Eger - napilap, 1933/1
1933-06-01 / 115. szám
EGEK 1983. jüniu» 1. 2 Az ff Osgyógyerö rejlik, Mesterséges pótlás Nem sikerült eddig. az állomásparancinok, Heves- vármegyéiéi O/colicsányi Imre elispáu, Eger városáét Trak Géza polgármester, a Fronthar- co# Szövetség egri főcinport- jáét Illés Ödön elnök, a Vitézi Széket vitéz Kemény Alajos szék- kapitány, a Honsz egri cioport- jáét Zsivora György elnök, a Mária utcai Pöldműves Olvasókörét Nagy Kálmán elnök tette le a temető kőkeratztje tövébe. A frontharcosok egész nap I öíszőriéget álltak a Hősi Em- 1 lékműnél. A Magyar Statisztikai Társaság egri ünnepi ülése Vasárnap délelőtt 11 órakor zajlott le az egri városháza közgyűlési termében a Magyar Statisztikai Társaság XI. ünnepi ülése, nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében. A gyűlés résztvevői már szombaton este «egérkeztak Egerbe négy autóbuszon Budapestről. A vendégeket, a Korona szállónál, ahol valamennyien megszálltak, a város nevében üdvözölték. Vasárnap a tora délelőtti órákban megteüintelték a város nevezetességeit, 11 őrá felé pádig a városházán gyülekeztek, ahol megjelentek Eger társadalmának előkelőségei, az egyház és a hatóságok képviselői is. Az ünnepi ülést Kénét Béla volt miniszter, egyetemi tanár nyitotta meg, üdvözölve a megjelent előkelőségeket. A Magyar Statisztikai Társaság, mondotta megnyitójában, örömmel jött Egerbe, ahol a századok összezsúfolt emlékeiben a magyarság tragikusan diosőségea történelmének minden momentumát szemlélheti az idegen. Lelki erőforrások gyűjtőhelye ez a város, az ősi egyházmegye székhelye, ez j egyházé, amely az erkölcsi, tudományos és művészeti élet fel- légvára volt a múltban és az a I jelenben is. Ezután a statisztikai tudományok fontosságát és szükségességét hangsúlyozta, rámutatván arra, hogy az állami és társa dalmi lét bonyolultabbá válásával e nélkül a tudomány nélkül sötétben tapogatózna a törvényhozó és gazdasági élet irányítója is. A nagyvonalú megnyitó bs- széd után hováts Alajos h. államtitkár, a Központi Siatiszti kai Hivatal elnöke tartott előadást a belső vándorlásról. A frappáns tanulmányban az ország lakosságának belső vándorlásáról, a vándorlás okairól, irányáról és törvényszerűségéről mondott igen érdekes adatokat ■ külön vázolta Hevesmegyánek a szerepét ebben a vándorlásban. A közel egy órás előadás után az ünnepi ülés KenéiBéU záró- szavaival ért véget. Délben 1 órakor a város a Korona szállóban diszebédet adott a vendégek tiszteletére. Pélyen Is felavatták a revíziós országzászlót Pély, májú* 31. (As Eger alkalmi tudósítójától.) Hevesmegyében ismét fólér- bőcra szökkent egy revíziós Or- »zágz&azló. Pély község vasárnap, a bősök emlékünnepén beo- ■őséges ünnepség keretében avatta fel országzászióját. Az avató ünnepséget szent mise előzte meg, amelynek keretében Peré nyi László esperes-plébános meg- iudítő szavak kíséretében szentelte meg a zászlót. Mise után a leventék fehérbe öltözött disz- szakasza és a tűzoltók kinőnék az országzászlőt a község főterén bekerített hatalmas árbőcig, amely körül impozáns tömegben gyűlt össze az ünneplő közönség. A pélyi dalkör elénekelte a Szózatot, majd vitéz Bobory György dr. ny. főispán, ország gyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet, haogíu'yozve, hogy sohasem szabad megfeledkeznünk Trianonról, áz ünnepi beszéd után Sallai Látzlóné, zászlóanya koszoruz a meg az Országzászlőt lendületes szavakkal. A zászló megkoszorúzása után lassan, ünnepélyes csend ben félftrbőeig emelkedett. Vezényszavak röpködtek a borús ég alatt. A börtös a diszjelet fújta. Kádár László községi birő lendülete« szép szavak kíséretében vette át ezután a zászlót s megőrzés végett a leventékre bízta, Csemictky Ödön, az Ország- zászlő nagybizottság kiküldötte beszélt ezután és elismerését fejezte ki azoknak, akiknek kezdeményezésére felállították a község revíziós zászlóját, majd tolmácsolta Urmáncsy Nándor üdvözletét. Perényi László esperes-plébános zárőszavai következtek ezután s a szép ünnepség a pélyi dalkör Magyar Hiszekegyével véget ért. A leventék ét a tűzoltók ditz- szabasza elvonult az Ország- zászló előtt, amelynek őrzésére leventék maradtak a főtéren. A puszták felől szél kerekedett és meglengette a zászlót, amelynek jelmondata : »így volt, így lesz!« J. J. — Nem folyósít kölcsönöket Heves megye árvaszéke. Heves vármegye árvaszéke közli, hogy további intézkedésig gyámpénztári kölcsönt senkinek sem engedélyez, ennélfogva ilyen irányú kéréseket figyelembe nem vesznek, Csütörtökön tartja évzáró ünnepélyét az érseki jogakadémia Eger, május 31. Az egri érseki főiskola Jog- és Államtudományi Kara június 1-én, csütörtökön délelőtt 10 óra kor tartja évzáró ünnepélyét a líceum aulájában, Ezt megelőzőleg 9 órakor Te Deurnot mond Venceell Ede prépostkanonok, pápai prelátus, jogakadémiai igazgató a líceum kápolnájában. A zárőünnepély tárgysorozata : 1, Magyar Hiszekegy. 2 Ven- cselt Ede jogakadémiai igazgató záróbeszédé. 3. Dr. Tóth József jogtanár, kari jegyző jelentése az 1932—33. tanévről. 4 Kari jegyző jelentése a szorgalmi jutalmak tárgyában kelt kari ha> tfirozatről. 5. A jogakadémia most végzett hallgatói nevében Neu- féld Béla jogszigorlő bűciűzik ez Alma Matertől. 6 Dr. Barsy látván érseki jogtanácsos, az Érseki Jogekadémia Baráti Szövetsége egri osztályának elnöke, beszéde. 7. Himnuiz. Az évzáró ünnepélyen az akadémia s ifjúsága iránt érdeklődő vendégeket szívesen látnak. Nagyszabású orgonahangverseny lesz a főszékesegyházban fúnlus 10-én Schmidthauser Lajos orgonaművész és a kibővített főszékesegyházi kórus szerepel a hangversenyen. Eger, május 31. Az utolsó évtizedek zenei életének megnyilvánulásai arról tanúskodnak, hogy az ének és hangszeres hangversenyeken kívül az önálló orgonahangversenyek is olyan népszerűségnek örvendenek, hogy a nemesebb és magasabb zenei műélvezetért lelkesedő közönségnek immár lelki szükségletévé váltak. Nem hiába nevezik az orgoaát a hangszerek fejedelmének. Azzá teszi művészi alkotása, hangjának hatalmas ereje, komolysága, megszámlálhatatlan hangszíne és szmpompája, amelyet semmiféle más hangszer még csak meg nem közelít. Az orgona- építés művészet» pedig hazánkban már oly nagy tökéletességre fejlődött, hogy akármelyik monumentális művet vesszük is, képes egy egész zenekart is kép viselői és sok tekintetben szinte csalódásig hűan visszaadni az egye« hangszerek hangszínét, hangjellegét, párosulva azzal a hangerővel, tömörséggel, melyet ugyancsak népes zenekarok tudnak kifejteni. Az egri föszékesegyház nagy orgonája Bzintén ilyen monumentális, nagyhírű orgona, amelyet már ismételten neves művészek fedeztek fel, órákig játszván rajta. Mivel a katboiikus istentiszteletnek szigorúén meghatáro zott keretei a hosszabb orgona Játékot es a nagyobb szabású orgonaművek bemutatását kizárják, azért ma már világszerte, ahol más orgona nem áli rendelkezésre, templomokban, az istentiszteleteken kívül, orgonahangversenyek rendezésével mutatják be az orgona-irodalom remek alkotásait. Örömmel értesülünk, hogy az Érsekfőpásztor engedélyével június 10 en, szombaton, délután 5 órakor e székesegyházban nagy szabású orgonahangver- seny lesz, amelyen Schmidthauer Lajos, az országos hírű orgona művész fogja bemutatni az orgonairodalom néhány remekét. Schmidthauer Lajos neve ma már fogalom, mert kevés orgonaművészünk van, eki Bachnak, az ellenpontozás u olérhetetlen mesterének műveit oly kongenialisan tudná interpretálni, mint ő. Választékos és ízléses, a mű szellemének megfelelő borhű regisztrálása, nemkülönben virtuóz technikája jellemzi az avatott művészt. A hangversenyen ezenkívül a kibővített főszékesegyházi énekkar, az Egri Dalkörrel egyetemben, klasszikus szépségű egyházi énekeket fog előadni. A nagyszabású ás páratlan érdekességü hangverseny ingyenes, belépti díj nincs! A végleges műsort legközelebb közöl jük. Június 4-én indul az első repülő posta Budapestről Gyöngyösre Nagy előkészületeket tettek a gyöngyösi repűlőnap érdekében. *" Gyöngyös, május 31. (At Eger tudósítójától.) Junius 4-én, mint megírta már az Eger, nagy ünnepségek kíséretében avatják fel a gyöngyösi repülőoiztály első magyar konstrukciójú vitorlázó gépét. Az avatőünnepség sikere érdekében természetesen széleskörű propagandát indítottak, amely a jelek szerint eredményes is lesz. Az első megyar vitorlázó gép keresztanyja Anna királyi herceg- asszony, a repűlőnap fővédnöke pedig vitéz József Ferenc dr. királyi herceg lesz. A gyöngyösi repűlőnap érdekességét emeli az a körülmény, hogy részt vesznek azon a Légiforgalmi és a Műegyetemi Sport repülő Egyesület motoros gépei is, amelyek rajgyakorlatokkal és ballonvedászattal emelik az ünnepély fényét. Ezen a napon indul az első repülőpostajárat Gyöngyös és Budapest kötött. _ * A romlott ggomor könnyű helyreállítása a legeredményeseb • ben »Citrosal« mesterséges, kristályos, citromos ízű karlsbadi sóval.
