Eger - napilap, 1933/1

1933-06-25 / 128. szám

2 EGEK 1933. júniua 25 W£Z£.r<mD 1400 utassal érkezik vasárnap a budapesti filléres gyors nmMNMMMJMMN Nemcsak Európában, De a nagyvilágon, . Az I I Ivíznek, Nincsen párja sehol. Eger, június 24. Vasárnep reggel ismét fillérei gyor* érkezik Budspestről Eger­be. A tavaizi fillérei szezonban ez már a negyedik elkulom, ami­kor a MÁV olcsó vonatot indít Egerbe, s miután két ízben ket­tői vonat jött, ma már a hato­dik filléreit könyvelhetjük el. A holnapi filléres gyor* csak egy szerelvénnyel, húsz kociival jön, tehát 1400 utasra lehat szá­mítani. A Máv. a következő me­netrendiül indítja a szerelvényt Egerbe: a Keleti pályaudvarról indul 5 őrá 30 perckor, Egerbe érkezik 8 őre 50 perckor. Vissza­felé iádul 20 óra 02 perckor, a Keleti páysudvarra érkezik 23 óra 23 perckor, Ezzel kapciolatban újólag szó­vá keli tíuni Eger idegenforgal­mi hiányosságait, bár egy óv óta unalomig ismételtük azokat, — sajnos minden eredmény nél­kül. Az egyik a nyilvános illem­hely kérdése, amely még mindig nem nyert megoldást, a második pádig az idegenvezető szervezet állandó jellegű kiépítése. A két utolsó filléresnél a város — kőt- eégtelerül kényszerhelyzetben — a városházán alkalmazott szel­lemi szükiégmunkátokat bízta meg az idegenek kalauzolásával és a nyomtatott tájékoztatók osz­togatásával. Ez nem megoldás. A tói élt- feintve, hogy az egész héten dolgozó szellemi szükség- munkásoknak egyetlen szabad­napjukat veszi igénybe, kevés a létszám s ez a létszám is csak időleges, hiszen ez inságakciőt ebben a részében sem lehat fenn­tartani kellő fedezet híján. Meg kell teremteni tehát, mint fentebb említettük, egy állandó ciceróne szervezetet, amely bár­mikor mozgósítható, az idegenek vezetésében kötelesség szerűen el­jár. Ezt máiként, mint bizonyos napidíjjal megoldani nem lehat, ezért az első faladat a szervezet költségeinek megállapítása. Gon­dolni lehet arra, hogy az utasok részéröl különböző halyeken be­folyt összegek bizonyos hánya­dát fordítsák az idegenforgalom adminisztrációjára. egri boriermelöK, hogy amíg ők nagy, értékes munkaidő veszte­séggel, minimális árban kényte­lenek elbutellázDi kitűnő minő­ségű boraikat, addig a környék­beli községekben silányabb mi­nőségű borok jő árban találnak gazdát, anélkül, hogy a terme­lők kénytelenek lennének butel- lázni. Tehát, amíg Eger kör­nyékbeli községek bortermelői, az egri bortermelők rovására boldogulnak, addig ez egri bor­termelők — kényszerhelyzetük­ben — a helybeli hiva»á*os ital- mérőket teszik koldussá ! Saját szemeinkéi győződhetünk meg erről, hogy az utóbbi időben egyremásra szűnnek meg váro­sunkban a vendéglők és korct- mák, amelyek megszűnőiével egyidejűleg tetemes adőjövedel- mektöl esett el a város. Tehát, amint cikkem elején említem, a három tényezőnek elvitathatatlsnul igeza van, csak az Isten áldotta egri bornak nincs igaza, amely ártatlanul, tehetetlenül hever az egri kőze­tek mélyén, mint egy áldozat. Grenda Andor. Júliusban jelenik meg a trafikrevizióról szóló rendelet Az egri bor tragédiája Eger, junim 24. Július 15 én jelenik meg min­den valószínűség szerint az a kormányrendelet, amely a trafik- revízióról intézkedik s amely szerint azoktól, akiknek nem a dohányíözsdéből van legalább havi 240 pengős jövedelmük, el­veszik a jogot. A rendelbtet nagy idegességgel várják az érdekel­tek s erre min de a okuk mag is van, mart bizonyos, hogy a ren­delet hézagos lesz és igen sokan olyanok is megtartják majd az engedélyüket, akiknek nincsen szükségük trafikra, hogy meg­élhessenek. A rendelet, amellett, hogy a más forrásból származó jövede­lemhatárt 240 pengőben szabja meg, gondoskodik egy kis bo­nyodalomról is. Navezetesen: a nyugdíjasoknál társadalmi hely­zetükhöz mért megélhetésük fi­gyelembevételével 400 pengő lesz az értékhatár. Ez megyarúl azt jelenti, hogy akinek a havi nyug­díja nem haladja túl a 400 pan­gót, az továbbra is bennmarad a dohánytőzsdében. Ez így lesz, — elvileg. Da kérdés, hogy mi lesz azok­kal, akik kapják a nyugdíjat, ugyanakkor az engedély a fele­ségük, vagy más családtagjuk nevére azől. A közvélemény, az érdekeltekkel együtt azt szeret­né, ha a trafikrendelat mindenre kiterjedne, még arra is, hogy a rengeteg kistrafikos megélheté­sét új, igazságosabb beosztással biztosítsa, mert ma már az a helyzet, hogy a nagyobb családű dohánykiiárűiok százai nyomo­rognak. Két revolverlövéssel megölte feleségét egy gyöngyösi cipész Eger, június 24. Az egri bort mai helyzetében a fenti cím méltán megilleti. Igaz, hogy ennek a kérdésnek a boncolgatása ma igen kényes, annál is inkább, mert igazat kell adnunk a városi hatóságnak, a bortermelőnek és a nagy adó­terheket viselő legitim itaimérö- nek; de bátran megjegyezhet­jük, hogy e három tényező közé, mint három malomkő közé szo­rult az egri bor megoldásra váró problémája. l.Nsgyon helyes ás igazságos intézkedés a városi hatőság ré­széről, hogy az egri borospincék tartalmát teljes szigorúsággal el­lenőrzi és az elfogyasztott, illet­ve a hiányzó bormennyiség után — ha csak az más névre átjelent- ve és átírva nincs — a fogyasz­tási adót behajtja. 2 Igaza van a bortermelőnek, hogy egész évi verejtékei fá­radtságának gyümölciéi úgy ér­tékesíti ahogy tudja, illetve, ha másként nem értékesítheti, hát literenként eladja. 3. Igaza van a legitim itilmé- rőnek, hogy erélyesen tiltakozik e termelői kimérések ellen, mert magas adóterhei és üzleti regie költségei miatt képtelen a ver­senyt felvenni a termelői kimé­rőkkel. De menjünk tovább: Az egri borospincék tulajdon- képen hatósági zár alatt vannak s ezen intézkedés a helyi bor­értékesítést lényegesen megne­hezíti! Sajnos, ezt sokan nem hiszik el, pedig így van ! Eger városát körülövező községek itdmérői már alig vásárolnak Egerben bort! Hogy milyen okokből? A borospincékben el­adatlanul heverő a vevőkei váró egri borra nézve ez mindegy! Tény az, s ezt szomorúan tapasz­taljuk, hogy a régi vidéki bor* vásárlók nem sziveién vásárol­nak és szállítanak hatósági ta­núsítvány kíséretében Egerből borokat! Ha egy vidéki borvásárlő a vámnál ki akar jutni borszállít­mányával a városbői, ez csak a fogyasztási adóhivatal által ki­állított, névre szőlő átutalási jegyzékkel történhetik meg, egyébként a vámon nem juthat keresztül. Az átutalási jegyzék a vámőrnél marad. Igaz, hogy ezen eljárásbői kifolyólag a bor- vásárlőra semmiféle hátrány, vagy külön költség tarhe nem háramlik, de a magyar faj jel­legzetes lélektani tulajdsnsága: a bizalmatlanság. Okozati ősz- szefággést talál a nevére kiállí­tott átutalási jegyzék és az ő személyi érdekeit érintő lehető­ségek között. Azt is jól tudjuk, hogy nem csupán Egerben van­nak élelmes bortermelők, akik a sajátterméiü boraikon kívül szí­vesen értékesítik más borterme­lők készleteit is. Hogy a kimé­résre kerülő borok melyik vi­dékről kerülnek »saját termésű« jelzésiéi hordóikba, abból bi­zony nem csinálnak lelkiismaret- bsli kérdést! Szomorúan tapaiztalhatják az Gyöngyös, junim 24. (Az Eger tudósítójának tele­fonjelentése.) Mi délelőtt meg­döbbentő hitvesgyilkoiség ját­szódott le Gyöngyösön, amely­nek tetteiét, Hovanyeez Gábort a rendőrség a várói környékén üldözi. Hovanyeez, aki már hosszabb idő óta rotsz viszony­ban élt feleségével, mert félté­keny volt az asszonyra, ma dél­előtt ismét hangos pörpatvart rendezett lakásán. A veszekedés­nek az lett a vége, hogy a férfi revolvert rántott és közvetlen közelről kétszer rásütötte az asszonyra, aki hangtalanul össze­esett és pillanatok múlva meg­halt. A gyilkosság u;án Hovanyeez Gábor elmenekült. A gyilkosság színhelyére kiszállott rendőri bizottság megállapította, hogy a kél revolvergolyő mindegyike halálos sebet ejtett az asszonyon. A nyomozás megindult a gyil­kos férfi kézrekerítéiére s a vizsgálat pár óra múlva annyira előrehaladt, hogy Hovanyeez só­gorát, Kis Sándort, aki' szintén cipész, őrizetbe vette a rendőr­ség, mert az a gyanú, hogy a férfit ő bujtatta a gyilkosságra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom