Eger - napilap, 1933/1
1933-04-28 / 95. szám
Ara 8 fillér ■» ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ - EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11. — KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLIV. évfolyam 95. szám * Péntek * Eger, 1933 április 28. Az igazság mérlege nagyot ugrott egyensúlyi helyzete falé azzal, hogy a kormány elhatározta a msmulfizetásek, az álláshalmozások és Őiízeférhe- tétlenségek megszüntetését. Nem- ciak elhatározta, hanem meg is valósítja, mint erről a pénzügy- miniszter határozott kijelentése tanúskodik, aki a rendelet ellen felmerülő aggályokkal kapcsolatban határozottan leszögezte, hogy a rendelet kiadásához ragaszkodik. Sok szsmetszűrő igazságtalanságot ven hivatva ez a kormányrendelet megszüntetni. Amikor az ország túlnyomó többsége elnyomorodott, amikor tisztességesen dolgozd hivatalnokok, kereskedők, földjüket legnagyobb odaadással munkáló gazdák minden erőfeszítésük ellenére is az örvény szélére sodródtak, ugyanakkor voltak szerencsések, akik dúskáltak az állásokban, míg másoknak egy sem jutott, akik részvénytársaságok elnöki és igazgatósági székeiben trónolva habzsolták a pénzt, míg sokan gyermekeiknek kenyeret sem tudtak adni: ez a kép merül fel eHenálhatatlan kényszerrel az ember előtt, amikor üdvözli a kormány rendeletét, amely hivatva lesz mindezeket a vitz- szásságokat megszüntetni. Ha otakugyan minden magyart a jobb jövő felépítésére egy táborba akarunk egyesíteni, akkor nem maradhatnak meg ezek a vértforralő ellentétek az anyagiak terén sem, emelyek a nyomorúságtól elgyötört lelkeket állandóan izgatták s a társadalmi elégedetlenség gyűjtő- anyagát vitték be széles rétegek gondolkodásába. Hadd jöjjön ez a tisztább levegő, süvöltsön keresztül a frls- sülést hozó légáramlat a gondosan elzárt bürökön, részvénytársasági igazgatókon, titkos érdekeltségeken, ahol a nyomorúság vámszedői lelkiismeret nélkül fölözték le azokat a hasznokat, amelyeket két könyökkel szereztek meg az érvénybenlevő jogszabályok bozótjában bújkálva. Nos hát, ha ezek az urak lelkiismeretük szavát nem hallották meg, akkor most majd a törvény ereje fogja kőüyszeríteni őket, hogy leszálljanak a magas lóról s ne zsebeljék be azokat a százezreket és milliókat, amelyek nem a spekulánsokat, az ügyeskedőket, hanem a dolgozó, tisztességes embereket illetik mag. Véget fog vetni ez a rendelet annak a helyzetnek, hogy rgye- sületek, kereskedelmi és iparkamarák föíitkárai, vagy más vezető tisztviselői részére a miniszterinél nagyobb nyugdíjakat Eger, április 27. J Eger város képviselőtestületé- j nek közgyűlését már régóta nem várta olyan nsgy érdeklődéssel és izgalommal a polgárság,-mint aminő izgalom megnyilvánul az április 29-én, szombaton tartandó közgyűlés iránt. Az érdeklődés oka: a strandügy; annak a régóta kísértő és bujkáló kérdésnek a közvélemény itélőszéke elé vitele : legyen-e közös fürdő Egerben, vagy sem. Ez az izgalom tulajdonképpen túlzottnak mondható s legföljebb egy heves vita feltételezéséből indulhat ki, mert a strandügy elintézése nem kétséges. Mert átok at erkölcsi, erőviszonyok, amelyek ebben a kérdésben a két különböző véleményt alátámasztják, már ma, sőt tegnap eldöntötték az egri közös fürdő dolgát. Nem vitatható, hogy Egerben, ebben a katolikus iskolavárosban egy közös fürdő felállítása olyan erkölcsi veszélyt jelent, a- mely kiszámíthatatlan károkat okozhat a társadalomban és a felnövekvő ifjúságban. Lehet normálisan nézve közömbösnek mondani a közös fürdést, de akik ezt az elvet vallják, nemcsak hogy szembehelyezkednek a katolikus erkölcsi felfogás és fegyelem törvényeivel, hanem nincsenek tisztában a strand »elvi tisztaságának« gyakorlati megváló- I állapítsanak meg, míg a válsággal küzdő egész iparosság a fizetésképtelenség borotvaélén táncol s közben fizeti a megás illetékeket, hogy teljék a horribilis nyugdíjakra. Ha a magyar végzet úgy hozza magéval, hogy a háború utáni esztendők a sceg- prőbáltatá«, a nehéz küzdelem esztendei legyenek, akkor szenvedje el ezeket minden magyar egyformán. Ez az igazi megyar sorsközösség « ezt érezte a korsításával. Megállapítható, hogy mindazokon a helyeken, aholkö- zös fürdő van üzemben, a szabad szekszuális élet, nyiltan vagy titokban, egyre nagyobb tért hódít, különösen a fiatalság között, mert a még kialakulatlan itéletű és jellemű ifjúság könnyen engedi bffolyásoltatni magát ösztönei által. Tévedés azt gondolni, hogy azuccai, társasági ruha, amely a kabinokban levetésre kerül, olyan gyönge válaszfal a két nem között, hogy hiányának erkölcsi megítélésére szót sem érdemes vesztegetői. A »nagy strandok« nuditás iránti törekvése, a gramofonie- mezek hangja mellett táncolt »forró« tangók lélekrombolásei bizonyítják, hogy ezt a kérdést, még ha az elv elfogadható volna is, gyakorlati szempontból kell megítélni és a gyakorlati hatás elszomorító képét mutatja az erkölcsi lazulásnak ás lezüllésoek. Lehet hatóságilag rendet teremteni a strandon belül, azonban ki figyelte a felhizlalt ösztönöknek a strandon kívüli viselkedését? Ha statisztikai számokba lehetne foglalni a morális süllyedés tényét és tempóját, kézzel- foghatőlag bizonyítani lehetne a közös fürdő kétségtelenül erkölcstelen voltát azok előtt, akiknek a morál dajkamese s akiknek nincs elég életszemléletük, hogy | mány is, amikor kiadta a ren- delatet. Ne féltsük ettől a rendelettől a magántulajdon elvét, mint azt egyes urak, nyilván érdekeltek hangoztatták, mert ez a rendelet sokkal kevésbbé sérti ezt a nálunk soha kétségbe nem vont elvet, mint sértette azoknak a manipulációja, rkik mélyen belenyúltak a magyar zsebekbe és onnan kivették sokszor még az utolsó filléreket ir. ezt a kérdést minden vonatkozásában felismerjék és tisztázzák. A magyar életet, ifjúságot féltő és óvó lelkek előtt nem ismeretlenek ezek a körülmények, éppen ezért állítottuk, hogy az egri strandkérdéa sorsa meg van pe- czételve.Nem hisszük,hogy akadna többség a város képviselőtestületében, amely a fentiek megfontolásával helyesnek tartaná & strandot és segítséget nyújtana ahhoz, hogy a Városi fürdő Rt. a múltban követett helytelen gazdálkodását erkölcsi veszélyt jelentő intézkedéssel próbálja helyreülni, egy senki által sem biztosítható,reménybeli forgalom kedvéért.Eilenben hinni akarjuk, hogy a strandpárt a szombati bizonyos vereség után végleg elnémul. Nem kívánja, hanem követeli ezt a város katolikus közvéleménye. Végleg eldöntésre kerül tehát a sor, amikor a városi közgyűlés bizalmatlanságot fog szavazni a Városi Fürdő Rt. igazgatóságának, ami annyit jelent, hogy az igazgatóság tagjait ki kell cserélni. Erre pedig sor kerül, mert a bizalmatlansági indítvány el fog hangzani. Még pedig teljes joggal. Az igazgatóság ugyanis nemcsak elvi kérdésben tért le a helyes erkölcs útjáról, hanem immorálisnak minősíthető az az eljárás (a. e.) Szombaton délután kerül a strandügy a városi képviselőtestület elé Bizalmatlanságot fog szavazni a közgyűlés a Városi Fürdő Rt. igazgatóságával szemben. A »strandpárt« városi tisztviselők igénybevételével szavazatokat gyűjt a bizalmatlansági indítvány ellen. Miért kell kicserélni az igazgatóságot?
