszerűségét és szinte követelőén szükséges vol­tát megérthessék még azok is, akiket ebben sz évek óta vajúdó kérdésben a megokolatlan lokál­patriotizmus fűt. a körülmény, hogy ez alkalom­mal bontja ki zászlaját közel egy esztendei csendes szervező munka után ez Actio Catholica, ez a felmérhetetlen súlyú moz­galom, amely elindult Rómából, hogy a krisztusi útikon mutassa meg elesett és elődbejutott szá­zadunk emberének a jövő lehe­tőségét. — A XXIV. Országos Kathoiikus Nagygyűlésen a magyar katoli­kus élet legmesszebb hangzó ne­vei, legnagyobb értékei: a klé­rus és a világi apostolok egész impozáns serege felvonul, hogy a különböző gyűléseken, konfe­renciákon, előadásokon bitet te­gyen az aktiv catholicizmus mel­leit és rámutaston azokra a le­hetőségekre, amelyek egyedül alkalmasak a kátyúba jutott vi­lág megmentésére. Ä Katolikus Nagygyűlés irá­Helyreigazító nyilatkozat. Az »Eger« XLIV. évfolyamá­nak 1933. évi ostóbar hó 1-én 184. számában »Megjegyzések egy különös városi közgyűlési vég- határozatról, amiben a valóság­nak meg nem telelő adatok van­nak* cím alatt megjelent közle­ménnyel kapcsolatban vettük és az 1914. évi XIV. t. c. 20 § ában foglaltakra utalással közreadjuk az alábbi helyreigazító nyilat­kozatot : >1. Valótlan acikk azon tar­talma, hogy Rsdil Károly vá­rosi képviselő áltel beadott azon második indítvány sor­sát, amely a polgármesteri ter­mészetbeni fűtés és világítás, valamint reprezentációs költsé­gek megszüntetésére vonatko­zott: a városi tisztviselők dön­tötték el. 2. Valótlan a cikk azon tar­talma, amely arra vonatkozik, hogy az ugyancsak a Radii Károly által beadott két in­dítvány külön választása mel­lett 18, ellene pedig 13 szava­zat esett, ebből 9 tisztviselő, mert a való tényállás szerint a közgyűlés a tisztviselői szava­zatok figyelmenkívül hagyá­sával — tényleg 25 szavazat­tal 18 ellenében mondotta ki, hogy Rsdil Károly fenti bét beadványát együttesen óhajtja tárgyalni. 3. Valótlan a cikknek az a beállítása i«, mintha a kérdé­ses közgyűlési határozatban akár tudatosan, akár tévedés­ből a valóságnak meg nem felelő valamslyes tényállítás történt volna.« Az 1—3 alatt cáfolt adato­kat tartalmazó cikk szerzője ellen a törvény rendes útján fogok fellépni. Eger, 1933 október hő 5-én. Trak Géza Eger megyei város polgármestere.« * (Állításainkat mindenben fenn­tartjuk. Szerk.) Heves vármegyéhez akarnak csatlakozni ‘Kistálya és Andornak községek Megfellebbezték a község képviselőtestületének határozatát. Holnap kezdődik meg Budapesten a XXIV. Országos Katolikus Nagygyűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom