Eger - napilap, 1933/2

1933-08-27 / 164. szám

Aha 10 FILLÉH ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ - EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG EGER, LÍCEUM, FSZ. 3 — TELEFON: 11. — KI ADÓHIVATAL: EGER líceumi könyv NYOMDA — TELEFON 176. POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA : 54.558. Eger, XLIV. évfolyam 164. szám Vasárnap ♦ 1933 Trianon 14, augusztus 27. Oltártól oltárig. (dr. k. e.) Hétfőn délelőtt a kék olaaz égbe magasodó kated­rába kupolái alatt alázattal hajtja meg őaz fejét Eger Éraeke éa bemutatja a legazentebb áldo­zatot. Hatvan eaztendővel ezelőtt bontotta ki áldozőpapaágának Áhítatát az oltárnál a most el­zarándokolt a Küldetés helyére. Szent Péter apoatol airjához, Kriaztua helytartójához, hogy nyolc évtized barázdáin átfénylő fiatal lélekkel ölelje magához a legfőbb Urat. Hatvan év útja vezetett el ez ujmiaéa oltártői a római oltárig éa kevéa ember járt haionlő dia- dalutat a földi életben. Nem küí- Bőségekben, aokazor érdemellenül szőrt virágokon, mint politikusok és államférfiak, hanem ezernyi nemes cselekedet diadalívei alatt, az emberazeretet és irgalom gyé­mántkövein, mint jóságos papok és jő emberek. Ereket a diadalíveket ó épí­tette, a gyémántköveket ő szórta leikéből és hatvan év távlatában nem lehet felemelőbb, szebb fel­adat, mint végigvilágítani az ol­tártól oltárig vezető utat. Küldetett, hogy vigasztalja a szomorúakat, és ő vigasztalta őket, küldetett, hogy gyámolítsa az elesetteket éa ő gyámolította őket, küldetett, hogy hittel erő­sítse a gyöngéket és ö hiteti megnyugvást sdott nekik, külde­tett, hogy hirdesse az Igét és ö hirdette az Igét, nemoaak szóval, hanem tettekkel, példaadő nagy életének minden percével. A küldetésnek lelkes teljesítése jellemezte, mint papot éa ez a lelkesség megmaradt benne tö­retlenül akkor is, mikor az egy­házi hierarchia fokán egyre fel­jebb haladt és az egyházkor­mányzás munkája halmozódott egyre súlyosabban papi feladatai mellé. Amikor Szmrecsányi Lajos­nak, az egykori kápolnai káp­lánnak sebeket gyógyító, hal­doklók verejtékes homlokát si­mogató kezébe került az egy­házmegye szellemi és szervezeti irányítása, egyéniségének új vo­násai tűntek elő. A lágy kéz felaőbbaéges energiával tartotta és tartja a rendet, minden moz­dulatát a páratlan kötelesség­teljesítés ereje és biztoiaága irányítja s ha példa, mint p3p, példa, mint elöljáró, mint mun­kái férfi is. Magas kora nem akadályozza meg abban, hogy hatalmas, közel egy milliő lel­ket számláló egyházmegyéjének ügyeit maga intézze, mert az igazságot és jutalmat osztó Isten segedelmével lelki friasesége, aka­ratának rugalmassága éa munka­bírásának ereje teljesen meg­maradt azokban az esztendők­ben ir, amikor a föld fia már elfárad az eke mellől s a hiva­talnok már régen nyugalomba vonu'. Ez a kiváltságos kegyelem kiváltságos lelkűidének isteni elismerése. Mindig tisztán látja a célt éa meg nem alkuvő egye- neaséggel küzd érte s amint az Egyház seregében első volt, mint egyszerű közkatona, első a vezér­karban is, mint egyházfő. Enge­delmességet követel, mert enge­delmesfia Krisztusnak, igazi papi szellemet nevel papjaiba, mert igazi pap ő maga is, az aláza­tosság igéit prédikálja, mert ö maga is nemes alázattal és egy- szerűséggel viseli egyházi és közjogi méltóságát. A munkának ilyen szeretet?, az erények ilyen bősége adják ma­gyarázatát és okát alkotásainaki amikből nemcsak egyházmegyéje1 hanem az egyetemes Egyház és polgári közjó is dúsan részesült. Legyen az katolikus szervezke­dés, jótékonysági egyesületek támogatása, az ifjúság elemi, kö zép és főiskolai oktatása, a hódí­tó útjára indult Egri Norma szervezetének megteremtése, cse­csemőotthonok létesítése, szegé­nyek, rokkantak, árvák segélye­zése, az Érsekfűpisztor minde­nütt az élen jár s önfeláldozó munkálkodással, sokszor önma­gát kimerítő anyagi áldozatkész­séggel szolgálja a katolioizmus és a magyar gondolat érdekeit. Gondolkodásában, érzéseiben uj ember, a szociális ember min- ája, aki szétosztja mindenét, még ha fillérje sem marad, aki nem csinál luxust, de megtesz mindent, ami a művelődés és társadalmi béke érdekében, a szegénység ennyhítése érdeké­ben szükséges. Ha mindenki úgy átérezná emberi kötelességét, mint ő, ma nem volnának égető szociális problémák és nem kel- lene küzdelmet vívni a nemzeti jövedelem igazságosabb elosz­tásáért. Az űjmisés oltártól a római oltárig ez a gyémántok útja. Ezen az úton emberi szívekből terít szőnyeget a hála az ősz Pásztor lába elé, ezek imádsága farag diadalíveket az esztendők ösvényén átal, milliók fohásza áll sorfalat ehez a papi és em­beri diadalmenethez. Hétfőn délelőtt a kék olasz égbe magasodó katedrába fen­séges kupolái alatt áldozattal ál­doz Eger Érseke. A templom körül a fasizmus­ban megujhodott Örök Város életének friss üteme zúg s bent a hűvös boltívek között a töm­jén szelíd, kék füstjét átsugá- rozza a szegény, csonka ország felől a hívek millióinak szeretető s fon koronát a lehajtó, ezüstös fő köré. Hétfőn délelőtt a Szent Péter- templomban mondja gyémánt- miséjét a Föpásztor Eger, augusztus 26. Pappászentelésének napján, augusztus 28 án délelőtt mutatja be gyémántmiséjét az Érsekfő- pásztor a Szent Péter-templom- ban, a szent apostol sírjánál. Rómában már híre terjedt a ma­gyar metropolita ünnepi minőjé­nek s így nem csupán a magyar katolikus társadalom fohásza száll az ég felé, hanem az Örök Város hívei is részt vesznek a hálaadásban. A gyémántmisével kapcsolat­ban XI. Pius pápa magánkihall­gatáson fogadja a jubiláns fő­pásztort. Az érsekfőpásztor életrajza és működése Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek 1851 április 24-én született a felvidéki Sároedarócon. Édes­apja Szmrecsányi Jenő, édes­anyja Berzevicsy Mária bárónő. Középiskoláit Debrecenben és Eperjesen végezte, — 1867-ban Egerbe került s itt mint pap- növendék£végezte el a filozófiai és teológiai évfolyamokat. 1873 augusztus 28 án Lévay Sándor egri segédpüspök áldozőpappá szentelte s ugyanez év októberé­ben Kápolnára került káplán­nak.1876 július havában fűpász­tora : Samassa József dr. egri érsek a miskolci kápláni állo­másra rendelte. 1881-ban Mis­kolcon adminisztrátor. Finom modorával, lelkes buzgőságával s főleg az egyházközségi ön­kormányzat megalkotásával tette itt emlékezetessé nevét. Eredményes működésének el­ismeréséül 1882 ben Samassa Jó­zsef dr. érsek maga mellé vette a ettől az időtől kezdve harminc éven át a mélyen kritikai szel­lemű és sokak által zárkózott­nak ismert Samassa József és a gyöngédlelbű, megnyerőén ked­ves s meleg szívű Szmrecsár.yi Lajos az atyai szeretetnek és fiúi hűségnek szinte széitéphetet- len kötelékei között úgyszólván napról napra közösen viselték a nagykiterjedésű egri egyházme­gye kormányzatának terheit. Az érseki aulában egymásután érik a kitüntető kinevezések: 1893 ban tb. kanonok, 1897-ben valóságos kanonok, 1898-ban címzetes apát, 1901-ben iroda- igazgató a 1904-ben oldalkano­nok lesz. 1905-ben segédpüspök­ké, 1912-ben pedig utódlási jog­gal koadjutorrá nevezi ki X. Pius pápa. Érdemeinek és mun- kisaágának legfelsőbb elismeré­séül XI. Pius pápa 1929-ben pá­pai trőnállóvá nevezte ki. Mig egyházmegyéjének összes kormányzati teendőit magas ko­rában is fiatalokat megszégye­nítő energiával személyesen vég­zi, részt vesz az országos kato­likus megmozdulásodban és be­szédeivel irányítja a katolikus híveket; gyakran feltűnik nemes alakja a felsőház tanácskozó termébtn is. A püspöki konfe­renciákon, a katolikus vallás- és tanulmányi alap ellenőrző bi­zottságának gyűlésein s az el­nöklete alatt működő Orsz. Kát. Kongruatanácsnek ülésein szava

Next

/
Oldalképek
Tartalom