Eger - napilap, 1933/1

1933-02-15 / 37. szám

Aba 8 fillér ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.— KI­ADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYV­NYOMDA— TELEFON: Í76. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- SZÁMLA: 54.558. :: XLIV. évfolyam 37. szám ♦ Szerda # Eger, 1933 február lő. Az egész nemzet rész­véte kisérte utolsó útjára Apponyi Albertet Kossuth Lajos temetése óta nem látott a főváros olyan gyászoló tömeget, mint ma Budapest, február 14. Ma délelőtt eltemették a ma­gyar nemzet nagy halottját. Tette már a Mátyás templom kriptájá­ban pihen, ahová egy gyátzba- borull nép részvétének mérhe­tetlen nagysága kitérte. Koiiuih Lajos őta nem temetett a ma­gyarság ilyen arányok között, mint ma, ■ a gyásznak ez a nagy­sága mutatja, hogy régen dőlt ki magyar földön az élők sorából ember, aki ennyire egy lett vol­na ezzel a néppel. A Kossuth Lajos teret már a kora reggeli órákban ellepte az embererdő. Küldöttségek, egye­sületek csoportjai gyülekeztek s ebben a nagy csoportosulásban is feltűnést keltett a jászberé­nyiek küldöttsége: ezerkétszáz ember. Háromnegyed tíz órakor megérkezett az országházba Gömbös Gyula vezetésével az egész kormány, a felsőház és a képviselőhöz tagjainak serege, a diplomáciai kar, a főhercegek, a külföldi államfők képviselői, majd pontban 10 órakor a kor­mányzó és családja. Az országház kupolacsarnoka tele van koszorúkkal. Ezernél is több toizorűt helyeztek el a ra­vatal körül, amely mellett egyik oldalon a kormányzó, másik ol­dalon a családtagok foglalnak helyet. Egyszerű és mégis impozáns a katafalk. Ezüstbársonykereizt lebag az Ívelő architektúra ma­gasságában és a tömeg fölé emel­kedik. A koporsó aranycirádás, sötétbarna tölgyfa, ráborul ez angyalos-címere« trikolor. Két koszorú a koporsón, a szalago­kon esek a nevek aranyos csil­logása : Ottó—Zite. A koporsó két oldalán negyven gyertyaszál egyenes, kemény fehér akkordja tör a kupola magaesába, a négy sarkon karvasteg gyertyák a finom művű antik kandeláberek­ben. A bíborvánkosokon a ha­lott kitüntetései, a koporsó lábá­nál ezüstfaszület. A kupolacsarnokban és lépcső­házban olajfa-, babér , tölgy , cserfa- és fanyőkoszorűk, cyklá- menek, kaméliák, rózsák. A genfi koszorúk, ötvenkét nemzet gyá­szának búcsúszavai. A Budai dalárda elénekelte a Himnuszt, utána Ssrődi Juszti­nján bíboros hercegprímás be­szentelte a koporsót. Az egyházi szertartás után Gömbös Gyula miniszterelnök lépatt a katafalk elé és gyászbeszédet mondott. Méltatta Apponyi Albert érde­meit, amelyek elévúlhetetlenül élnek örök időkig a magyarság lelkében. A Te életed bosszú élet volt, — mondotta, — történelmi korokat átfogó élet. Aggságodra pedig msg kellett érned azt, hogy vándora lettél a magyar gondo­latnak 8 amikor, mint szálfa le­zuhantál a világ erdejében, még haláloddal is használtál nemze­tednek. Alázatos lélekkel imád­kozunk lelked üdvösségéért. A szertartás után megalakult a temetési menet. A koporsó után a család tagjai, majd a kor­mányzó és a külföldi államfők megbízottai haladtak, utánuk pedig a kormány tagjai, az or­szággyűlés két házának képvi­selőivel, valamint a diplomáciai kar tagjai. Az útvonalon, amerre a menet elhaladt, mindenfelé embertöme­gek faketéllettek és némán, meg­hatott csendben állottak sorfalat a nagy halott előtt. A Lárchidon keresztül halsdt a menet s a Mátyástemplom előtt pár percre még ravatalra helyezték ismét a koporsót. Itt Mikes János gróf szombathelyi püspök mondott gyászbeszédet és még egyszer beszentelte a koporsót, amelyet aztán bevittek a temp’omba, on­nan pedig a családtagok kísére­tében a kriptába. Eger város közönsége hatalmas tömegekben vonult a ggászmisére ma reggel Az egri főszékesegyházban ma reggel 9órakor ünnepélyes gyász­istentiszteletet celebrált Ridár- csik Imre prelátus, kanonok, fé­nyes papi segédlettel. A gyász­istentiszteleten Eger város gyá­szoló polgársága nagy tömegek­ben vett részt, élén az egyházi, polgári és katonai hatóságokkal, impozáns módon edva kifejezést a legnagyobb magyar hazafi ha­lálán érzett mély részvétének és szomorúságának. A főszékesegy­házi énekkar Meissner Imre kar­nagy vezetésével a gyöezmíse alatt 7haler I. B. »Missa pro defunctis« című nagy zenés re- quiemjét énekelte lélekbamarko- lóan. Körülbelül a gyászomé megkezdésével egyidejűleg he­lyezte el Eger város küldöttsége a város közönségének koszorú­ját Apponyi Albert ravatalán. A katolikus testvériség demonstrációja lesz a Katolikus Népszövetség háromnapos előadássorozata Eger, február 14. Mint lapunk már hírt adott róla, a Katolikus Népszövetség Egri Csoportja háromnapos elő­adássorozatot rendez a kulturá­lis élet problémáinak ismerteté­sére. Az előadások iránt Eger város minden társadalmi rétegé­ben osztatlan érdeklődés nyil­vánul meg és így kétségtelen, hogy az illusztris előadók sza­vai maradandó hatást fognak kelteni a katolikus szervezkedés érdekében. Az előadások részletes pro- grammja a következő : Február 16-án, csütörtökön a Rriston Endre püspök elnök­lésével megtartandó gyűlésen dr. Kürti Menyhért c. tanker, fő­igazgató »A világnézete^ harca« és dr. Barsy István ügyvéd »A csoportvezetők szerepe a Katolikus Népszövetségben« cí­men tartanak előadást. A február 17-én, pénteken meg­tartandó gyűlésen Novák Sándor apát-kanonok, plébános elnököl ős dr. Petro Kálmán ország- gyűlési képviselő >A katolikus egyesületek együttműködése« és dr. Rubovssky Ferenc teológiai tanár »Katolikus sajtó, ka olikus naptár« cimen adnak eió. Február 18-án, szombaton Barácsius József apát-kanonok elnököl, előadnak vitéz Subik Károly apát kanonok »Gyakor­lati katolicizmus és a Katolikus Népszövetség« és dr. Magnin Elek főispánt titkár »A katolikus öntudat« cimen. Tatarozasi hitelt kapnak a háztulajdonosok A Pénzintézeti Központ fogja folyósítani a kölcsönöket. Eger, február 14. A gazdasági válság megtöré­sének egyik eszköze volt 1926- ban a tatarozás! hitelek folyósí­tása. A háború és a kommuniz­mus után a házak olyan leron­gyolt állapotban voltak, hogy azok tatarozását már nem lehe­tett tovább halasztani. Miután azonban a háztulajdonosoknak nem volt pénzük, a kormány a Pénzintézeti Központot bízta meg a iatarozási hitelakció le­bonyolításával. Az akoiő minden tekintetben sikerült. A háztulaj­donosok szívesen vették igénybe ezt a segítséget, a tatarozás volt a bevezetője az azután megin­duló építkezéseknek és a Pénz­intézeti Központnak semmiféle vesztesége sem volt, mert a ház­tulajdonotok a fölvett kölcsönö­ket az utoliő fillérig pontosan visszafizették. Most a helyzet körülbelül ugyanaz. A régi házak alapot tatarozásra, sőt modernizálásra szorulnak, a háztulajdonosok azonban nem tudnak pénzhez juiai. Imrédy Béla pénzügy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom