Eger - napilap, 1933/1
1933-03-08 / 55. szám
Ä ß Ä 8 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA': 2 PENGŐ — EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYV- • NYOMDA — TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL1V. évfolyam 5o. szám * Szerda # Eger, 1933 március 8 Adókönnyítések. A pénzügyi kormány a lulyos gazdasági helyzetre való tekintettel mindenképen arra törekszik, hogy a gazdák és egyéb kisemberek terhein könnyítsen. Az előző héten egy kormányrendelet leszállította a záloglevelei kölcsönök törleiztőrészle- tét, most pedig újabb rendeletben a szegény emberek adóter- hén könnyített elég lényegesen, amikor a késedelmi kamatokat leszállítja és a többgyermekes családapák adóját a gyermekek számához viszonyítva csökkenti. Mindkét rendelkezés szociális megfontolásokból fakad és annak a törekvésnek a szolgálatában áll, hogy adórendszerünk ■lentől jobban simuljon az arányos, igazságos és szociális teherviselés ideáljához. De még ennél tovább is megy a rendelet, amikor felhatalmazza a pénzügyminisztert arra, bogy indokolt esetekben, különösen elemi csapások és károsodások esetén a következő esztendőknek augusztus 15 ik napjáig ugyancsak 6°/o ős késedelmi kamat mellett engedélyezhet fizetési halasztást és részletfizetést. Ily esetekben tehát az adőhátrálé- kos még akkor is csak 6% késedelmi kamatot fizet 9°/* helyett, ha folyó évi adóját az év végéig ki nem fizette. A sokgyermekes családok érdekében az új rendelet a következőket írja elő: Azok a jövedelem és vagyonadó alá nem eső adózók, akiknek négynél több gyermekük van, a terhűkre előírt földadóból, házadóbői és általános kereseti adóból, valamint mindezeknek járulékaiból az ötödik és minden további gyermek után 5—5% os adómérséklésben részesülnek. Azoknál az adózóknál, akiknek négynél több gyermekük van és jövedelmi adóalapjuk a hatezer pengőt nem haladja túl, a szabályszerűen megállapított adóalapból az ötödik és a hatodik gyermek után 200—200 pengőt, azonfelül minden további gyermek után még #00 pangót levonásba kell hozni. A csökkent adőalep természetesen azzal az előnnyel is jár, hogy az alacsonyabb jövedelemadőtét alkalmazását vonja maga után. A kisbirtokosok és gazdák érdekében a pénzügyminiszter a húsz katasztrális holdnál nem nagyobb földhaszonbérlet után utáu fizetendő általáról kereseti adó és illeték kivetését és leró vását egyszerűsíteni fogja. Az adóvégrehajtás során eddig az ingóságok állagára kellett a végrehajtást folytatni. A mostani rendelet lehetővé teszi, hogy oly esetekben, amikor az ingődolog, vagy üzem haszonvételéből is kielégíthető a közadő tartozás, úgy a végrehajtást ne az ingóságokra vezessék, hanem ezek Az állami alkalmazottak és nyugdíjasok körében nagy megdöbbenést keltett az a tegnap elterjedt hír, hogy a pénzügyminisztériumban tervezetet készítenek elő, amely szerint a közalkalmazottak és nyugdíjasok lakbérét egyesíteni akarják az alapfizetéssel. Ilyen módon burkolt fizetéscsökkentés keletkeznék, mert a nagyobb fizetés magasabb kereseti adő alá esik. A közalkalmaEger, március 7. A bor kétségtelenül legnagyobb, utóbbi időben legkeservesebb problémája Egernek. Mig az ország más őstermelői vidékén a gabona a megélhetés döntő tényezője, Eger városa a bortermésen és értékesítésen áll vagy bukik. Az elmúlt évek mindkét szempontból katasztrőfális helyzetet teremtettek, mert vagy nem volt termés, vagy ez értékesítésben álltak elő olyan nehézségek. amelyeket nem tudtunk leküzdeni s így nyakunkon maradt a bor, s az eladási haszonvételére. E rendelkezés j folytán a kisgazda könnyebben mozoghat és gazdáikodhatik.mert az ingőságokat adő f jében ott ahol a gazdasági haszonvételből fedezni lehet az adótartozást nem foglalták le. De a rendelet a gazdasági részes aratók és munkások járandóságát is mentesíti a végrehajtás alól, ami annyit jelent, hogy a gazdálkodó köztartozásai fejében a részes munkások és a dohánykertészek megillető részét nem lehet lefoglalni. zottak jövedelme körülbelül 10 —12 százalékkal volna kevesebb az eddiginél. Az elterjedt hírek szerint az új rendszer május elsejétől lépne életbe. Az állami tisztviselők és nyugdíjasok köreiben lehetetlennek tartják a lecsökkenteti jövedelmek újabb megcsonkítását. Abban reménykednek, hogy a kormány semmi körülmények között sem járűl hozzá a pénzügyminisztérium szándékához. kényszerűség olyan árakat produkált, ami még a termelési költségeket sem fedezte. A nagy készletek apasztását, következésként az egészségesebb áralakűláit a belföldi fogyasztás akadályainak (borfogyasztási adő. szeszkérdés, kartellek) megszüntetésén kívül nagy részben a kivitel lett volna hivatva elősegíteni. Mit tett tehát a kivitel ? Figyelve a Statisztikai Hivatal most megjelent adatait, kiderül, hogy a magyar borkivitel 1932- ben 167,749 hektolitert tett ki, kereken 60 ezer kektoliterrel kevesebbet, mint 1931 ben. Ha ak ötmillión felüli évi átlagos termést számítjuk, ez a mennyiség igán csekély, ha pedig az egri borvidék szerepét vizsgáljuk a kivitelben, az eredmény egyenesen elszomorító. — Az export az egyss borvidékek következő sorrendjét tünteti fel: 1: Alföldi borvidék 30'29 százalék, 2; Budafoki borvidék 2834%, 3: Badacsonyi 895%, 4: Gyön^ gyös—visontai borvidék 660% (11,070 hl.), 5: Tokaj—hegyaljai 6‘24%i 6: Soproni 4 86%, 7: Villány—pécsi 3 59%, 8: Szekszárdi borvidék 217%, 9: Móri borvidék 176%, 10: Egri borvidék 2 67% (2800 hektoliter). Az egri borvidék után sorrendben következnek a somogy—zalai, budapesti, neszmélyi, pest—nógrádi, Somlyói, miskolo—abauji, végül a nyírségi borvidék 015% alsó határral. A statisztikai adatok tehát azt mutatják, hogy Eger a tizedik helyen áll a magyar borkivitelben és a 167,749 hl. exportba mindössze kétezernyolcszáz hek- liter bort adott. Ez egyenesen megdöbbentő tény s h» magyarázatot keresünk az egri szőlőtermelők anyagi romlására, a szőlőmunkálok nehéz viszonyaira, Eger alacsony kiviteli százaléka részben megadja a feleletet. Most már esek az a kérdés, mi lehet az oka annak, hogy az egri bor iránt nincs exporlérdeklődés. Az egyik hibát ott jelölhetjük meg, hogy az egri bornak nincs kellő propagandája külföldön, ami kevés vol>, a szerencsétlenül sikerült magyar borházak temették el. Da ha a többi borvidékek aránylag nagy exportjával ösz- szehasonlftást teszünk, be kell látnunk, hogy a hivatalos propaganda hiánya csak második helyre szorulhat. A világot behálózó borkereskedelmi szervezet megtalálja a jő árút, — ha megfelelő mennyiségben vásárolhat. És itt van a főhiba. Egerben nagyon sokféle bort termelnek, a nagykereskedelem szempontjából pádig nehézkesek a kis tételek. Ezen a hibán az egy típusra való lehető áttéréssel kell segíteni, amire már évek óta próbálják rávenni termelőinket az illetékes tényezők. Azt Hir szerint egyesíteni akarják a köztisztviselők lakbérét és fizetését A magyar borkivitelben csak 1*67 százalékkal szerepelt az egri bor az elmúlt év folyamán Míg Gyöngyös vidékéről 11 ezer hektolitert exportáltak, Eger vidékéről csupán 2800-at. Borkivitelben tizedik, mustkivitelben negyedik helyen állunk. Mi az oha a feltűnő hanyatlásnak?
