Eger - napilap, 1933/2
1933-07-09 / 136. szám
1933. július 9. EGER 3 'annak valódiságát bizon ASPIRIN-« is magukon viselik valódiságuk jeléi: a Bayer- keresafef. Meghűlés első jeleinél és fájdalmaknál ASPIR1N-TABLETTÁK hogy Gál Gy. János mellcsontja eltörött, a mellkas pedig szintén össze van törve. Fején két súlyos sérülést talált a boncolás, amelyek közül bármelyik halálos lehetett. Azt nem tudta teljesen eldönteni a holttest felboncolása, hogy gyilkosság áldozata volt-e a no- vaji gazdálkodó, vagy pedig véletlen baleset követelte életét áldozatul. Ezután minden valószínűség szerint a baleset feltevése a helyes és úgy rekonstruálható annak lefolyása, hogy Gál hajnalban az országúton ki akarta fogni fáradt lovait, hogy meglegeltesse és minthogy ittas voP, közéjük eshetett és ekkor mell- berúgta a ló. Innen származna mellkasának betörést. Eszerint a feltevés szerint fejsérüléseit földön fekvp, akkor kepta volna, mikor a lovak — valószínűleg megvadulva gazdájuk esésétől — összetaposták. A csendőrség erélyes nyomozást indított a rejtélyes ügy végleges tisztázására. Fogaka:: pénzér:: kaphat ds soha a sajátjait ! Fogai látszólag egészségesek . . . de vájjon azok-e tényleg? Mert a fogkő — sok súlyos fogbántalom okozója — a fogak belső felületén, láthatatlanul húzódik meg. A helyes fog- ápolás szabálya: 2-szer évente fogorvosi ellenőrzés— 2-szer naponta fogápolás Kalodont-tal! Végig a magyar svájci autóúton Egertől Lillafüredig a Mavart autóbuszán Lillafüred, július elején. A múlt húzódik itt mellettünk, míg Felnémet felé zúg velünk a motor, tz árva vicinálisvasű', fűvel benőtt línközével, füstös telegráfoszlopaival, nehézkesen és egy kicsit sután. Szembe velünk apró mozdony küszködi* éppen egy sor kocsival, döcögted őket Eger felé és keservesen sikongat. Elhúzunk mellette. Egy pillanat: a múlt találkozása a jövővel, 100—200 méter messziről. Erőteljesen zúg előttünk a hathengeres nagy motor, a roppant kerekek kavarják az or szágűt porát, a sokhangű kűri rábödűl a kocogó szekerekre, így vágtatott tán ebben a völgy ben a diluviáiis korok roppant duvadja is, és éppan ilyen ijed ten húzódtak félre előle az epró állatok, mint előlünk ezek a szekerek. Csakhogy most az e®ber nyargal ezen az özönvízelötü szörnyetegen és ringó bőrülések öleléséből nézi a kiteljesedett júliusi mezót s a p'p;csok piros kiáltását a izőkülő vetések közepén. ÁtiuhaLtuak a falun, ez or szágűt fehér csíkja elfolyik alattunk, bámulnak utátu k kerek szemmel a pandelyes gyerekek éi az eresz alatt pipázó aggok. Megint a mezön v gyünk, csupa élet és mozgás znindan: piros és risító kénsárga szoknyák hajladoznak a lándzsái tukcri ca között, vetaményes ágyakban babrál a nép, a selyemhernyó utolsó táplálékát foiztják a gyerekek az országút cperfáiról. A kocsiban mindenki hal'gat. I t kevesebbet beszélnek az em berek, mint a vonaton, nem ba- rátkozók, megufckal vannak él- foglaltra és a tájékkal. Már | Felsötárkányon is túlvagyunk, a Barátrét hűvös és a harmattól még i latos erdejében, s valahonnan a fonnyadó széna édes sza gát csapja be a kocsi nyitott ablakán a szél. Azután már csak a nagy kerengősek foglalják le ez embert. A mőtor sfrősan húz bennünket fölfelé, hegycsúcsok és újabb erdők fordulnak elénk: felfelé megyünk, a kilátás egyre szebb lesz, kerengünk a pihend hegyek zöld teste körül, mindig magasabban. Már előttünk van a Hollóstető, csúcsa körül ködös, f.hór felhősereggel. Valaki Svájcról beszél mögöttem és lelkendezik, hogy csak ott látott ilyen elnémítőan szép utakat az Alpasek között. És csodálkozik, hogy ilyen kevesen utaznak erre, hogy nem fedezték még fel ezt a helyet az emberek. Csakugyan eddig még egyetlen autóval sem találkoztunk, egy árva mótorbicikli se ropogott fel a hegyekre. Népte- len és siűz csend van itt, olyan némaság, aminek illata van, édes és tisz’a, mint az alvó gyerek bőrének. Csak Ekkor népesedik meg ez országút, mikor már elhagytuk a Hollóstetői és lefelé gurulunk Lillafüred irányába. De mo>t te au ók az utitíritiok. Kun László szekerei az autósztradán. Ké k.rakű korda ezvalamany- ny1, nyikorgó tengelyű és asz- izony, gyerek az igája. Két rúd közé fogva, feszült inakkal ballagnak felfelé a meredek lejtőn s az erdóbrnépssedik velük. Ez már a legmaibb ma itt, a rer- geteg kellős közepén : a szegénység és nyomor idáig áradt fel a messzi völgyből. Az út szélén félig megrakott kiskocsik, egő»,z sereg gyerek hordja rájuk a jótékony erdő ajándékát: a száraz gallya*. Aztán mái aprősza- kereket hagyunk el, ezek már felpakkolva gurúlnak lefelé, terhük fölött sovány és sápadt gyerekek. Rongyosak és szomorúak. A kocti rűdjai közt az apa: majdnem hanyattfekve tartja vissza a lejtőn az apró szekeret s hátul a vánryadt asszony fékké mesterkedett rúddal a kereket igyekszik lassúbb futásra bírni. Elhagyjuk ezeket a szomorú szekereseket és Kun László király jut az eszünkbe, akiről azt mondják a hajdani mesék, hogy uralkodása alatt olyan szegénység volt, amely szekerek rúdja mellé kéDyszeritette az állatj a-vesztett jobbágyot. És lám. kevély kultúránkkal, hon- fareno'áinkkal mi is ide jutottunk. Csipkerózsika várkastélya. Csend v n a kocsiban. Az előbb minden tzam az ablakon volt és most valami furcta vonás van az utasok arcán, olyaD, mii tha keserű ízeket ízleltek volna. Észre sem vesszük, hogy már bitumen ú oa gurulnak az átforrósodott kerekek és az út két oldalán fÍDoman nyírt gyöp- ágyék földje, rafinériával ültetett világok gruppjai suhannak el mellettünk. — Megérkeztünk Lillafüredre. A mo or zűgisátől félig süket füllel szállu-ik ki a kocsiból a unatkoznak a terraczon, fényes- gombos botelszolgák járkálnak ide-oda és a parkban munkások mozognak a fű között. Da még ez a kis élet is olyan halk, mint- ha Csipkerózsika várkastélya lenne ez a gyönyörű, hideg-nagy palota és a szolgák járása csak lábujjhegyei tipegői, hogy: jaj! fel ne ébredjen az alvó király- kisasszony. Mert a bekemőt ház üres.Alig néhány vendég időzik itt és egy ország szegénységének szaga lengi körűi a palota tornyát. Egy csacsi és egy talyiga. Az élet azonban mégis oiak megjelenik itt, nem hagyja kizárni magát ebből a hűvös és és szertartásos csendből, habár csak a gallyas-taligák nyikorgásában jelentkezik is. Gurul lefelé a hegyek felől, Hámor és Diósgyőr felé bosszú sora Kun László szekereinek. A hajnal óta tartó gyűjtés eredménye: magasra rakott barna gally- csomó pűposodik a bocsiderékban és a kenetlen tengelyek síró« muzsikája mellett elhúz a Palota- szálló mellett a karaván. Elöl: micsada gazdagság ! — négykerekű kis szekér, előtte jámbor Nyári propaganda akciónk! 86 pengőért 10 havi részletre. 2-|-l lámpás np.nvnnliiQii
