Eger - napilap, 1933/1
1933-03-07 / 54. szám
2 EGER 1933. március 7 „Ebben az országban mindig hamvazószerdának kellene lenni“ — mondotta dr. Petro Kálmán a Kath. Legény- egylet kultúrdélutánján. Eger, március 6. A Kath. Legényegylet a téli mozgalmai egyleti élet fokozott munkaciklusa után a farsangi időszakban rövid pihenőt engedett meg magának, érvényesíteni kívánván azt az elvet, hogy az ű] munkaidő elé a kipihent ■ a mai elnehezedett időben sokkal inkább igényelt vidámságban felüdült lélekkel kell indulnia, ha eredményei lendületben akarja megtartani azt a munkát, amit tagjai végeznek. Befelé azonban ebben az egyesületben soha tincs szünet, ciak kifelé, az élet felé való mutatkozásban engedték le a hatalmas díszterem bársonyfüggőnyét rövid időre, míg most aztán i«mát szétszaladtak a függönyök s benépesült vidáman zajló közönséggel a díszterem. Áz első tavaszi kulturdéluíán zajlott le tegnap, vasárnap 5 órai kezdettel, szépszámú közönség előtt, friss tempóban és a tavasz első hullámzásának harsogó kedélyével. A kereskedelmi iskola vonószenekara szép megnyitója után müsorciere miatt mindjárt a délután illusztris előadója, Eger országgyűlési képviselője dr. Petro Kálmán jelent meg a közönség előtt, hogy felemelő és magszívlelendö gondolatait elmondja a mai idők aktualitásairól. Nem politikai eszmefuttatást adott, de a nagylátókörü politikus gondolati kiélezettlégével vezette el hallgatóit a nagyböjt evangéliumához. Nagy különbség van — mondotta — az elmúlt vasárnap és a mai körött. Ninos a naptárban két oly távoleső nap, mint e kettő, amelyek közé hamvaző szerda esik. Az ember lelke megborzong, mert úgy érzi, válaszúton áll a bűn és a bűobá- nat között. Ma máinak kell lenni, mint farsangutolső vasárnapján, mindnyájunknak ba kell vallanunk : Uram, bűnös vagyok. Hol vannak ma as evangéliumi Zacceusok a testi és lelki koldusság e sivár földjén, ahol a kommunizmus és szocializmus összefogva lejti véres táncát? VaD-e a mai társadalomban anyagi erő, hogy azt mondja a megkísértett Jézuisal: Sátán távozz ! ? A mai ember ieborul a Sátán kínálta feicci előtt. Hiányzik belőle a keresztény katolikus erkölos, amely azt hirdaii: ne kívánd a másét, de Emid van, add oda a rászorulóknak. Ebben az országban mindig hullani kellene a hamunak, mindig hamvasó szerdának kellene lenni. Most jön a bamuhintés ideje. Mindenkinek önmagán kell kezdeni a javulást. Ezt nem lehet követelni mástól, amíg magunk nem kezdtük el. Ne csak magunkban sírjuk Krisztus passióját, ne csak a templomok homályában merjünk a lelkűnkben kutatni, hanem vigyük ki lelkiismeretűnket az életbe, nyissuk meg összeszoritott öklünket az adakozásra s a Krhz'usi szellem újratámadása fel fogja támasztani a mi szerencsétlen hazánkat is. A nagyhatású szavak után a műkedvelők az Édesanyám o. egyfelvonásosi adták elő. A szereplők: Kádas Rózsi, Molnár Manci, P. Kernstook Hédi, V. Dózsa Manci, Bírta Ignác, Odry Gyula, Heltovici Zsigmond mind jók voltak, Veress Gyula játékban és mozgásban külön is eredeti. Szünet után a voaős zenekar Virágvölgyi Bála felső be- resk. isk. tanár vezényletével szép magyar nótákkal aratott sikert s a délutánt a műkedvelők a Gyerekek c. vígjátéka fejezte be. Mint az elsőben, ebben is nemcsak lelkesedéssel, de nagy színpadi készséggel játszottak: Biri Manci, Merczel Irén, Merczel Manci, Molnár Kálmán, Pál Lijoi és Siréger Mihály. A rendezésért Veress Gyulát illeti elismerés. Exhumálják az Egerben pihenő olasz hősi halottakat. Eger, március 6. A belügyminiszter rendeletben hívta fel a vármegye alispánját, hogy a Hevesvármegye községeiben és Eger megyei város területén eltemetett olasz hősi halottak exhumálását hatósági díj lefizetése nélkül engedjék meg. Az olasz kormány is megengedte ugyanis, bogy a magyar hősi halottakat díjmentesen ex humfilják. B!okmali l H köhögés eile n"kitün ő Az olasz kormány elhatározta, hogy a Magyarország területén fekvő összes olasz halottakat exhumáltatja és Bud3pasten közös temetőben temetted el. Ösz- ■zesen 3820 halotiról van sző. Az olasz halottakat a rákoskeresztúri temető első parcellájában helyezik örök nyugvó- helyükre. era Hasznos tudni hogy SCHMIDTHAUER Zgmándi kesernvize nemcsak a legjobb természetes hashajtó, dekiöblítési szerepénél fogva gyorsan eltávolítja a káros baktériumokat a szervezetből. A művészet az örök Szépségnek, az Istennek kiragyogása emberi formaakarásban Dr. Koudela Géza előadása az Emericana kultúrdélutánján. Eger, március 6. Az Emericana Agria corpora- liója vasárnap délután ismét lelkes találkozóra gyűjtötte össze Eger város katolikus társadalmát a íereLcasek fahértermőben. A kultűrdéiutánon a febértersset zsúfolásig megtöltő fényei közönség a már évek óta szívébe gyökeredzett szeretettel hallgatta meg a gazdag műsor számait, de igazi érdeklődése s várakozása az illusztris előadónak dr Koudela Géza egyetemi egyházzenei igazgatónak szólott első- sorbjn, aki művészet és erkölcs címen mondotta el nagyvoaalú, a mei elferdült ízlésű korban égető akiualitású előadását. A kuliűrdéluiőnt dr Tóth József jogakadémiai tanár, az Ag* rai subpriora nyitotta m6g az emericánái gondolat jelentőségéről és korszerűségéről vallott meggyőződését visszatükröztető beszédével. Az Egri Dalkör Huszthy Zoltán országos társkarnagy vezényletével LSnyiVíktor—Petőfi: Szülőföldemen c. dalát énekelte el a tőle megszokott precizitással és művészi tökéllyel. Négyesig Árpád joghallgató modern költők verseiből adott elő néhányat ügyesen, a költemények hangulatát élénken érzékeltető modern szavalőtechni- kával. Majd Funk Ilona, az Agria kisasszonya énekelte el Johann S'.rauss Giárdfisáriáját a Denevér című operettből s két magyar nótát Huszthy Zoltán zongorakíiéretével. Funk Ilona bájos magjalenése és kedvesen csengő hangja egyaránt meghódította a közönséget, mely nem fukarkodott tapssal és elismeréssel. Szűnni nem akaró tapsvihar és ünneplés közepatte lépett ezután az előadói emelvényre dr. Koudela Gáza. Kiforrott szónoki művészete teljesen megfogta a hallgatósága lelkét s a meghódított szívek barázdáiba könnyű volt bjvetni nehéz témájának: a művészet és erkölcs viszonyának legelvontabb gondolatait is. — Nagyhatású előadásának gondolatmenetét a következőkben adjuk: — A művészeteknek jelentősége és értéke abban van, hogy az életből fakadnak s ez éleibe kapcsolódnak. Ebből a dualizmusból értelmi, érzelmi és akarati affekciők erednek, melyek mindmegannyi etikai hatálban oldódnak fői. — Vizsgáljuk első sorban a művészetek etikáját önmagunkban, önmaguk előtt, azt az u. n. belső erfcőlcsisőget, mely a saját lényegben, valóságban, igazság ban nyilvánul. Birmennyire áll az értékvilágok elkülönültsége, azért az igazság-, erkölcsi- és esztétikai értékeknek egyaránt vannak belső törvényeik, normáik i az ezeknek való megfelelés dönti el etikumukat. — A szépségnek is megvannak ezek a lényeges félté:elei, összetevő erői. Ezek az eszme s annak megvalósulása, aztán a mű- alkotó részéről a formaakarái, a műalkotás részéről ennek ki- •ugároztatása, a műélvező részéről az esztétikai élvezet. Az előadő mindezeket részletesen, egész sereg találó példával illusztrálva fejtegette. Majd így folytatta: — A művészet nem utánzás, nem nyers kopirozás, nem az erőfölöileg játéka és nem komponálás, hanem a sző legteljesebb értelmében passió: verejték vér lélak-élet, a termékeny egyéniségnek egy formája, élet- sokszorozás, a szépség objektivitása, resplenden-ia Dai: az örök Szépségnek, Istennek kiragyogása emberi formaakarásban. — Az igaz művészeteknek ez az etikájuk: hűek önmagukhoz, őszintén mutatják tiszta valóságukat, anyagukban s kifejeződésükben semmi hazugság nincs. Itt aztán sorra vette dr. Koudela 8z összes művészeti ágakat és az esztétikai hazugságok egész
