Eger - napilap, 1933/2
1933-08-29 / 165. szám
A K Ä 8 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL: EGER: líceumi könyvnyomda.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 64.558. :: Eger, XL1V. évfolyam 165. szám * Kedd o 1933 Trianon 14, augusztus 29. A gyémántmisés Ersekfőpásztort ragaszkodó szeretettel ünnepelte székvárosa Rómából táviratozzak: A Szent Péter templomban, az apostol sírja fölött levő oltáron ma reggel nyolc órakor mutatta be gyémántmiséjét az Érsekfőpász- tor. A misén megjelentek a vatikáni és quirináli magyar ügyvivők, Eger, augusztus 28. Szombaton és vasárnap a magyar Sión legmagasabb ormán, Egerben ünneplő lélekkel vették körül a ritka emberi és papi jubileumot ülő gyémántmises Szmrecaányi Lajos érseket hódoló hívei. Míg ez ünnepeli elvonulva a földi hiúságot* zaja elöl, a katolikus világ szivén: Rómában készült alázattal bemutatni áldozatát, bálával egy após toli buzgalomban eltöltött eletért, rezideáló városa fellobogőzva, ujjongd őrömmel ünnepelte agg fCpásztorának 60 esztendős papi jubileumát. A középületek és magácházak lobogódíszt öltöttek, & városháza pedig, amelynek nagytermében szombaton délután 4 órakor díszközgyűlést tartottak, már fél négykor benépesült a hatóságok, egyesületek, küldöttségek tömegeivel. Az előcsarnok és a főlépcső délszaki növények zöldjétől ékes, a köz gyűlési teremben pedig az elnöki emelvény fölött babérgirlandok közül tekint le Kukán Géza portréjáról a gyülekezőkre a bibor- ruhás főpap szelíd arca. A szőnyeggel borított lépcsőház felöl egymásután jönnek az egyházi, katonai és polgári előkelőségek és benépesítik a képviselői padsorokat. A fökáptalan tagjai között foglal helyet az Érsek főpásztor öccse, Semrecsá• nyi Miklós ny. miniszteri tanácsos. itt vannak Vámos Bála tábornok, állomásparancsnokkal az élükön a helyőrség tisztikarának küldöttei, a vármegye, a törvényszék, a pénzügyigazgatőság képviselő', a különböző egyesületek és testületek küldöttsége, a felekezetek papjai s a városi képviselők teljes számban és még sokan mások. A terem kerzetát is roskadástg töltötték meg a város minden társadalmi osztályából valő emberek. Pontban négy órakor nyitotta meg a díszközgyűlést Irak Géza polgármester, ski megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Eger városa az évszázadok folyamán mindig szoros és meleg viszonyban volt a benne székelő ti m a római magyar intézet igazgatója és sokan a magyar kolónia tagjai közül A Szentatya délben magán- kihallgatáson fogadta a jubilánst, a kormányzó pedig meleghangú táviratot intézett hozzá. főpapokkal s ezek a kapcsolatok azóta, hogy az érseki székben Szmrecsányi Lijos ül, még szorosabbá ős közvetlenebbé váltak. A jubiláló főpásztorban a súlyosan megpróbált város melegszívű barátját, megértő támogató- jst és szerető atyját ünnepli, a kinek érdemeit soha nem műlő hálával emlékezi a közösség minden polgára. Nemecsek Aurél elősdó ismertette a polgármesteri indítványt, amely javasolta, hogy a jubiláló érseket, a város díszpolgárát, feliratban üdvözölje a díszközgyűlés. Az indítvány felsorelta mindazokat az elévülhetetlen érdemeket, amelyeket a gyémánt- misés főpap 21 esztendős kormányzása alatt a város szociális és kulturális életében szerzett. A díszközgyűlés az indítványt lelkes örömmel fogadta és percekig tartó éljenzéssel ünnepelte az agg érseket, majd Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő emelkedett szólásra és a következőket mondotta : — A oivitas vaticana szent Péter templomát mindennap a szent év zarándokainak tízezrei töltik meg s holnapután ebben a fenséges templomban megjelenik egy nemes aroélű fóp p — ősz pátriárka — szent Péter sírjához zarándokolva s mielőtt a szent sír feletti oltár lépcsőjére lebo- rűlna — ugyanúgy kezdi imádságát, mint ezelőtt 60 évvel— a fiatal űj misés —: Introibo ad altare Dei. Tudják-e, érzik-e a világ minden tájáról összesereglett zarándokok, akik szent Páter sírjánál ezen mise alatt jelen vannak, hogy nem csak ők borúinak le az ősz főpappal együtt a nagy apostol sírjánál, hanem millió és millió magyar lélek is ott van gondolatban és imádságban a mérhetetlen kupola alatt s tudják-e a zarándokok, hogy az ősz pátriárkának lelke — miséje alatt haza száll székvárosába, egyházmegyéjébe,rajongásig szeretett hazájába s imája a szent sír felett azokért esd, akik elől azért távozott a legm Hőbb helyre, bogy magába száiltságában könyörgését ne zavarja az őt ünnepelni szándékozók országos tömege. Az ósz főpásztor magába vo- núliságát én sem akarom megzavarni egyéni kiválóságainak falsorolásával s az ő szíve és lelke óhaja szerint nem őt kívánom ünnepelni — és ezért én is azokat a szavakat mondom, a- melyekkel ő kezdi majd gyémánt miséjét: Iotroiboad altare Dei — s közős Istenünk oltáré hoz járulván — hívom Önöket képviselőtársaim, adjunk hálát a mindnyájunk végtelen Urának, hogy Főpásztorunkat székvárosának, egyházmegyéjének adta s mindeddig egyházának és hazájának megtartotta. Hálnimádságurjfc a mindnyájunk Urához szálljon azért a kiváltságos kegyelemért, am - Ilyet nemcsak Főpásztorunkat, hanem bennünket is megajándékozott, hogy őt szellemi és testi frisse- ségben közöttünk élni engedi. Az ősz főpásztor élete maga a történelem es a múlt, jelen és jövő csodálatos összefonódása. A végtelen Isten csodálatos rendelkezése, hogy Eger ősz érsekének személyében itt hagyta közöttünk az eleven múltat. Szükségünk van-e nekünk ma a motorok, rádió, a gazdasági és pénzügyi harcok világában az eleven múltra, a hagyományokra, a népek, országok éltető lelkére, az emberö’tök szakadozott láncát összekötő kapocsra. ósz értekünk lelkében három emberi generáció telkülate él: Az ősnemesi c»a)ádből származó szülőktől 1848/49-iki korszak élménye, melyet az ifjú fogékonyságával a daróci szülői ház levegőjében kapott. A kiegyezés korszaka utáni események lelkülete, melyek már az ifjú lelkipásztort a világi és egyházi közélet harcosává edzik. S a világháború előtti és utáni változatos történések, amelyekben a szenvedő részt oly bő alkalma volt magának kivenni. Száz év történelmi távlatában tudja személyes impressioi alapján mérlegre tenni csodálatos szellemi éberséggel a nemzeti érzést és öntudatot, az erényt a az erkölcsöt s átéléseivel és emlékeivel tudja elbírálni, hogy a fiúk az Bpák nyomdokaiba lépnek e s az űj nemzedék tudja e vállalni az elődök nemzeti, erkölcsi és szellemi közösségét s él-e a mai kor gyermekében az ősi magyar ragaszkodás hazához, királyhoz, hithez, erkölcshöz. — ö magában hordja a nemzeti geniust, emely a nemzetet őrzi és ápolja s szomorúan látja, hogy a modern ember előtt nincs tradíció a eltűnt a gyermeki ragaszkodás e múlthoz s a pénz után valő futás a jelen. A prófétáknak sdott különös érzékkel — de az újebb idők parancsoló kívánságai iránti teljes megértéssel — vallja, hogy a nemzetnek műltjától elszakadni nem lehet s a nemzet erkölcsi életéért a lemondástól s áldozatkészségtől vissza riadni nem szabad. A modern élet gyermeke ezt alig érti és érzi meg, pedig a társadalmi és politikai élet színpadán, de sok lecsúszás adhat példát a meg nem értés meg- bosszű'ására. A műit nagy átélője és ismerője előtt miedig a szebb és jobb jövő lebeg s ha ennek érdekében a múlt hagyományainak bekaposolódásával hallatja szavát nem az elöregedett vélemény, hanem a szebb jövőbe vetett feltétlen és szükségszerű bizalma szól, mellyel a magyar feltámadást kívánja szolgálni. Hite, hogy nemzete addig él, míg ősi hagyományait és erkölcsét tiszteli s államférfim meggyőződése ebben inkarnálódik a a mai vegyes szellemi áramlatok között, amely áramlatok egyikének elve, tengelye és lelke az isteni tekintély, a másikának jellege a szabad és emancipált ész. Isten különös kegyelme áldotta meg szívvel, melyben millióknak van helye és ésszel, amely sugárzott sötét Időkben s amely tündökölve fénylik ma is mindenki javára. Árt e tekintélyének, hogy sokan, akik modern embernek szeretik magukat nevezni az őszbe- borult, tisztes patriarchalis alakra felnéznek s műveltebbeknek s eszesebbeknek tartják magukat s nem érzik, hogy a patriarchális tekintély őrzi az egyszerű ős örök igazságokat, amelyekből a népek élnek. Tudta-e valaki elkedvetleníteni, hogy sikeresen szolgálja nemzetét szerencsében, balsorsban, taps és gúnyolódás között? Az erős lélek elhivatottsága érzéketlen a tetsző», vagy nem-
