Eger - napilap, 1933/1

1933-04-02 / 75. szám

2 EGEB 1983. Április 2 Hasznos tudni * M • «V.C? Íe>A% ?■*>,. hogy SCHMIDTHAUER I keserűTize Igmandi tí/ \%- V*< nemcsak a legjobb természetes hashajtó, de kiöblítési szerepénél fogva gyorsan eltá­volítja a káros baktériumokat a szervezetből. A Népművelési Testvérek nőnevelési tanfolyama Földműves leányok a fölolvasó asztalnál. nitotta a földmivelésügyi miniiz- terium szőllószeti é< borászati, növényvédelmi és szakoklatás- ögyi osztályait a Bizottság mun­kájának elősegítésére. Eger város polgármestere és az egri Szőllészeti és Borászati Szakiskola igazgatósága, felis­merve a mintagazdaságnak a városra nézve szinte kiszámít hatatlan nagy fontosságát, szin­tén biztosította a Bizottságot tá­mogatásáról ; az Agro növény­védelmi és mezőgazdasági rész­vénytársaság pedig felajánlotta, hogy a mintagazdaságok részére mindennemű védekezőenyagot ingyen bocsát a Bizottság ren­delkezésére. De neuciak a mintagazdasá­gok létesítésével igyekszik az egri szőllö és gyümölcstermelők­nek segítségére lenni a gazda­sági Bizottság, baaem dr. Petro Kálmánnak sikerűit jelentős köl- osönt is biztosítani az egri gyü­mölcstermelés részére. A kor­mány ugyanis a transzfer-alap pénzeiből mintegy 590,000 pengőt akar kedvező feltételek mellett kö'.esönképen a gyümölcsterme­lés fokozására a gazdáknak nyúj­tani, s dr. Petro Kálmánnak si­került elérnie, hogy ebből a köl­csönből, amely 6 év múlva lenne visszafizetendő, alma és szilva telepítésre az egri gazdák is meg­felelő összegeket kapjanak. Ugyancsak sikerült a Bizott­ság vezetőségének az egri zöld­ségfélék és gyümölcs részére a budapesti vásárcsarnokban kü­lön elárusító helyet biztosítani, amelynek kihasználása és ez egri terményeknek a budapesti pia­cokra való bevezetése ügyében most folynak a tárgyalások a Bizottságban. Igen nagy szerepe lesz az egri bor, de az egri gyümölcs és Budapest, április 1. A képviselőház külügyi bizott­sága pénteken Pékár Gyula el­nökletével ülést tartott, melyen a kormány részéről Gömbös Gyula miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter vettek részt. A külügyminiszter felsőházi beszámolójához hasonlóan tájé­koztatta a külügyi bizottságot genfi, római és bécsi ú jainak eredményéről. A külügyminisz­ter felszólalásához kapcsolódott s bizottság tagjai részéről igen élénk és beható vita a szőnye­gen levő világpolitikai kérdé­sekről. Eckhardt Tibor örvendetesnek tartja, hogy a békeszerződések­zöldségféiék propagálásában a május bő 6 án megnyíló Buda­pesti Nemzetközi Vásárnak, a- melynek igazgatósága a Bizott­ság közbenjárására külön helyet biztosított az egri bor és gyü­mölcstermelők részére a vásá­ron. A vásár igazgatósága ez- évben külön propaganda füzet­ben ismerteti a magyarországi borvidékeket, amelyben nemcsak ez egri bortermelésnek van je­lentős hely szentelve, hanem a dr, Petro Kálmán kifejezett kí­vánságára röviden ismertetik Eger műemléki nevezetességét és a vári ásatásokat is. Nemcsak az egri bor és gyü­mölcstermelőknek, hanem az egész városnak egyetemes érde­ke tehát, hogy Eger minél ered­ményesebben legyen képviselve a Nemzetközi Vásáron, aminek érdekében a Gazdasági Bizott­ság a legszélesebbkörű propa­gandát fejti ki. Mindennemű út­baigazítással és tanáccsal szíve­sen áll az egri termelők rendel­kezésére s jelentkezésüket köz­vetíti a Nemzetközi Vásár igaz­gatóságához, ami annál is inkább fontos, mert a helyek nagy ré­szét már lekötötték a korábban jelentkezők a így most már ciak korlátolt számban adhat ki he­lyeket a vásár igazgatósága, pe­dig a bortermelés mai válságá­ban eminens érdeke az egri szőlősgazdáknak, bogy a vásár nagyrészt külföldiekből állő kö­zönsége teljes kép3t nyerjen az egri bortermelés kiválóságáról és fejlettségéről. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az egri termelők nemcsak boraik­nak minőségével, hanem a kiál­lítók számával is dokumentálják azt, hogy az egri bortermelés ma is méltó régi és a külföld előtt is ismert hírnevéhez. bői folyó világpolitikai kérdések tárgyalása végre helyes vágá­nyokra terelődött. Gralz Gusztáv a megindult eu­rópai fejlődéi érdekében elenged­hetetlen feltételnek tartja a nép- szövetségi alapokmány 19-ik cik­kének a Wilioa féle cikknek ere­deti formájába való visszaállítá­sát. Nagy Emil örömmel állapítot­ta meg azt az általános haladást, hogy a revízió kérdése társadal­mi térről immár a kormányok közötti területre megy át. Végül Gömbös Gyula minisz­terelnök biztosította a bizottság tagjait arról, hogy a felvetett értékes és tárgyilagos elvi szem­pontokat figyelemben részesíti. Eger, április 1. A múlt év folyamán az Ér- sekfőpásztor bölcs elhatározásá­ból egy hasznos, népjóléti kul­turális intézménnyel lett gazda­gabb Eger városa a dr. Böhm János gyermekmenhely és nap­közi Otthon létesítése által, a Népművelési Testvérek vezeté­sére bízván azt. Annak idején ismertettük la­punkban a Népművelési Testvé­rek sozirányű programját, mely az 8prő gyermekek gondozásán kívül felöleli az anyák látogatá­sát lelki ős testi gondozását, to­vábbá vallási, népművelési, házi­ipari, gyermeknevelési, háztar­tási, egészségügyi oktatást ad.az asszonyoknak és felnőtt leá­nyoknak. Most örömmel számolhatunk ba ennek a gazdag programnak a megvalósításáról. Március hó végén bezárult a Népművelési Testvérek első nő­nevelési tanfolyama. Bensősé­ges, meleg ücnepiég keretében mutatták be a tanfolyam hall­gatói tudásukat. A Kertész-utcai Fóldmíves Ol­vasókör nagytermét színültig megtöltötte az érdeklődő közön­ség. A záróünnepséggel kapcsolat­ban külön teremben kiállították a tanfolyam kézimunkáit. A sza- bás-, varrás-, bimzésmunkák tel­jes elismerést váltottak ki, a kukoricahánosből készült fonott korsók, üvegek, táskák stb. a hallgatók Ízléséről és kézügyes­ségéről tettek tanúságot. A tanfolyamnak 60 hallgatója volt, mind felnőtt földmíves leá­nyok és fiatal asszonyok. És hogy milyen áldásos, igazi nép­művelő munka folyt ott, annak vázlatos képét adta a záróün­nepség gazdag programja. Novák Sándor apát, kanonok, plébános magasan szárnyaló megnyitő beszédében kegyeletes szavakkal emlékezett meg b. e. dr. Böhm János pápai prelátus, prépost-kanonokról, akinek ha­talmas alapítványa tette lehető­vé a nevét viselő gyermekmen- hely és nspiőzi otthon felállítá­sát és az Érsekfőpá8ztorról, aki bölcs elhatározásával székvárosa legszegényebb társadalmi réte­gének állított olyan intézményt, amely a legteljesebb mértékben megfelel alkotója oélkiiűzésének. A nyári hőnapokban, október hő végéig gyermekkar] töltötte be a napközi otthon tágas ter­mőt, udvarát. 50—60 gyermek — 6 hónapostól 6 éves korig — részesült állandó felügyeletben, gondozásban, nevelésben, sőt néhány fillérért bőséges élelme­zésben is. Ma, a tavasz kezdetén már 100 gyermek részesül itt az intézet áldásaiban. Van olyan család, amelynek 4—5 gyermeke van itt elhelyezve. Hogy milyen áldás ez a szegény földműves­napszámos szülőkre, csak az édesanyák mondhatnák meg és hogy hány gyermek életét men­tik meg az elpusztulástól: a jó Isten a megmondhatója. Novembertől március végéig folyt a felnőtt földműves leányok, fiatal anyák nevelése, tovább­képzése. A munkaprogram gyakorlati része: főzés, szabás, varrás, kukoricaháncsból font munkák készítése; az elméleti rész: ma­gyarnyelv, és irodalom, történe­lem, egészségtan, magyar dal, magyar tánc stb. Maguk a hallgatók számoltak be a tanfolyamon szerzett isme­reteikről. Földműves leányok ül­tek az előadó asztal mellé és meglepő nyugodtsággal és tisz­teletreméltó fölkészültséggel ad­tak. Bozsik Piros az önnevelés szük­ségességéről értekezett és felso­rolta, hogy mit tanultak a tör­ténelmi, irodalmi, honismereti és egészségtani őrákoD. Pók Mária a családi otthon címen azt fejtegette, hogy a nő csak akkor tud megfelelni hiva­tásának, ha a családanya és jő háziasszony erényeire ráneveli magát. Az igazi otthonból nem hiányzik a jő levegő, napsugár sem s a család minden tagja jól érzi magát. A ceruzával vezetett háztartás pedig biztosítja annak gondnélküli, tisztességes megél­hetését. Bóta Mária az irodalmi órák A képviselőház külügyi bizottsága letárgyalta a szőnyegen levő világpolitikai kérdéseket Kánya külügyminiszter beszámolt genfi, római és bécsi útjának eredményéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom