Eger - napilap, 1933/1

1933-02-16 / 38. szám

Ara 8 FILLÉR

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv.

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA : 54.558 ::

XLIV. évfolyam 38. szám ❖ Csütörtök ♦ Eger, 1933 február 16

Ki akar háborút?

Sinolßir L%wi», a Nobel-díjas amerikai író, a iondoai újságírók előtt kijelentette, hogy a levegő ma sokkal puikaporo- sabb, mint 1914 ben volt. »Nem tartom igaznak — mondta a többak közt, — azt az általános vitát, bogy a tömegek nem akarják a háborút, ciak egyes államférfiak viszik őket a katasztrófába. Én éppen azt hiszem, hogy a tömegek akadályozzák meg a nemzetek közeledését, a- melyen az államférfiak fáradoznak.« Nyugodtan hivatkozhatott volna tételének igazolására a kiváló író arra, a harcias hangulatra, amely a tömegeket a világháború kitörésekor áthatotta. Sok példát idézhetne Sinclair Lewis igazságának alátámasztására, s mi mégsem tudjuk felfogását magunkévá tenni. Igazsága mégcsak féligazságnak sem nevezhető. Csak egy kis töredékét fejezte ki az igazságnak. A tömeg mindig tehetetlen báb volt az agitátorok és lelkiismeretlen demagógok kezében. Ellágyul, üvölt, ordít, tör, zúz, sírva fakad, megkegyelmez a gyilkosnak, ha hiúságára hatnak, halálba küldi az ártatlant, ha a tömegszenvedéllyel szembeszáll.

De hogy tömegek akadályoznák meg másfélévtized óta a lelkek békéjét, c hogy a mostani feszült és gyűlölködő szellem a néplélak spontán megnyilatkozása lenne, s a diplomaták csak tárgyilagos szócsövei lennének nemzetük hangulatának, ez hihetetlen. Nem a tömeg herei vágya akadályozza meg a jő egyetértést, a megértőbb európai közhangulat kialakulását, hanem a tendenciózus hírszolgálat, agyú lölethintésnek ez a szervezett hadjárata és a történelmi hazugságok, melyekkel intézményesen mételyezik meg már a gyermek lelkét.

Az imperialista gőg szítása, a betegesen öntelt nacionalista szellem terpeszkedése a magrontőja a nemzetek életének. A tömeg csak vak eszköze a háborús nehéz iparnak, az igazi bűnösnek. Amerika beavatkozását a világháborúba a profitéhoz hadsereg- szállítók készítették elő, Herioinak azért kellett távoznia, mert keresztezte a hadiipar útját, amikor a szovjettel megkötötte a meg nem támadási szerződést. Az amerikai adósságok kérdése csak ürügy volt a megbuktatására. Franciaországban az igazi hatalom — óh nem a tömeg kezében van, — hanem a Schntider- Creusot c*g kezében, ez mozgatja a jobboldali sajtót s ennek révén a közvéleményt. Ennek a cégnek a birtokában van a francia

külügy hivatalos lapja a Temp», az oláh Universul, a csehországi Strodaművek ás Scbneideréknek sikerült elérni, hogy ma már az egész Balkán állig fegyverben, még pedig francia fegyverben áll. Az olasz sajtó jogosan vádolja a francia hadiipart az olaszellenes támadások miatt.

A béke ellenségeit ne néptömegekben kerestük, hanem a vérből aranyat sajtoló, lelketlen ágyűkartal vezetőiben. (HB)

Hedry Lőrinc dr. főispán a közigazgatási bizottság mai ülésén elparentálta Apponyi Albert grófot

Még mindig ötmillió pengő Heves vármegye adóhátraléka, de a januári adófizetés kedvező mérleget mutat.

Mihelyt a fagy enyhül, mindenütt megkezdődnek az inségmunkák.

Eger, február 15.

Hevesvármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt tartotta rendes havi ülését.

Napirend előtt az elnöklő Hedry Lőrinc dr. főispán meg- illetődött csendben parentálta el a nemzet nagy halottját.

— Az elmultnapofeban — mondta többek közt — gróf Apponyi Albertnak, a magyar közélet és a világpolitika kimagasló alakjának halála rendítette meg Európa és a müveit világ lelkét.

— A koporsójáig teljesített szent kötelességnek a pátriárkája bevonult az igazságos Mátyás király koronázó templomának kriptájába és elfoglalta a királyokat megillető helyet ő, aki a szónak, a gondolat pompás kifejezésének valóban királya volt és aki az emberi jogok védelmében valóban királyi magasságra tudott emelkedni.

— Tudása, műveltsége és jellemének tisztasága már életében is világhírt szereztek neki és a népek versenyében, a népek tanácskozó termében tisztelettel és hódoló bámulattal vették öt körül, megcsodálván benne az emberi elme kicsiszoltságának valódi műremekét.

— Tetszett a Mindenhatónak, hogy elméje nagyszerű kifejtésében, szónoki sokoldalúságában, ragyogó nyelvtudásának csillogásában akkor tegye legnagyobbé, mikor a nemzete legkisebbé aláződott.

— Fajunknak és nemzetünknek dísze volt és a zászlótartó ősz pátriárka most eltűnik, de halála előtt még kitűzte a magyar nemzet örök igazságának zászlaját Európa homlokára, a nemzetek tanácskozó termének ormára. A magyar nemzet és a boldog revíziót váró Magyar* ország miaden egyes polgára és hü fia áldja és áídani fogja mindig a nemzet lelkéba ércbetűkkel bevésett emlékét.

— Indítványozom, hogy érdemeit a bizottság mai ülésének jegyzőkönyvében örökítse meg és intézzen rászvétiratot a gyászoló családhoz. Jelentem egyébként, hogy a törvényhatóság képviseletében az alispán úrral együtt résztvettem a nagy halott temetésén.

A főispán szavait a bizottság tagjai állva hallgatták végig.

A napirend folyamán az alis- páni jelentéi ugyancsak kegyeletei szavakkal méltatta Apponyi Albert gróf érdemeit. A jelentések során Magyary Pál pénzügy- igazgató a vármegye adózási állapotát ismertette. A 4 millió 794,544 pengőt kitévö hátralékkal együtt, 1933-ban 8 millió 803,614 pengő az esedékes adó, amelyre január hónapban 251 ezer 807 pengőt fizettek be, 87 ezer pengővel többet, mint az elmúlt év januárjában. Az idei adófizetés tehát kedvezően indul.

!

j lobiáa József műszaki föta- j sácso* az inségmunftáfc .tervezetéi ismertette, amelyhez Plőtz István, Beniczky Elemér, Borhy György és Graefl Jdnő fűztek hozzászólásokat.

Hedry Lőrinc dr. főispán bejelentette, hogy az inségmunkfl- kát az egyes vidékek Ínségeseinek számát tekintve arányosan ! osztották meg s mihelyt a fagy í annyira megenyhül, hogy a föld- ; munkát meg lehat kezdeni, a ! munkálatok mindenütt megindul- j nak.

XI. Pius pápa sajátkezűleg írt levélben küldte áldását a magyar klérusnak és a népnek.

Budapest, február 15. Serédi Jusztinién dr. bíboros- hercegprímás karácsonykor hódoló iratot intézett XI. Pius pápához, aki erre az alábbi magyar fordításban közöli sajátkezű levélben felelt a magyar hercegprímásnak:

— Kedvelt Fiunknak, Ssrédi Jusziiniánnak, a római Anya- ■zeategyházCaeiiusbegyi Szent András és Gargtlyről nevezett áidozár-biborosának, esztergomi érseknek — XI. Pius pápa. Kedvelt Fiunk ! Üdvöt és epos- toli áldásunkat küldjük Naked.

— A legnagyobb őrömmel fogadtuk azokat e hódolattal és szeretettel teljes kívánságokat, melyeket az Ur születésének ünnepe alkalmából Előttünk kifejeztél ésameiyex- kel egyúttal ékes tolnsácioiőja akartál lenni annak a tiszteletnek és ragaszkodásnak, melyet a nemes magyar nemzet különösen annak vezető fő- pásztorai és klérusa az Apostoli Szentszék iránt állandóan ápol szívében. E kiváló üdvözlettől mélyen megindultam, szívből mondunk Neked háláé köszönetét és Beád és a Te apostoli működésedre az Egyház bőséges áldását kérjük.

— Ennek reményében és legnagyobb szeretetünk jeléül Neked, Kedveik Fiunk, valamint az egész magyar klérusnak és népnek apostoli áldásunkat küldjük. Kslt Rómában, Szent Péternél, 1933. január 15 én, pápaságunk 11. évében.

XI. Pius pápa.