Eger - napilap, 1933/2

1933-09-02 / 167. szám

2 EGER 19B3. szeptember 2. utefcftäft*' mv.a^^nM;va»a»®íC:^r, nemzetközi forgalom nagy út­vonalaiból éa ennek káros hatá­sát megérzi ez ország többi ré­sze is. A segítséget elsősorban a vizitnek kihasználásával lehet megszervezni. A kormánynak re­ménye van arra, hogy a világ­piacon sikerrel tudja értékesíteni búzáulst. Végűi hangsúlyozta, hogy a földnek nem szabad ki csúsznia a mai földműves társa­dalom kezéből. Tiszafürednél csatlakozott az utazáshoz a belügyminiszter éi Imrédy Béla pénzügyminiszter és Hedry Lőrinc dr. főispán ie. Ceongrádon, a hajózás máeo dik napján Fabinyi Tihamér ke­reskedelemügyi miniszter nyilat­kozott a §ajió képviselni előtt éa ismertette a Tisza szabályozásá­val kapcsolatos problémásat. Ki­jelentette, bogy a Tiszának S ol- noktól északra eső, még csak igen csekély mértékben hajóz­ható részén ki fogja építtetni a vármegyék hozzájárűiásával a Tiszához vezető u akat. I ym utat tarvez a kereskedelemügyi miniszter Tiszafüred alatt ie, azonkívül a tiszapolgárihíd őpí lésének mielőbbi megkezdését is kilátásba helyezte. Az Egri Kaszinó százesztendős jubileuma 1833-1933. Eger, szeptember 1. Eger városának ósHsves vár­megyének közéletében mindig jelen ős szerepet játszott az Egri Kaszinó. N im volt olyan haza­fias vagy egészsége« társadalmi megmozdu'ás, amiből ez a régi és nagy létszámú intézmény ki ne vette volna sokszor iniciálé részét. Kebeléből indúit ki hó­dító útjára a hírneves Egri D li­kőr is, melynek — különösen a jobb gazdasági viszonyok kö zöt* — hosszú időn át mecénása is maradt. Számtalan olyan tag neve ákesí i ma már történ dmet képező évkönyveit, akik orszá­gos hírnévre tettek szert, vezető pozíciókba kerültek. Mindezek a volt tagok élénk érdeklődéssel néznék a negymultú Kaszinó cantennári« jubileuma elé, mely jubil úrnőt — é* ez ritka érdé kés dolog— a Kaszinó ugyanab ban az épületben üli meg, a- melyben 1833 ban megalakult s amelyben azóta megszakítás nél kül rezideál. A mostoha gazdasági viszo­nyokhoz képest szerény keretek­ben lejátszódó jubiláns ünnep­ségeit az Egri Kaszinó ez év szeptember 7 én és 8 án tartja m a. Hit dikéa, csütörtökön este 8 órakor ismerkedő összejövetel lesz a Kaszinó nyári helyiságé- i ben, a táncoló fiatalság részére pedig megnyitja tanúéit is. j Nyolc sdikán délelőtt 10 órakor bálaadó istentisztelet lesz a cisa* í terciek templomában, melyen a | király és kormányzói díj -s Egri Dxlkör fog énekelni Hu>zthy I Zoltán országos társkarnagy ve j setéiével. A mise után, fél 11 órakor az Egri Dalkör közreműködése mel- : lett díszközgyűlést tart a Ka­szinó dr. Erlach Sándor alelnök elnökletével, s itt Breznay Imre j Eger régi életének legalaposabb ‘ ismerője fogja ismertetni a Ka­szinó százéves történetét. Köz- J gyűlés után társasebéd lesz a Kaszinó nyári helyiségében. A c«ujt9nnáris ünnepségek el kaiméból ez Egerben működő ! vagy Egerből származott featö- I művészek reprezentatív kiállí­tást rendeznek a Kaszinó nagy­termében. Ez a kiállítás, ahol a művészek legjava műveikkel vesznek részt, szeptember 8 tői 17-ig marad nyi*va. Szeptember 10-én országos ünnepség keretében szentelik a gyöngyösi Honsz. zászlaját A Mezőgazdasági Kamara _ az adógabonarendelet megvál­toztatását kéri a kormánytól Eger, szeptember 1. A kormánynak azik az intéz­kedései, amelyeket a gazdaiár- ■adaloai megsegítése érdekében VülósítO't meg, korántsem vál­tották b) a gazdák reményeit. Est bizonyítja az a tény is, hogy a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara által összehívott gazda- értekezleten oly n felirati javas­latot fogadtak e), amely teljes mérté«.beu alátámasztja ezt a magá l ipí'ást és fokozottabb tá­mogatást. megértőbb intézkedé­seket sürget a kormánytól. A feliratban rámutat a M ző- gazdasági Kamara arr?, hogy az anyagi erejében leromlott gazda társadalomnak számolnia kell a mennyiségileg számottevő, de értékben nagy csapást jelentő ter­més következményeivel s a kor­mány ezt a szempontot nem vet­te figyelembe. így következik be azután az a tr-tgifeu» helyzet, — mondja a felirat, — hogy azt az adóössze­get, amelyet az elmúlt évekbeni termés esetén a gazda kiegyen üthetett volna egy mázsa búzá val, ma csak 2—3 mázsa buzá vül fedezheti, Einyi termés fe­lett pedig — sajnos — nem ren­delkezünk. G izdaközönségünknek még élénken emlékezetében van az az idő, amikor a koronaromlás idején ő biztosította a pénzügyi egyensúly fennmaradását azál­tal, hogy a reá kirótt adót min­den 20 korona helyett egy má­zsa búzának akkori árával fizet­te meg. Az akkor vállalt terhek­re hivatkozással az igazság és méltányosság azt kívánja, hogy a Mértékelés olyan mértékét kérjük, maly az akkor hozott áldozattal arányban áll. Amikor az értékesítés kataszt­rofális alakulása a mezőgazda­ságra immár kibírhatatlan csa­pást mér, amikor az agrárolló eddig elképzelhetetlen mértékig nyílt ki, amidőn a gazdának az adófizetésen kívül más halaszt­hatatlan kötelezettségei ie van­nak, amidőn kereskedő, gyáros, | bőnk é* pgv*b hitelezők lesben j állanak s mindnyájan a jő ter­mésre hivatkoznak, feltétlenül jo­gos és igazságos, hogy az allem részéről olyan megértés nyilat­kozzék m«g, mely reália ered­ményeket, a lermőayjk árának általános emelkedését és ennek nyomán a lelkekben megnyug­vást biztosít, viszonylsgoa jólé­tet terimt és végre kifeepctolja az adőhátrálékok ügyét & napi kérdések sorából. Kifejezést kell ednunk aggo­dalmunknak, hogy a mai ter­ményárak mellett, a folyó évi adó készpénzben való kifizeté­sére a hátralékotoknak nem ma­rad fedezete e így a folyó évi adó megfizetőiéhez, mint felté­telhez szabott 10—20 százalékos kedvezmény nyújtása, talán egyetlen egy gszda sz'méra sem lesz elérhető. Hi zen ma már mindenütt halljuk, nogy miért szolgáltassa h» a gazda ilyen árban az államnak búzáját, ha azt a piaci árat, amelyben az el­számolást nyerne — a kiskeres­kedő is m gadja érte e akkor az államnak nem volnának admi­nisztrációs költségei. Gazdaérdekből kell megállapí­tanunk azt is, hogy az adómorál annyira szükséges helyreállítása ezempontj iből veszélyesnek tart­juk, hogy a rendeletet nem ter­jesztették ki a pontos adófize­tőkre. Éppen azért feltétlenül méltányosn tfe ismerjük el, hogy akiket* k adóhátralékuk nincs, idei adójukat szintén termény­ben és prémiummal rendezhessék. A pénzügyminiszter ur rende­leté szerint a f. évi jövedelem és vagyonadó kivetése 16 P búza, illetve 14 P rozs ár alapján tör­tént. Méltányos lenne tehát, ha a f. évi adófizetésnél a búza és rozs fenti áron számoltatna el. Ezek előrebocsátása után mély tisztelettel azt kérjük, hogy a gazda az sdőhétrálébokra fize­tendő minden 20 aranykorona (23 P) után egy mázsa búzát, vagy ennek viszonylagos árban megfelelő mennyiségű rozsot fi­zethessen. Az egri felsőváros népe háromszáz szegényt ajándékozott meg a bő termésből József királyi herceg is megjelenik az ünnepségen. A miniszterelnök és az Érsekfőpásztor is megígérte részvételét. Gyöngyös, szeptember 1. (Saját tudósítónktól.) A Honsz gyöngyöd csoportja szeptember 10-én szenteli orszá gos ünnepség keretében zászló­ját, amelyet a gyöngyösi nők készítettek. A rendezőbizot ség körültekintő gondoisággal álla­pította meg a p’ogrammo*, mert az ünnep?ég?n igen előkelő ven­dégek jelennek meg, úgyhogy a a gyöngyösi rokkantzászlő szén — Kultúrvonat Budapestre az I. honvédgyalogezred ünnepségére. A régi budapesti 1. honvédgyalogez­red és 1. népfölkelő gyalogezred szeptember 8 án ezrednapot tart a népligeti laktanyában. A MÁV eb­ből az alkalomból kultúrvonatok telese messze kimagaslik majd a hasonló aktusok sorából. Ez alkalommal Gyöngyösre érkezik József királyi herceg, tábornagy, de kilátásba helyezte megjelenését Gömböt Gyula mi­niszterelnök, és ez Ériekfőpász tor is. Az ünnepség első része a hősök emlékénél lesz, ahonnan a Hanisz térre vonulnak e részt­vevők és itt avatják fel a zászlót. inpítását határozta el. Ötszáz je­lentkező esetén Egerből is indul szeptember 8-án kultűrvonat, 66 százalékos menetdíjkedvezménnyel. Jelentkezni szeptember 3-ig kell az egri menetjegyirodában, 4 pengő lefizetése mellett. Eger, szeptember 1. Az elmúlt vasárnap megható­én szép ünnepséget rendezett sz egri fehövárosban a Jézus Szíve Szövetség. Jelképes arRtőünnep keretében háromszáz szegényt ajándékozott meg a felsőváros népe az Isten bő áldásából: a fold bőséges terméséből. Szeretőiben éi jóságban össze­forrott a felsővárosi lakosság, emiőta dr. Vizy Miklós pápai ka­merás pasztoráoiős székhelyévé tett? a kisasszony temető ki« temp lóinál s ott vasárnaponként, sok­szor hétköznap is szentmisét, litániát mond és prédikációt, val­lási oktatást tart, így pótolván ideiglenesen egy felsővárosi temp­lom hiányát. Ide jár el buzgón a szalák népe olyan tömegekben, hogy a temető messzibb sírjai mellett is térdeplő híveket talál sz úrfelmutatátt jelző csengetyű- sző. Ennek a nagy papi munkának köszönhető a Jézus Ssíve S;ö- vétség megalakulása és a vasár­napi »ratőünnep is, amelyet ép­pen sz tett magasztossá és fe­lejthetetlenné, hogy szegény em­berek ajándékozták meg a sze­gény embereket, akiknek az Itten többet adott, azok juttattak termé­sükből a rászorultaknak. Hogy az adakozásnak milyen bősége, az emberizeretetnek minő szép pél­dája mutatkozott meg ezen az egyszerű ünnepen, a megaján­dékozottak nagy számából lehet látni. Az aratőünnepet litánia előzte meg, amelyet Vizy Miklós dr. pápai kamarás mondott, litánia után a hívek hálaadást énekelve vonultak la az Oriolyarend zár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom