Eger - napilap, 1933/1

1933-02-12 / 35. szám

1933, február 12. EGEB 5 IRODALOM. Dr. Molnár Kálmán péc3i egyetemi tanár. Összegyűjtött kisebb tanulmányai és cikkei. Több mint 24 íve», ízlésesen egyszerű és mégis impozáns kát kötetben gyűjtötte öiszs eddig fűzetekben, folyóiratokban, napi­lapokban megjelent kisebb ta­nulmányait, cikkeit, felolvasásait, vitaíráseit a magyar jogáizébt- nek kitűnő, de a lokálpatriotiz­mus révén Egernek különös büsz­kesége dr. Molnár Kálmán egye­temi tanár. Az összegyűjtés két szempont­ból is nagyon indokolt. Az egyik szempont az, bogy dr. Molnár Kálmánnak a jogfolytonosság nagy eszméjének jegyében írott dolgozatai így egybefoglalva szinte monumentálissá nőnek. Molnár Kálmán a magyar jog­folytonosság s ez ezeréves ma­gyar alkotmány tiszta életének rajongó lelkű szerelmese, akinél több érvet, több téglát ebhez a sajátságos magyar csodaépület- bez összegyűjteni egyetlen ma­gyar közjogáiz sem tudott, Ei ezt tette állandóan, amikor figyelő szemmel észrevette, bogy hamis kepzetek, téves gondolatok akar­nak ebbe az eszmekörba bár­honnan is befurakodni. A másik szempont az, bogy a hírlapi cikkek sajátsága efemer- síg, a kérészéltüség. Három napnál tovább senki sem emlék­szik rájuk. Pedig Molnár Kálmán újságcikkei nem érdemlik meg ezt a kérész sorsot. Mindegyik­ben annyi nemes gondolat, izzó hazaszeretet és mély emberise érzés vaD, hogy nemesek a futó­lagos újságolvasást, hanem a távolabb jövő nemzedékeit is érdekli. Míg most megjelent gyűjtemé­nyes munkájának első nagyobb fele inkább a megyar jogászt érdekli, jogszabályiam', a jog­folytonosság problémáiról írott, a jogi oktatás reformját, törvény- alkotásainkat, a főiskolai ifjúsá­gunk ügyét érintő cikkeivel, ad­dig a második fűzet minden ma­gyar ember leikéhez a hazafias érzés BranyezálaiV3l kapaszko­dik. Ebben a füzetben adja köz­re Molnár Kálmán a przemysli magyar életre vonatkozó vissza­emlékezéseit s a szerkesztősében megjelent przemysli »Tábori Új­ság« ban megjelent vezető cik­keit. Ez 8z újság s ezen keresz­tül ez a füzet is a magyar élet­revalóságnak és élniakarásnak a tanúja a a világháború egy tra­gikus fejezetének értékes törté­neti dokumentuma. Az egész magyar társadalom csak hálával és köszönettel tar­tozik Molnár Kálmánnak, hogy ezeket a sok háborús regénynél érdekesebb írásokat most köz- kinccsé tette. A szép kiállí ásű munka a Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyv­kiadó és Nyomda r.-t. nél jelent meg. A „Hangya“ tájékoztató árai: 9^ 1 méter vászon a^n 64,76,80,83,98 fillér. OLCSÓ FEHÉRNEMŰ! Közgazdaság. Kamatmentes hitellel lehet tenyészállatot vásárolni a mező- gazdasági kiállításon. A nehéz gazdasági viszonyok ellenére is szép kilátásokkal biztat a március 23—27-ig tar­tandó országos mezőgazdasági kiállítás. A tenyésztő gazdák a súlyos pénzügyi helyzethez al­kalmazkodva szabták meg a te­nyészállataik árát. A vásári for­galom pénzügyi lebonyolításá­nak megkönnyítése céljából a földművelésügyi miniszter elő kívánja segöteni a tenyészálla­tok beszerzését és ebből a cél­ból az OMGE előterjesztésére a rendkívüli nehéz hitelhviszonyok ellenére is kamatmentes, úgyne­vezett jutalékos tenyészállatbe­szerzési hitelt engedélyezett. A hitelt igénybe vevő magánte­nyésztők & kölcsönösszeget 18 hőnapra kapják, amelyet két egyenlő részletben, 1933 novem­ber 30 ig és 1934 szeptember 1-ig kell visszafizetniük. Azigény- bevett hitel kamatmentes, csu­pán a folyósításért és kezelésért kell évi IV. jutalékot fizetni. Azok a magántenyésztők, akik ezt a hitelt igénybe óhajtják ven­ni, igénylésüket az országos me­zőgazdasági kiállítás rendező- biioltségánál (Budapest, IX., Köztelek-u ca 8. Telefon : 866— 01, 866-05, 886-85) mielőbb, de legkésőbb folyó évi március 1-ig jelentsék be. Későbbi bejelenté­sek figyelembe nem vehetők. A bejelentésekben a beszerez­ni kívánt tenyészállatok pontos megjelölése mellett azok hozzá­vetőleges vételárát, az igényiő névé*, lakhelyét, az igénysli hi­telösszeget és azt is közölni kell, hogy az igénylő tagja-a az OKH. kötelékébe tartozó helyi szövet­kezetnek, továbbá rövid, tömör formában ingó és ingatlan va- gyoüB, valamint terhei állapota falói szintén tájékoztatást beli nyújtania. Községek és közbir­Főszékesegytiáz közelében adómentes kertes úriház 10.000, családi házhely 5000, postapalotánál 3 szobás ház 6000, megyei laktanyá­nál adómentes, kertes 4 szobás ház 8000 P-ért eladó, 1500 P-vel átvehe­tő, Vörösmarty uccánál kis családi kertes ház 2500, Sertekapu u. 37 (Ma­gyar-féle) kis családi új ház 3000 P készpénzért eladó. Komplett hálószo­babútor, konzul tűkör, sezlon esetleg részletfizetésre is jutányosán eladó. Barynál, Sertekapu ucca 35. iosuíbagok ezt a hitelt nem ve­hetik igénybe, de ehelyett ren­delkezésükre áll a gazdasági fel­ügyelőségek közbejöttével tör­ténő vásárlásoknál engedélyezett jutalékos és kamatmentes állami hitel, amely utóbbinak a kereté­ben 30% ig terjedő Srvisszatéri* tőit is kaphatnak. Csomagokat 30 kgr.-íg Budapestre expresse szállítunk. Házától díjmentesen elhozzuk. Deutsch banküzlet. Collis-Expresse csomag­szállítás egri kirendeltsége Gyümölcsfák ápolása. Ködös, ború* gyertyaszentelő után korán köszönt be a tavasz, — tartja a néphagyomány. A napről-nspra erősödő napsugár életrekelti ez alvó természetet. A fák hideg testében megindul a vérkeringés. A rügyek duz­zadni kezdenek, hogy fehér vi­rágokkal köszöntsék a jobb jö­vőt ígérő tavaszt. A fák ágai megtermékenyülve ígérik a bő termést. Labajló ágai úgy hívo­gatnak ki, azért hogy szabadít­suk meg az ezerféle ellenségtől, mentsük meg a termést. Még nem késő. A mulasztás pótol­ható. Nun elég csak fákat ül­tetni, hanem gondozni is kell szokat. A fejszét — mint Eger egyet­len faápolási eszközét — tegyük le, és vegyük elő ez ágfűrészt és a metszöollőt. Vizsgáljuk meg a koronát, végezzük el a korona metszését, alakítását. Az elszá­radt, beteg, befeléhajiő és egy­mást keresztező ágakat tőben, az ággyűrűnél vágjuk le. Na hagyjunk csonkot, tarisznya- akasztót. Ritkítsuk ki annyira, hogy ágai között egy ember ké­nyelmesen mozoghasson. A fá­nak levegőre, napfényre van szüksége. A kellően kiritkított koronájú fán terem csak első­rendű gyümölcs. A sűrű korona a betegségek melegágya, ellen­ségeinek tanyája. Ha pénzkölcsönre f van szttkséger forduljon felvilágosításért Gerstl Herman, Éji Servita u. 43. ™ (Meghívásra házhoz jövök.) A törzset, vastagabb ágakat életlen késsel kaparjuk le, sza­badítsuk meg az elhalt kéreg­részektől, mely alaít a gombák és a rovarok ezrei talelnek ki. A ssbhaíyeket kenjük be főzött kátránnyal, vagy almolával. (Kö­zönséges kátrány, 2 óráig lassú tűzön íőzvp; liszt, korpa, vagy hamu hozzáadásával kenhetővé töve.) Különösen felhívom a gyü­mölcstermelők figyelmét, — ős kérem a hatóság szigorú intéz­kedését is — a fákon maradt és a fák alját borító gyümölcs­múmiákra. Nem a múlt évi szá­razság által megaszalt gyümölos az, hanem egész gyümölcstermé­sünket veszélyeztető, azt teljesen tönkretevő gyümölcipanésznek, moniliának a téli szállása, édes otthona. Nézzük meg a Szvoré- nyi-, Kertész-, Makiári-, vagy a város bármely utcájának kertjeit, a múlt évi termés 50% a mind ilyen, a fán, vagy a fa alatt te­rítve látható. Ugyanezt látjuk a szőlőkben is. Ha a múlt száraz nyáron ilyen nagy volt a pusz­tulás, mi lesz a folyó évben, ha nedves lesz a nyár? A szakértő szem látja Eger egész gyömölos- iermelésének végpusztulását a gondatlanság miatt. Különösen fertőzött a meggy-, csjsresznye-, kajszínbarack-, és az egyre job­ban elterjedést mulató besztercei szilvafa. »Rothad a gyümölcse, ki kell vágni a fát!« Ez itt a gyógykezelési mód. Én ezt aján­lom: Na ültessünk fát, míg a meglévőket meg nem mentjük! Még nem késő. Szedjük össze ezeket e múmiákat az utolsó szemig. Égessük el a fáről le­vágott beteg ágakkal, törzsről lekapart részekkel együtt. Nyá­ron & rothadó gyümöicsöt szed­jük le és égessük el. Ezekben telelnek ki a gyüraölcipanősznek télállő spórái, gombái, hogy az idő felmelegedésével nyári spó­rákká átalakulva milliárd és mil­liárd számban megkezdjék rom­boló munkájukat. Virág, levél, gyenge hajtás pusztul korán ta­vasszal, a gyümölcs pedig virág­zástól még csak van a fán. Nem a köd és a kései fagy te­szi tönkre a vetést, hanem a monilia. Ez a legkevesebb, amit saját érdekünkben szegénységünk mel­lett is meg kell tennünk. A soványabb talajokon trá­gyázzuk meg legalább a fák al­ját és ássuk fel jő mélyen. A fa gyökerének levegőre van szük­Nyilt-tér* Tudomásomra jutott, hogy a ne­vemmel visszaéltek és városszerte dobolták, hogy a kenyérsütés árát felére leszállítottam, én erre sen­kinek nem adtam megbízást. filexovics Gyula. * Az e rovatban közéltekért semmiféle felelősséget nem vállal a szerkesztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom