Eger - napilap, 1933/1
1933-04-25 / 92. szám
Aba 8 fillér ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ - EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbáo Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XJL1V. évfolyam 92. szám ♦ Kedd * Eger, 1933 április 25. A kormány feloszlatta a hatos bizottságot Eger, április 24. A 33-as országos bizottság ma délelőtt ülést tartott, amelyen elsősorban a hatos bízoíttőg feloszlatásáról szőlő rerdeletet fogadták el. Ezt a bizottságot annak idején a kormány abból a célból alakította, hogy az állami érdekeltségeket ellenőrizze a különböző vállalatoknál. A bizottság a hozzá fűzött reményeket nem váltotta be * ezért a kormány elhatározta a feloszlatását. A bizottság helyett egy későbben kiadandó rendelettel kívánja a kormány az üzemek ellenőrzését keresztülvinni. Ebben a kérdésben a kormány a kisegzisztetciáket kívánja fokozott védelemben részesíteni s a rendelet módot ad a kormánynak arra is, hogy a vállalati igazgatók illetményeit limitálja. Egy törvényhatósági bizottsági tag indítványt terjesztett be a vármegyei közgyűléshez a községi birébépzésröl Tanfolgamof és szakkönyvet kér Kassa Kristóf a községi bíróknak. Kassa Kristóf törvényhatósági bizottsági tag érdekes indítványt terjesztett a törvényhatóság április 25-én tartandó közgyűlése elé. Az indítvány első része intézkedést kér arra, hogy a községi elöljáróságok a szegénységi bizonyítványok kiadásánál nagyobb körültekintéssel járjanak el, mert, különösen szegényjo- gon való perlésnél, sokszor jelentéktelen okokból kapnak a felek bizonyítványt és feleslegesen szaporítják a bíróságok munkáját. Figyelemreméltó a javaslatnak az a két pontja, amely a községi bírőképzés fejlesztését és ezen keresztül a falu népének nagyobb művelődését célozza. Az újonnan választott községi bíráknak nem áll rendelkezésükre forrás, amiből feladataikat megismerjék és tisztába jöjjenek annak minden közigazgatási és jogi vonatkozásával. Csak a jegyzőktől kapnak szóbeli tájékoztatást s a községi törvényre vannak utalva, amelynek áttanulmányozása sok munkát ad. Ezeknek a nehézségeknek megszüntetésére legalkalmasabb volna egy bíróképző tanfolyam megszervezése, ahol a bírók megtanulják az elméleti részt s elsajátítják a gyakorlati tennivalókat. Ezenkívül kézikönyv szerkesztését és kiadását ajánlja a javaslat, amely összefoglalja a tanfolyam anyagát. A javaslatot holnap tárgyalja a közgyűlés. Herriot vasárnap megérkezett Newyorkba Roosevelt és MacDonald álláspontja homlokegyenest ellenkező. Newyork, április 24. Herriot volt francia miniszterelnök vasárnap reggel ez II de Franca fedélzetéről partra szállott Newyorkban a delegáció tagjaival együtt [és egy moto- roshajőn Jersey Cityba ment, a- honnan különvonaton Washingtonba indult. Mac Donald és Roosevelt tanácskozásának első napja meglehetősen eredménytelen volt. Abból, ami a szombati tanácskozásokról kiszivárgott, beavatott körökben azt a következtetést vonják le, hogy a két államférfi véleménye, legalább egye- lőre, az összes aktuális kérdésekben ellenkezik. A háborús adósságok kérdése szombaton még nem került szóba s a két államférfi csak a tisztán gazdasági és valutapolitikai jellegű kérdéseket vitatta mag. A dollár és font stabilizálásának kérdésében Roosevelt és Mao Donald a teljes tartózkodás álláspontjára helyezkedett. Nyilvánvaló, hogy a kezdeményezést mindkettőjük a másik államnak szeretné átengedni. Elutazott Budapestről az osztrák kereskedelemügyi miniszter Budapest, április 24. | Jakonozig osztrák kereskedő- í delemügyi miniszter, mint ismeretes, Gömbös Gyula miniszter elnökkel fontos tanácskozásokat folytatott szombaton és vasárnap. A megbeszélések, amelyekbe bekapcsolódott Buretch volt kancellár is, az idegenforgalmi kérdések körül folytak és teljes megegyezésre vezettek. Jakonczig kereskedelmi miniszter ma reggel utazott el Budapestről és a pályaudvaron megjelent újságírók elölt kijelentette, hogy a tanácskozások teljes megelégedést váltottak ki mindkét részről. A ferences költészetről A Ferenc-rend hétszáz éves jubileumának egyik utőlsó hul- lámverőseképen felolvasó estet rendezett egypár irodalom- és művészetbarát április 23 án a fehérteremben, mint arról többször is hírt adtunk hasábjainkon. A felolvasó Sárközi György volt, aki sok érdekes és uj szempontot vitt bele értékes előadásába. A szellem és költészet, mint iker nővérek viszonyával kezdette mondanivalóit és azt fejtegette, hogy a sokoldalú világnézetnek, amely a ferences költészetben megnyilvánul, középpontja az Isten. A hivő és alázatos lélek még a léleknélküli állatokhoz is azért ereszkedik le, mert azok ic az Isten teremtményei s azokban is az latén kezének csodás alkotásait látja . . . Akár a mélységbe száll le, akár a magasságba emelkedik, mindig az Isten csodálatába elmerült lelket adja. És valamennyi alkotásnak alfája és ómegája a lelbi derű, a fölemelkedés . . . Végső következtetése pedig az, hogy a katolikus irodalom valódi költészet, annak minden szép és jellemző vonásával; azon hívül az alázatos egyszerűséggel. Az előadás részleteivel kapcsolatban,példákkal is bemutatta a ferences költészetet Buzásné Vratarics Klára. Ez nemcsak kellemes változatosság volt, hanem az ismertetés, valamint a valóság egymás mellé állítása. És ha az előadás felülemelkedett a szokásos értekezések színvonalán, a bemutatott szemelvények művészi érzékeltetése szinte betetőzte az est sikerét. Assisi Szent Ferenc »Naphimnusza«, Dante »Divina Commediá«jáből vett négy részlet, John Peckham költeménye a Szentháromságról — mind egy-egy kivetítést lelki szépség volt. Tetőpontja volt mégis a művészetté emelkedett előadásnak Celanoi Tamás »Dies irae . . .« és Jacopóns da Todi »Stabat mater« c. két gyönyörű költeménye. Itt már nem előadó művészetet élvezhettünk, hanem valóságos átérzést, átélést, a lélek és artisztikum összeolvedását. Természetes, hogy a csekély számú, de nagyértékű közönség nem furakodott, de nem is fukarkodhatott, az elismerés meleg kifejezésével,mely minden egyes részlet előadása után — szinte fokozódó hévvel — nyilvánult meg. Ugyanebben az elismerésben volt megérdemlett része a felolvasónak is. A megnyitót 2 örök Kálmán prelátus-kanonok mondotta, aki nek együttérzése és együtimun- kálkodása a Ferenc renddel közönségesen ismert. Az irodalom jelentőségéről és céljáról adott tömör és tartalmas áttekintést; majd a Goethe »kőrházköltésze- tévéi* kapcsolatban ítélte el azokat az úgynevezett költői alkotásokat, amelyekből éppen az hiányzik, ami a valódi irodalmat teszi: a lélek szépségeinek indító és fölemelő ereje és varázsa. A lélek áhítatéból kiillatozó
