Eger - napilap, 1933/1

1933-02-12 / 35. szám

EGEB

1933. február 12

2

Apponyi Albert koporsóba ma este 10 órakor érkezik Budapestre

Ludas község tízéves elkeseredett harca Nagy Miklós jegyzővel

Ludas, február elején.

(Az Eger kiküldött munkatár sától.)

Annak, aki a vonat ablakából nézi ezt az egyuccáju falut, ahogy nyugalmasan, — kicsit sárosán ebben az olvadó, tavaszias időben, — elnyúlik az országút mellett, éppen olyannak látja, mint amilyen a többi száz, meg ezer magyar falu. Egy a sok közül, ugyanazzal az arccal, ugyanazokkal a problémákkal, a kenyér és a megélhetés iszonyú gondjával, a holnap bi zonytaían és egyre kevesebb reményével. De ha valaki kiszállna a meleg kocsiból, és végigjárná az apró házakat, beszélgetne keveset ezzel a nagyon nyugodt, jóravaló és jobb sorsra érdemes néppel, mihamar rájönne hogy a kenyér és a holnap gondján kívül van itt még egy külön, helyi probléma, ami egy évtized óta mintha teljesen felkavarta volna fenekestül Ludas csendes életét. Ez a probléma: Nagy Miklós jegyző és a falu egymáshoz való, barátságosnak semmiképpen nem mondható viszonya.

Eger, február 11. Hazaindult a nagy halott. Világraszőlőan nagy dísszel ős bsnsőiéggsl lametta G;nf a mi- gyár halottat, akinek géniuiza előtt fejet hajtottak még ellenségei is. A Szánt Jőzsef-templona orgonáján felzendült pénteken a magyar Himnusz a mikor a nagy halottat búcsúztatta Genf, ellenfelei ős barátai, barátaink és ellenségeink egyaránt tudták és érezték, hogy a nemzet, amelynek életfájáról olyan ragyogó, egyéniség nőhetett ki, mint Apponyi Albert gróf, az a nemzet súly és érték, amellyel akkor is számolni kell, ha legnagyszerűbb képviselőjét vesztette is el.

A világ szeme függött Ganfen a a világ részvéte fordul a kicsiny magyarság felé, hogy enyhítse Apponyi Albert elvesztését, gyászoló fájdalmát.

A nagy halott már hazeindulí ■ ma este ér hazai földre.

Hazajön Apponyi a nemzetközi tornák genfi porondjáról, hogy haló poraiban, élete eszményeiben és élete munkásságában tanítsa, óvja nemzetét.

Hajnali s/t5 órakor érkezett a holttestet szállító vonat Innsbruckba, ahol néma tiszteletadással fogadták. B lesben a magyar követség és a társadalmi egyesületek ugyancsak gyászüa- nepséget készítenek elő.

Budapesten az országház kupolacsarnokában már elkészült a két méter magas katafalk, a- m8lyen elhelyezik a nagy államférfi koporsóját. A ravatal körül délszaki növények és pálmák egész erdeje áll, a katafalk négy sarkán pedig hatalmas gyertyatartók.

Politikai körökben akció in- ■t meg, hogy Apponyi Albert jpviselőházi ülőhelyét üresen hagyják ■ mint Tisza litvánét, az elhuayt bronzba vésett autó- grammjával lássák el. Szó van arről is, hogy Apponyi érdemeit törvényben örökítsék meg ■ ugyanez a törvénycikk intézkedne emlékmű felállításáról is.

Az Érsekfőpásztor gyászistentiszteletet rendelt el az egyházmegye összes templomaiban.

Az Érsekfőpásztor, ma megjelent pásztorleveiéhez körrendeletét csatolt, amelyben a kővetkezőket írja:

— A mély gyász, amely Apponyi Albert gróf halála következtében hazánkra borult, közelebbről sújtja a magyar katolikus egyházat, minthogy a Pápa ö Szentsége nagy tervei szerint

szervezés alatt állő Actio Catholics világi elnökét veszti el elhunytéval s mindnyájunk mély fajdilsaára elenyésznek azok a nagy remények, melyek a korszakot alkotni hivatott szervezet érdekében az ő ritka nagy szellemének és példaadó hithűségének közrehatásához fűződtek. A pótolhatatlan veszteség feletti négy fájdalom méltóan nyilatkozik meg abban, ha leborulva a Mindenható előtt, buzgón fohászkodunk, hogy a nagy hazafi és hitvallő, ki annyi fényt árasztott hazájára az örök világosság honában érje el enyész- heslsn jutalmát.

— Legyen azért miodeu plébániai és szerzetesi templomban vagy a négy halott temetése nepján, vagy egy legközelebbi n^pon ünnepélyes gyászistentisztelet, melyre a szervezetek és hatóságok is meghívandók.

Az egri tőszékesegyházban február 14-én, kedden délelőtt 9 órakor lesz az ünnepélyes gyászistentisztelet, amelyen résztvesz- nek a hatóságok, társadalmi egyesületek és testületek. Ugyancsak kedden reggel 8 órakor lesz ünnepélyes requiem a Szerviták templomában.

Heves vármegye és Eger városa a temetésen.

Hevesvármegye törvényhatóságát Okolicsányi Imre alispán képviseli a budapesti temetésen. Eger város?, smelynek a nagy államférfi díszpolgára volt, háromtagú küldöttséggel képviselteti magát a temetésen, és elhelyezi Apponyi Albert ravatalán a város koszorúját. A részletek megbeszélésére és a küldöttség tagjainak kijelölésére Braun Károly helyettes polgármaster — aki a gyengélkedő polgármester helyett viszi az ügyeket—vasárnap délelőtt 11 órára ülésre hívta össze a képviselőtestület állandó vála«z»mányát.

— A maklári negyed! olvasókör kulturdólutánja. Az egri makiári kettősnegyedi róm. kath. földmíves olvasókör kultúrdélutánjai minden vasárnap folynak s eddig ismételten két ízben színielőadásokkal tették színesebbé. Előadók voltak: Frindt Jenő érseki titkár, Fucsek Gábor hittanár, dr. Gamer Rezső kir. s. tanfelügyelő és Husovszky Kálmán isk. igazg., ü. elnök. Vasárnap az olvasókör műkedvelő gárdája két előadást rendez Soős János oktató vezetése alatt. Egyet délelőtt fél 9 tői a földműves le venték részére, másikat délután 5 órakor kultúrdélután keretében. Monológ és szavalat fogja a három egyfelvonásos vígjátékot tarkítani. Előadást tart vitéz Subik Károly kanonok, az Olvasókör díszelnöke.

1922: egy furcsa jegyzői beköszöntés.

Ludas község 1922 ig a detisi körjegyzőséghez tartozott. Az ezer lakosú falut akkor önállósították közigazgatásilag és a község élére Négy Miklós jegyző került. Már az dió bamuutko- zás meghökkentette a lakosságot, mert amint mondják, az uj jegyző hívatalbalépésekor kijelentette: *aki pedig jegyzőjével nem akar jőbalenni jobb, ha már most elköltözik Ludasról.» Természetes, hogy ezt a furcsa programmbesződet egy kissé riadtan hallgatták a jő ludasiak és érthető, ha aggodalommal néztek Nagy Miklós jegyző várható szereplése elé. É* nem alep nélkül. Mert ebben a bomlo't ős bomlasztó időben, amikor a nyomorúság réme lea- kelődik mindenfelől az emberekre, amikor a kenyártelenség, ez a legrosszabb tanácsadó úgyis eléggé megrontotta már a falvak hajdani békés levegőjét, vezető ember, aki érzi a rábízott roppant felelősséget, nemcsak a közigazgatási, de erkölcsi és szociális felelősséget is, ilyen kijelentésekkel nem vághatja útját annak a szükséges bizalomnak és szeretetnek, amely kell hogy nagyon őszinte legyen a lakosság és a falu vezetője között.

1924: községház- építési alap.

Nagy Miklós jegyző azután később hatalmas ambícióval fogott hozzá, hogy az új nagyközségnek méltó székházat, magának pedig jegyzői lakást építtessen. 1924 ben, még a konjunktúrái időben, megszavaztatott a képviselőtestülettel egy 50 százalékos, a pőtadőval megegyező nagyságú alapot, — amelyből a községházát és a jegyzői lakást szándékozott megcsináltatni.

A községház-alapot aztán a jegyző, habár jóváhagyva nem volt, körülbelül 2 évig szedte is minden adófizetőtől, mégpedig közadők módjára. A kivetett ősz- szeget az adőköoyvben előírta és amikor a polgár adófizetést teljesített, az összeg felét az adóra, felét pedig a közcégházalap- ra írta be. Közben pályázatot hirdetett a községháza és jegyzői lakás tervezésére, amely elképzelése szerint körülbelül 14 szobából állott volna összesen. A lakáshoz természetesen fürdőszoba stb. Igaz, hogy ez a kissé fényűző építkezés nesa igen volt összhangban ez 1000 lakosú Ludas 8nysgi teherbírásával, da a lakosság mégis belenyugodott.

Az építkezésre azonban nem került sor, — egyszerűen azért, mert nem hagyták jóvá. Azöiz- szegyűlt pénzt aztán egy ideig a községházán kezelték, — hogy mennyi volt ez az összeg, azt a faluban ma sem tudja senki, — később psdig Nagy Miklós jegyző kölcsönadta BeöbÖDyi Ilona földbirtokosnak. Ez azonban már külön fejezet.

Az alap fele elveszett.

Nagy Miklós, — a szerinte körülbelül 117 millió papírkoronái, tehát 9360 pengőt, buzavalutá- ban boosátotta rendelkezésére a földbirtokosnak. Abban az időben a búza ára 35—40 pengő körül ingadozott, arra azonban nem igen lehetett számítani, hogy ezen a szinten meg is marad. Nem vallott túlságosan nagy előrelátásra a jegyző részéről, hogy ilyen megegyezőit psrfik- tuált, már csak azért sem, mert akkor már aranykoronában számoltak mindenfelé és ez ez átszámítási mód tökéletesen stabil voii. A búza ára aztán, mint ismeretei, katacztrőfális zuhanásba kezdett, de Nagy Miklós jegyző \ennek ellenére sem tartotta szükségesnek, hogy az eredeti megegyezésen változtasson. Szinte tehetetlenül nézte, hogy a község keserves adőfiiléreiből összegyűlt Blap egyre sorvad ■ mikor tavaly a visszafizetésre került a sor, már csak töredéke az eredetileg befizetett összegnek. Beökönyi Ilona az elmúlt évben, igen méltányosan és azzal a bőkezű gavallériával, amelyet mindig tanúsított a községgel szemben, 18 pangős búzaár- alapon adta vissza Ludasnak a